„Magyarországra légi és közúton is érkeznek olyan csomagok, melyekben potenciálisan hamis termékek, tehát hamis gyógyszerek lehetnek” tájékoztat Kriskó Csaba, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főhadnagya. „A feladók kisméretű postai csomagban is küldhetik a készítményt, de amennyiben az országon belül is vannak kapcsolataik, nagyméretű, cargo szállítmányként is bejuttathatják az alapanyagokat.” Ekkor a kiszerelés, bliszterezés, csomagolás, dobozolás már belföldön történik, csakúgy, mint a hamisítványok kipostázása a megrendelők felé.
Ismert tény, hogy a legtöbb hamisgyógyszer-szállítmány távol-keleti országokból érkezik, de önmagában a feladó ország ismerete nem feltétlenül eredményezi azt, hogy akár egy kisméretű küldeményt, akár egy cargo szállítmányt felnyisson a NAV. „Kockázatelemzést végzünk, igen sok jellemzőt vizsgálunk, mielőtt egy csomagot felnyitnánk, így fel tudjuk dolgozni a naponta többezres csomagforgalmat is” mondja a főhadnagy. „A küldemény és az útvonal minden fontos adatát elemezzük, emellett belső és külső forrásainkat is használjuk, hogy még több információ álljon rendelkezésünkre a gyanús csomagok kiválasztásához. Trendelemzést is végzünk, segítségével gyorsan és hatékonyan tudunk reagálni az újonnan megjelenő, jogsértő termékekre még azt megelőzően, hogy a jelenség elharapózna.”
Számos hír olvasható arról, hogy milyen módon próbálnak trükközni az elkövetők: mást tüntetnek fel a szállítmányon mint ami benne van, az eredeti gyógyszerhez megszólalásig hasonlító dobozokat és csomagolóanyagot készítenek, sőt, a pirulákat is olyan formájúvá és színűvé alakítják, mint amilyenek az eredetiek. De ez sokszor nem elég, és figyelmesen szemlélve kiderülhet, mi alapján különböztethető meg [1] a hamis az eredetitől! A NAV a csomagellenőrzések során legtöbbször szintén azzal szembesül a laborvizsgálatokat követően, hogy az adott készítmény összetétele nem egyezik a csomag feliratán szereplővel: vagy bizonyos alkotóelemeit kihagyták vagy mást tüntettek fel a csomagon. „Ezek a hamisítványok feltétlenül alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére” figyelmeztet Kriskó Csaba. „A csomag kibontásakor még nem tudjuk, hogy valóban tartalmaz-e hamis gyógyszert, de visszatartjuk a küldeményt, bevizsgáltatjuk és a kapott eredmények alapján, ha szükséges, lefoglaljuk a csomagot és elindítjuk a szabálysértési vagy a büntetőeljárást.”
A Posta nemzetközi küldeményeket feldolgozó részlegében vagy a cargo raktárakban bármi gyanússá válhat, ha erre utaló jelek vannak, legyen az akár egy ajándékcsomag vagy egy plüssjáték. „Ilyenkor a NAV munkatársa már a feltételezett jogsértés gyanújával nyitja ki a csomagot, tehát az olyan egyszerű trükkök, mint hogy más tárgyak közé rejtik vagy bevarrják valahová a hamis gyógyszert, ritkán fognak ki a felkészült kollégákon.” mondja a főhadnagy. „Külön segítségünkre van a röntgenkészülék is, ami a csomagok átvilágításában segít, legtöbbször együtt használjuk a csomagok fizikai vizsgálatával.”
A hamisgyógyszer-küldemények mellett az is büntetendő, ha olyan gyógyszert próbálnak behozni az országba, ami itthon nem forgalmazható. 2012-ben a pénzügyőrök 34 esetben tettek feljelentést a NAV pénzügyi nyomozóihoz engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység gyanújával. „Ez a szám sajnos idén arányaiban emelkedett, már az év első két hónapja során több feljelentést tettünk” hívja fel a trendre a figyelmet Kriskó főhadnagy. „Ezek a szállítmányok mind az EU-n kívülről, tehát harmadik országból érkeznek és jellemzően nem megnevezett vagy fantázianévvel rendelkező gyógyszernek minősülő termékek, mint a Strong SX Super Sex Pill, a VOLUME vagy akár a Tiger King kapszula.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület márciusban kampány [2]t indított a bizonytalan forrásból származó, interneten forgalmazott gyógyszerek keresletének visszaszorítása érdekében. Ennek egyik fő oka, hogy egy tavalyi felmérésük alapján Magyarországon 330 000 ember vett bizonytalan forrásból gyógyszert egy év alatt. Kampányfilmjük [3] arra hívja fel a figyelmet, miért veszélyes illegális gyógyszert értékesítő weboldalról gyógyszert rendelni. Az illegális webpatikák könnyen felismerhetők: ha nincsenek az ÁNTSZ weboldalán [4] vezetett listán feltüntetve és ha nem egy engedéllyel rendelkező gyógyszertár üzemelteti az oldalt, akkor illegális és biztos, hogy hamis gyógyszert árul.
2012 szeptemberében egy nemzetközi akcióhoz csatlakozva ötödszörre fogtak össze a magyar hatóságok. Az Operation Pangea fedőnevű egyhetes akció alatt a NAV pénzügyi nyomozói 250 olyan weboldalt tártak fel, ahol illegálisan árultak gyógyszereket, sőt vényköteles készítményeket is. A próbavásárlásokat és bevizsgálásokat követően megállapították, hogy ezekben a magyar nyelvű webpatikákban legtöbbször hamis vagy illegális potencianövelőket, fogyasztószereket, nyugtatószereket és testépítő szteroidokat árultak a gyanútlan vásárlóknak. A felderítések során nyilvánvalóvá vált az is, hogy az illegális webpatikák szerverei sok esetben külföldön vannak. „A nyomozások során kiderült, hogy néhány szervezett csoport működteti a legtöbb magyar nyelvű illegális webpatikát, legtöbbször többet is egyszerre” mondja Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője. „A magyar szerverrel rendelkező weboldalak letiltása folyamatban van, a webpatikák tulajdonosai ellen nyomozás indult és többen közülük már büntetőeljárás alatt állnak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai egy cargo raktárban dolgoznak
-
[5]
-
[6]
-
[7]
-
[8]
-
[9]
-
[10]
-
[11]
-
[12]
-
[13]
A Posta nemzetközi küldeményeket feldolgozó részlegében a NAV munkatársa vámszemlét tart
-
[14]
-
[15]
-
[16]
-
[17]
-
[18]
-
[19]
-
[20]
-
[21]
-
[22]
-
[23]
A NAV röntgen készüléket is használ a hamis gyógyszerek kiszűrésére
-
[24]
-
[25]
-
[26]
-
[27]
-
[28]
-
[29]
-
[30]