- Hamisítás Elleni Nemzeti Testület - http://www.hamisitasellen.hu -

A fájlcserélők üldözése helyett a pénzforrást kell elzárni

A Guardian cikke szerint a jogtulajdonosok háromféle módon összpontosítják erőfeszítéseiket a kalózoldalakra: annak elérésével, hogy a keresőmotorok ne jelenítsék meg őket, nyomást gyakorolnak az internetszolgáltatókra, hogy blokkolják az elérésüket és igyekeznek megfosztani őket a hirdetési bevételektől.

Ez utóbbi stratégia legújabb példájának ötlete a londoni rendőrségtől származik, amely e héten jelentette be , hogy listát állít össze a jogsértő honlapokról (Infringing Website List, röviden IWL), amely a kalózoldalak internetcímeit gyűjti, majd meggyőzik az ismert márkákat, médiaügynökségeket és reklámhálózatokat, hogy ne helyezzenek el hirdetést ilyen oldalakon.

Az IWL egy 2013-ban elvégzett, három hónapos kísérlet eredményeként született meg, amelyet a kreatív ipar számos résztvevője is támogatott, köztük a Brit Hanglemezgyártók Szövetsége (BPI), a Hangfelvétel-kiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI), a Szerzői Jogvédelmi Szövetség (FACT), a brit Könyvkiadók Szövetsége, valamint az IAB, az ISBA és az IPA reklámipari testületek is.

Az IWL a következőképpen működik: kiindulópontként a kreatív ipar szereplői összeállítanak egy listát a jogsértő oldalakról, amelyet aztán jóváhagy a londoni rendőrség szerzői jogvédelemmel foglalkozó egysége (PIPCU), létrehozva egy olyan listát a hirdetők részére, amelyen a nemkívánatos oldalak szerepelnek.

A PIPCU szerint a kísérlet eredményeképpen a „legelterjedtebb háztartási márkák” hirdetései 12%-al ritkábban fordultak elő a kérdéses oldalakon. A PIPCU egyik főnyomozójának nyilatkozata szerint ez azért fontos, mert a jóhírű márkák hirdetései megbízhatóságot kölcsönöznek egy oldalnak, így a márka tulajdonosa akaratlanul is támogatja az internetes jogsértéseket.

A brit Kalózpárt nem támogatja az elképzelést, mert szerintük baj, hogy a lista nem nyilvános. Ha egy weboldal tulajdonosa rá is jön, hogy felkerült rá, akkor sem világos, hogy hogyan kérheti az eltávolítását.

A PIPCU időközben elárulta a Guardiannek, hogy amikor egy oldal először felkerül a listára, a tulajdonost is értesítik és lehetőséget kap, hogy megtegye a szükséges változtatásokat. Bár nyilvánvalónak tűnhet, hogy a Kalózpárt miért nem támogat kalózellenes intézkedéseket, az átláthatóság érdekében mégis fontos tudni, hogy milyen kritériumok szerint válogatják össze és hagyják jóvá a listát.