Előadását azzal kezdte, hogy világszerte sajnálatos tendencia a hamisítványok forgalmának növekedése, a teljes „piac” mértékadó források szerint jelenleg évi 200 milliárd USD értékű, amely háromszorosa a heroin és az ópium együttes forgalmának. Egyes fekete-afrikai, illetve délkelet-ázsiai országokban 10-ből csak 2 megvásárolt doboz valódi. A WHO adatai alapján az utóbbi években több mint 100.000 ezer olyan haláleset történt, amely dokumentáltan a hamis, rossz minőségű gyógyszerre vezethető vissza.
Székely Krisztina elmondta, hogy kezdetben főleg életmódgyógyszereket: potencianövelőt, fogyasztószert, izomtömeg-építőt hamisítottak, mára már azonban mindent, ami gazdaságilag megéri, az onkológiai szerektől az antibiotikumokig. Eleinte piacokon, zugkereskedésekben, utcán vette át a megrendelő a hamisítványt, ma már eljut az észak-amerikai kórháztól a német patikáig mindenhova. Kedvez a terjedésnek az áruk szabad áramlása, valamint, hogy a korábban kábítószer csempészetére szakosodott maffiák használják fel tapasztalataikat a hamis gyógyszerek terén is a nagyobb haszon és a kisebb lebukási esély reményében. A haszon egy része pedig valószínűsítetten a terrorizmust táplálja.
– Az EU vámhatárain a 2011-es adatok szerint nyolcszor annyi hamis gyógyszert foglaltak le, mint egy évvel korábban. Vajon Magyarország kivétel? Az utóbbi hónapok vámhatósági akciói, melyek alkalmával hatalmas mennyiségű, több millió hamis gyógyszer tablettát foglaltak le hazánkban, nem éppen ebbe az irányba mutatnak – szögezte le előadásában a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. Kifejtette, hogy a hamisítványban nem annyi és nem olyan hatóanyag van, mint az eredetiben. Mivel a gyártásnál, tárolásnál költség-minimalizálásra törekszenek, elképesztő higiéniai körülmények között, titkos kisüzemekben állítják elő, és a legelemibb szabályokat sem betartva tárolják a termékeket. Talán még a jobbik eset, ha egyszerűen kihagyják a hatóanyagot, de találtak már ilyen szerekben patkánymérget, rákkeltő anyagot, sőt kábítószert is. A legolcsóbb vegyszereket használják töltőanyagnak és színezéknek, ízesítőnek, sokszor ölt már a mínium és az etilén-glikol! Fillérekért gyártják, és alig adják olcsóbban, mint az eredetit. Súlyosan veszélyezteti egészségét, aki ilyet bevesz.
Székely Krisztina a konferencián résztvevőkhöz fordult és feltette egy kérdést, hogyan lehet felismerni a hamisított szert? – A gyenge utánzatot könnyen. Feltűnik, hogy a csomagolóanyagnak nem pontosan olyan a színe, mint a megszokott, silány a doboz minősége, rossz a nyomdatechnika. Felbontva látható, hogy nem magyar nyelvű, illetve helyesírási hibás a betegtájékoztató, más a felirat a dobozon, mint a buborékcsomagoláson, elcsúszott a nyomtatás. A tabletta színe nem egyöntetű, széle töredezett, de legárulkodóbb a benyomat: mivel nem cserélik elég gyakran a drága nyomódúcot, a felirat széle elmosódott, kevésbé mély – részletezte a vezető. – De mit lehet tenni a kiváló minőségű hamisítvánnyal, melynek külseje szinte alig tér el az eredetitől?
Ön felismeri, melyik a hamis?
Megoldás: a bal oldali a hamis, rossz az állaga, a benyomat minősége
Megoldás: a jobb oldali hamis, hiányzik a belenyomott lejárati dátum, más a kapszula felirat színe
Az előadást nézőknek nyilvánvalóvá vált, hogy a jó minőségű hamisítványt szinte lehetetlen felismerni. Székely Krisztina felhívta a figyelmet arra, hogy nem is szabad kísérletezni, a legtöbb hamisítvány a nem-szakember számára felismerhetetlen. A vezető óvott attól, hogy higgyenek az internetes oldalaknak. Magyarországon vényköteles gyógyszert interneten tilos árulni, ezért az eredeti gyártók soha nem teszik. Ami onnan kapható, az mind hamisítvány! Magyarországon interneten csak vény nélkül adható gyógyszerek rendelhetőek, mégpedig azon gyógyszertáraktól, amelyek az ÁNTSZ-nél bejelentett webfelületet használnak (jelenleg 15 ilyen gyógyszertár szerepel az ÁNTSZ listáján).
Előadásában a munkacsoport vezetője arra is kitért, hogy a következő hónapokban a HENT a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek online forgalmazásának visszaszorítása érdekében közönségkommunikációs kampányt tervez. A gyógyszertárakban Magyarországon még nem találtak hamis szert. Ezért fontos tudatosítani a fogyasztókban, hogy gyógyszert kizárólag a gyógyszertárból, engedélyezett forrásból vásároljanak, így elkerülhetik a kellemetlen meglepetést, vagy esetleg a súlyos mellékhatásokat.
Székely Krisztina arra kérte a Gyógyszerészek Országos Kongresszusán résztvevőket, támogassák a kampányt. A gyógyszerészek úgy segíthetik majd az akciót, ha a gyógyszertárba látogatók figyelmét arra hívják fel, hogy az interneten csak legális forrásból, azaz csak a regisztrált patikák weboldalairól rendeljenek gyógyszert. Erre a HENT munkacsoportjának vezetője külön a gyógyszerészek számára készített tájékoztató anyaggal is felhívta a figyelmet. A Kongresszuson kiosztott tájékoztató lap letölthető itt.