- Hamisítás Elleni Nemzeti Testület - http://www.hamisitasellen.hu -

NÉBIH: figyelünk a szándékos egészségkárosításra!

Bár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól, csomagtartókból, aluljárókban, piacokon vagy vásárban jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a teljes kereskedelemben előfordulhatnak. Azért, hogy minél kevesebbszer csaphassák be a gyanútlan vásárlókat, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) dolgozik. Az ellenőrzések egy részét szúrópróba-szerűen, vagy bejelentések alapján végzik, de van egy éves terv is, amely alapján haladnak. Ezt úgy állítják össze, hogy aktuálisan mindig a szezonális dolgokat ellenőrizzék azt, amiből éppen a legtöbb fogy és ott, ahol a legtöbb probléma merülhet fel. Karácsonykor a beigliket és a húsokat, ilyenkor húsvét előtt a füstölt árut, a tojást és az édességeket ellenőrzik.

Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője azt mondta: kiemelten odafigyelnek az élelmiszerek ellenőrzésére. Igaz, a hamisítási esetek nagyobb részében a fogyasztók egészség-károsodásával nem kell számolni és mindig vizsgálják azt is, hogy szándékosan akarták-e megtéveszteni a fogyasztókat.

„Többféle módszere és változata is van az élelmiszer-hamisításnak – mondta Helik Ferenc. – Mondjuk ha egy termékben több a só, vagy a víz, mint az előírás, az is hamisítás, akkor is ha a fogyasztót ez nem veszélyezteti. Természetesen az már kockázatos, ha egészségre káros összetevővel pótolnak valamit a gyártók, ahogy az is, ha ismeretlen helyről származó húst árulnak, lejárt szavatosságú vagy romlott terméket átcímkéznek, vagy bármilyen módszerrel újra eladhatóvá tesznek.”

Az főleg a piacokon jellemző, hogy – az amúgy megfelelő papírokkal rendelkező – kistermelő, vagy őstermelő nem a saját terményét árulja, rosszabb esetben még csak nem is hazai, hanem külföldi árut. Tavaly szeptember óta ezt még szigorúbban veszik. Különbség van magyar termék, hazai termék, illetve hazai feldolgozású termék között és értelemszerűen csak az előállításának megfelelő védjegyet szabad használni. A Vidékfejlesztési Minisztérium tavaly novemberben ellenőrizte ezt és azt tapasztalták, hogy az élelmiszereknek csupán 60 százaléka felelt meg a rendelet előírásainak.

„Vannak olyan csalások is, amelyeket csak laboratóriumi körülmények között lehet kimutatni és bizonyítani, mert a hamisítást a fogyasztó, de még a szakemberek sem tudják megállapítani csak szemrevételezéssel – mondta Helik Ferenc. – Ilyen például, amikor valami értékesebb élelmiszerhez olyan szaporítóanyagot adnak, ami olcsóbb. Lehet így hamisítani paprikaőrleményt, gesztenyepürét, daráltdiót, darálthúst, vagy mézet is.”

A legelterjedtebb húshamisítási trükköket sem képes a fogyasztók többsége lefülelni. Pedig kilónként több ezer forint lehet keresni azzal, ha mangalica helyett egyszerű disznóhúst, vagy libamáj helyett kacsamájat, fogas helyett olcsóbb halat adnak el.

Az, hogy Magyarországon mindez mekkora károkat okoz, arra nincs pontos adat, de a kiemelt ügyek igazgatóságának elmúlt másfél éves fennállása alatt 8,2 milliárd forintos áfa és egyéb adóelkerülést állapított meg az élelmiszerek piacán. Magyarországon leggyakrabban védett eredetű szalámi és kolbásznevekkel, borokkal élnek vissza és amióta divatosak a házi és kézműves termékek, azzal is egyre többen próbálkoznak, hogy az iparilag előállított élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, azzal reklámozzák, hogy házi.

Helik Ferenc azt mondta: ha néhány jó tanácsra odafigyelünk, kisebb az esélye, hogy pórul járunk. Így például, ha túl olcsó a termék, az legyen mindig gyanús: nézzük meg jól, mit készülünk megvenni!

„Alkalmi árustól inkább ne vegyünk élelmiszert, a legtöbb hamis és romlott áru tőlük származik. Legyen mindenki öntudatos, ha ilyen helyzetbe kerül, a pénzéért megfelelő minőségű termék és szolgáltatás jár. A kifogásolt élelmiszert ne fogyassza el! Ha pedig gyanús, vagy nem a megszokott minőségű termékkel találkozik, jelentse a gyártónál, vagy hívják a Nébih zöld számát (06-80/263-244), hogy máskor és mások ne járjanak pórul.”

Húsvét előtt a sonkát és a tojást ellenőrzik
A Nébih szakemberei az ünnepek előtt a sonkát, a tojást és az édességeket ellenőrzik kiemelten. Leggyakrabban a füstöltárúkkal próbálnak trükközni a kereskedők. Az olcsó dömpingtermékekben mindenféle húsrész megtalálható, amelyeket összepréselnek, összekötöznek, telenyomjak ízfokozóval, vízmegkötővel és állományjavítóval, majd gyorsan megfőzik és lekenik füstaromával. A baj ezekkel az, hogy „húsvéti sonka”, „kötözött sonka”, „kötözött lapocka” néven kerülnek ki a pultokba, ami a vásárló megtévesztése.

A Nébih meghatározása szerint is: „a sonka a pácolt és a füstölt húsok csoportjába tartozik, a disznó combját vagy lapockáját értjük alatta.” Vannak más előírások is: a sonkában a sótartalom 7 százalék, a szalonna vastagsága 2 centi lehet, kötözött terméknél a páclé mennyisége 25 százalék maximum, de ezeket nehéz a vákuumfólia alatt ellenőrizni. Az ár azonban már jól tájékoztat, hiszen ha egy „sonka” olcsóbb kilónként, mint egy kiló nyers sertéscomb, nyugodtan gyanakodhatunk.