- Hamisítás Elleni Nemzeti Testület - http://www.hamisitasellen.hu -

Eljött a cégek ideje a hamisítványok elleni harcban

Ezt Steve Ablett mondta az OpSec Security képviseletében, írja a securingindustry.com. “Vannak cégek, amelyek a szőnyeg alá söprik a problémát, mások pedig nyíltan előállnak vele”, magyarázta Ablett a nemrég megrendezett IP-Protect Expo résztvevőinek Londonban.

De ahogy megszületik a döntés a probléma elismeréséről és a védelemre fordítandó befektetésekről (például biztonsági címkék beszerzéséről), a védjegyek tulajdonosai felismerik, hogy a befektetésük többszörösen is megtérülhet.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) egy friss felmérése azt állítja, hogy az emberek több mint 40 százaléka vásárolt már hamis ruhát és kiegészítőket, míg háromnegyedük azt állítja, hogy nem az internetről, hanem üzletekből szerezték be ezeket.

Ablett szerint, ha már informáljuk a fogyasztókat, akkor szükség lenne egy módszerre, amivel ők is megállapíthatnák, hogy egy termék hamis-e.

Sok cég csupán kiadásként tekint a biztonsági címkékre, de hamar kiderülhet, hogy ez egyben jó befektetés is. A hologramokat és más eszközöket már nagy hatásfokkal alkalmazzák a cél érdekében, de vonalkódokkal és más egyedi azonosítókkal együtt használva ezek még több információt képesek szolgáltatni egy vállalt ellátási láncáról.

A cégek továbbá közvetlenül is kommunikálhatnak a fogyasztókkal és ösztönözhetik őket, például benevezve a termékeket regisztráló vásárlókat egy játékba vagy ingyenes letöltéseket kínálva nekik bónuszként, amit a hamis termékek vásárlói nem kaphatnak meg.

Egy kétdimenziós vonalkód egy holografikus címkével együtt például nem csak arra nyújt lehetőséget fogyasztónak, hogy ellenőrizze a termék eredetiségét, de regisztrálásra is ösztönözheti a márka tulajdonosánál, az így kapott információ pedig akár marketing vagy reklám céljára is használható lehet.

Ablett szerint sok cég (például egy ismert futballklub) nem mondja el a fogyasztóknak, hogy a vásárolt termék hamis, mert azt tartják fontosnak, hogy minél több név szerepeljen a fogyasztói adatbázisukban.

Emellett az árut beszkennelő fogyasztó IP-címe segíthet a térképen is elhelyezni a vásárlót, így a márkatulajdonosok megtudhatják, milyen termékek (és hamisítványok) kelendőek bizonyos piacokon. Emellett a fogyasztóval való digitális kapcsolat arra is szolgálhat, hogy visszafelé küldjenek vele üzeneteket – például az áru eredetéről vagy olyan módszerekről, amelyekkel elkerülhető a hamisítás.

Az OpSec egyik ügyfele komoly presztízs-veszteséget könyvelt el a hamisítás miatt, amikor rengeteg eredetinek vélt hamis termékét „visszaszállították” a gyártóhoz azok rossz minősége miatt. A termékek azonosítókkal való ellátása után a fogyasztóknak az azonosításbani közreműködésével aztán sikerült visszaállítani a márkával szembeni bizalmat és az eladások is 10-12 százalékkal nőttek,  árulta el Ablett.

Ez a fajta megtérülés, valamint a fogyasztói visszajelzés olyan mértékű növekedése, ami a kupon-kampányokat, de még a célzott e-maileket is lekörözi hatékonyságban, lehetővé teszi, hogy a cégek marketingcélú kiadásként is értelmezhessék a biztonsági címkékbe való befektetést.

“Ha a marketing szemszögéből nézzük a dolgokat, a lehetőségek szinte határtalanok”, tette hozzá Ablett.