Az SZTNH és a HENT közös szakmai programján, amely a fesztivál első napjára, péntekre (április 25.) esett, a panelbeszélgetéseken több mint 150-en vettek részt. A 10 órától kezdődő szakmai konferenciát Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese nyitotta meg.
A modern könyvkiadással kapcsolatos szerzői jogok és érvényesítésük
A szerzői és kiadói jogok, az e-book piac és a jogellenes felhasználásokkal szemben alkalmazott eszközökRésztvevők:
Sárközy Bence kiadóvezető (Libri Könyvkiadó Kft.)
Földes László informatikai szerkesztőség-vezető (Kossuth Kiadó Zrt.)
dr. Horváth Péter igazgató (ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért)
dr. Lendvai Zsófia ügyvéd (HENT jogérvényesítési munkacsoport vezetője, a Kajtár, Takács, Hegymegi-Barakonyi Baker és McKenzie ügyvédi Iroda tagja)
Király Farkas költő (Magyar Írószövetség Digitális Munkacsoport vezetője)
Moderátor: dr. Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)
[1]Németh Mónika, a Hamisítás elleni Nemzeti Testület titkára moderálta az első panelbeszélgetést. Bevezetőjében elmondta – hosszú időn keresztül az információtárolás egyetlen módja a papírra vetett betű volt. Ma már adatot tárolunk szervereken, felhőkben, megváltoztatva munkánkat és szabadidőnket, szokásainkat, sőt magánéletünket is.
A „Gutenberg Project”, Michael S. Hart vállalkozása 1971-ben, már egy digitalizálási projektnek tekinthető, melynek célja az volt, hogy a lehető legtöbb kulturális dokumentumokat tegyenek ingyenesen hozzáférhetővé. – Ez nevezhető a legelső digitális könyvtárnak, az „eBook” elnevezés pedig 1998 óta használatos – tette hozzá a moderátor.
Míg a digitális könyvek eladási mutatói 2008-2010 között az USA-ban több száz százalékkal növekedtek, ezzel 0,6 százalékról 6,4 százalékra gyarapítva részesedésüket a teljes könyvpiacból, ugyanebben az időszakban Európában és ezen belül Magyarországon a könyvpiaci részesedés még mindig 1 százalék alatt járt – hívta fel a figyelmet a tengerentúli tendenciára bevezetőjében Németh Mónika. – A hazai digitális könyveladás ugyanekkor 412 millió Ft körül alakult, amely a teljes forgalom 0,7 százaléka – tette hozz –, ebben a mutatóban hazánk ugyan Amerikától jelentősen elmarad, ám Európa többi országától nem.
A kerekasztal beszélgetés vendégei többek között ennek a jelenségnek az okait boncolgatták. Akadályozó tényezőként a jogbiztonság hiányát, a jogellenes letöltések okait, a versenytársaktól való félelmet, valamint a magas fejlesztési költségeket azonosították e-könyvek kiadását illetően.
Átok vagy áldás az e-book? – fogalmazódott meg a kérdés, hiszen ellentétes álláspontként jó néhány előnye is szóba került a hagyományos papír alapú könyvekkel szemben. Ilyenek a kedvezőbb előállítási költségek, hiszen az e-könyvek a nyomdai kiadások megtakarítása mellett állíthatók elő, nincs raktározás, a szállítási költségek is alacsonyabbak, sőt jogosulatlan felhasználásuk ellen hatékonyabban fel lehet lépni, mint a nyomtatott könyvek esetében.
