Az orosz Parlament, a Duma alig egy hónapja, mindössze két hetes előkészítés után szavazta meg az új szerzői jogot érintő szabályozást, amelyet Putyin elnök azonnal alá is írt. Mint az osztrák Der Standard megjegyzi, egy ilyen törvény sokak szerint már régóta esedékes volt, hiszen Oroszország élen járt az internetes jogsértések elkövetői körében – olyannyira, hogy már a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozása előtt kifejezetten a szellemi tulajdonjog védelmére megfelelően alkalmas jogszabályi háttér megalkotását sürgették. Most pedig mégis több szolgáltató tiltakozásba kezdett a jogszabály kapcsán, közöttük olyan jelentős vállalatok is, mint a Mail.ru vagy a Yandex keresőszolgáltató. A tiltakozók kifogása az, hogy nem világosak a jogszabály megfogalmazásai, ugyanakkor a jogsértések tekintetében igen drasztikus szankciókat ír elő. Különösen aggályosnak találják, hogy ez alapján akár bírósági végzés nélkül is lehetőség lesz az oldalak IP-címének blokkolására abban az esetben, ha azokon jogsértő tartalmakat találnak. Idáig már több mint 60 ezren írták alá azt az online petíciót, amely szerint a szabályozás gátolja az internet fejlődését. Az új szabályozás érinti a levelező rendszereket és a közösségi portálokat, amelyeken a felhasználók videókat cserélnek egymást között. A bírálók attól tartanak, hogy ily módon sérül a felhasználók véleménynyilvánítási szabadsága, valamint a tájékozódáshoz és a cenzúramentes internethasználathoz való joga. Persze több hacker is azonnal csatlakozott a tiltakozók táborához és már az első napon megbénították a RosKomNadsor, vagyis az orosz kommunikációért felelős állami szerv újonnan létrehozott honlapját, amelyen a jogtulajdonosok panaszt tehetnek, ha a világhálón jogsértő másolatot találnak. Vannak ugyanakkor az új jogszabálynak támogatói is. A „Mozi Határok Nélkül” nevű kölcsönző vállalat az elsők között nyújtott be panaszt a népszerű közösségioldal, a Vkontaktye ellen, amelyen filmek is előfordulnak. A konszern vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy bár a jogsértő másolatok letöltése ugyan egyszerűbb a nagyközönség számára, ám a filmiparnak kárt okoz. Azt ugyan nem tudta megjósolni, hogy a jogszabály hatékonynak bizonyul-e majd, de a vállalat megpróbálja mindenesetre a maga javára kiaknázni az új szabályozás adta lehetőségeket. Ami a jogszabály várható hatását illeti, a jogosultakat képviselő RuTracker.org szóvivője szerint ők ugyancsak kedvezőtlen következményekkel számolnak. Az egyik legális filmszolgáltató, a Zoomby.ru vezetője hozzátette azt is, hogy az eddigi próbálkozások sikertelennek bizonyultak a jogsértő oldalak bezárására, most kiderül, lesz-e e tekintetben változás. A filmkészítők érdekeit védő moszkvai cég, az Internet Copyright Management LLC vezetője pedig azt tartja problematikusnak, hogy a hatóságoknak a feketelistára került oldalakat azonosítaniuk kell, így attól tartanak, hogy ennek nyomán a stúdiók és más érintettek elárasztják majd őket az oldalak blokkolására irányuló kérelmeikkel.
A Bloomberg portál beszámolója azt is kiemeli az új törvény kapcsán, hogy az orosz kormány a szabályozással szabadulni igyekszik a „jogsértő filmek Mekkája” bélyegtől, ám egyúttal a helyi szolgáltatókat hozzásegíti ahhoz is, hogy még azelőtt magukhoz csábítsanak ügyfeleket, hogy felbukkannának a piacon az olyan nagy, külföldi vetélytársak, mint a Netflix vagy a Hulu LLC. Ezek az USÁ-ban már több milliárdos forgalmat bonyolítanak le filmek terjesztése révén, Oroszország pedig csak most kerül a látómezejükbe. Az orosz Yandex-nek, a Vkontakténak és a netes kereskedelemre szakosodott Ozon.ru-nak jelenleg nagyobb a részesedése az orosz piacon, mint a Google-nak, a Facebook-nak, vagy az Amazonnak.
A legjelentősebbonline filmszolgáltató, az Ivi.ru jelenleg a tartalom 90 %-át ingyen, reklámokkal teszi hozzáférhetővé, mert a széles körben máshonnan letölthető jogsértő filmek és műsorok mellett az aktuális piaci helyzet nehezen teszi azt lehetővé, hogy azokért pénzt kérjenek. A Netflix kijelenetette, hogy ők olyan államokban akarnak terjeszkedni, ahol elterjedt a szélessávú internet, stabilok a fizetési viszonyok és biztos a jogi szabályozási háttér. Oroszországban egyébként tavaly 61 millió fölé, azaz 15 %-kal nőtt az internethasználók aránya, ezzel a fejlődés jelentősebb, mint a német vagy francia.
Az amerikai Mozgókép Szövetség (Motion Picture Association, MPAA) hírhedtpiacnak tartja Oroszországot, ahol évente 31 millió jogsértő példányt töltenek le a tengerentúli sikerfilmekből torrent oldalakon. Ugyanakkor 2012-ben egyetlen egyszer sem indult per internetes szerzői jogi jogsértés vádjával. Az MPAA az ilyen jogsértések melegágyának minősítette a Vkontaktyét, amely a szabad hozzáférés jóvoltából immár a második legnépszerűbb portálnak számít, ahol jogsértő filmekhez, tévéműsorokhoz és zenékhez férhetnek hozzá a felhasználók. A cég szóvivője ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy ők teljes mértékben eleget tesznek a „Digitális Millennium” szerzői jogi törvény előírásainak, amely a szerzői jog átfogó szabályozásának kereteit határozza meg a világhálón.