2. panelbeszélgetés
Felveszi-e a szerzői jog a kesztyűt? Gyakorlati problémák és jogi válaszok
A szerzői jogot napjainkban érő fő kihívások, különös tekintettel az írott művek felhasználására, valamint az ezek kezelését szolgáló gyakorlati lehetőségek, megoldási javaslatok és jogalkotói válaszok
Résztvevők:
dr. Szinger András főigazgató (Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület)
Tófalvy Tamás főtitkár (Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete)
Nagy Zsuzsanna főigazgató (Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára)
dr. Lábody Péter főosztályvezető-helyettes (SZTNH), valamint kormányzati szervek képviselői
Moderátor: dr. Grad-Gyenge Anikó, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense, a ProArt Szövetség tanácsadója
[2]A szekciót Dr. Grad-Gyenge Anikó, a Károli Gáspár Egyetem Polgári Jogi és Római Jogi Tanszékének tanszékvezető-helyettese, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért tanácsadója moderált, tagjai között a legnagyobb hazai közös jogkezelő szervezet főigazgatója, egy egyetemi könyvtár és az internetes tartalomszolgáltatók érdekében munkálkodó egyesület képviselője, valamint az SZTNH és a KIM egy-egy delegáltja vett részt.
A panel fő kérdései között szerepelt, hogy például mennyire terjedhet el a jövőben az úgy nevezett felhő technológia, s hogy ennek mekkora lehet majd a szerepe az irodalmi művek felhasználása terén.
Fontos téma volt továbbá, hogy mennyire tolódhatnak el a jövőben a határok a könyvkiadói tevékenységek és a könyvtári szolgáltatások között. Ez utóbbi kérdés egyik fő szempontja volt, hogy miként lehet sikeres üzleti modellt építeni az elektronikus kölcsönzésre, illetve, hogy egyáltalán milyen technikai és egyéb feltételek mellett végezhetnének a könyvtárak elektronikus kölcsönzést a hatályos jog alapján.
A válaszok mind arra mutattak rá, hogy napjainkban a szerzői joggal szemben támasztott kihívások legújabb korát éljük, mely érában a piacnak, a könyvtáraknak és a jogalkotásnak egyaránt feladata a reagálás. Hogy e reakcióban kire mekkora szerep hárul, abban nem volt maradéktalan az egyetértés.
3. panelbeszélgetés
Tömeges digitalizálás: az árva művek felhasználásának új távlatai
A digitalizációs tendenciák, az árva művek felhasználásával kapcsolatos uniós irányelv hazai jogba történő átültetése, valamint a könyvtárak, archívumok és egyéb felhasználók felhasználási lehetőségei az új rendszerben
Résztvevők:
Dancs Szabolcs igazgató (Országos Széchenyi Könyvtár – Gyűjteményszervezési Igazgatóság)
Kollár Árpád költő (Fiatal Írók Szövetségének elnöke), dr. Halász Annamária jogi képviselő (Magyar Nemzeti Digitális Archívum)
dr. Legeza Dénes jogi ügyintéző, a Szerzői Jogi Szakértő Testület Titkára (SZTNH)
Moderátor: dr. Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Összehasonlító Jogi Intézetének egyetemi docense
[3]A szekciót Dr. Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Összehasonlító Jogi Intézetének egyetemi docense moderálta, tagjai között az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum, mint közgyűjtemények képviselői, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke a szerzők képviseletében, valamint az SZTNH és a KIM egy-egy delegáltja vett részt.
A panel fő kérdései között szerepelt, hogy a 2014 őszén hatályba lépő új árva mű szabályozás elősegíti-e az ismeretlen helyen lévő szerzők műveinek (árva művek) digitalizálását és feltöltését az internetre.
A beszélgetés során megismerhettük a könyvtárak, illetve archívumok digitalizálási terveit, a kormányzati oldal elkötelezettségét a kultúra jogszerű terjesztése mellett, valamint az SZTNH képviselője röviden ismertette az új szabályozásban rejlő lehetőségeket. Fontos téma volt a már folyamatban lévő digitalizálási projektek ügye, amely eddig elsősorban a közkincsnek minősülő művekre terjedhetett ki.
Az OSZK képviselője ismertette a folyamatban lévő ELDORADO projektet, amelynek elsődleges célja a még védelem alatt álló könyvek digitalizálás és jogszerű hozzáférhetővé tétele.
A résztvevők mind egyetértettek abban, hogy a XXI. században már nem fenntartható a szerzői művekhez történő hozzáférést továbbra is egy-egy épülethez kötni, mert a kultúrafogyasztók egyértelműen igénylik, hogy a tartalmakhoz jogszerűen lehessen bárhol és bármikor hozzáférni.