- Hamisítás Elleni Nemzeti Testület - http://www.hamisitasellen.hu -

Új munkacsoport: tudatosságfejlesztés dr. Horváth Péterrel

Dr. Horváth Péter 2004 őszétől dolgozik a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért színeiben, azóta a szerzői jogosultak érdekeiért tevékenykedik. A „henteskedés” előzménye 2007 tavaszáig nyúlik vissza, amikor is a ProArt mostani igazgatója és Kálmán András, aki abban az időben az ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány) igazgatója volt, egy kávé mellett közösen kitalálták, hogy létre kellene hozni egy kalózkodás elleni szövetséget Magyarországon is. Antikalóz-koalíciónak nevezték el, három szervezet alapította, az ASVA, a BSA és a ProArt. A koalíció megalakulása után egyik első lépésük volt, hogy megkeresték a Magyar Szabadalmi Hivatal – mai nevén Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – elnökét, Bendzsel Miklóst és bemutatkoztak, elmondták terveiket.

Dr. Horváth Péter 2008-ban részt vett a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület alakuló ülésen. Kálmán Andrással munkacsoportot alapítottak, amit felváltva vezettek a HENT első ciklusában. A munkacsoport feladata a szerzői jogi jogérvényesítés hatékonyságának javítása volt, ezen belül is kiemelten foglalkoztak az internetes jogsértésekkel.

A következő években egyre inkább a tudatosság-növelésre helyezték a hangsúlyt a HENT tevékenységében. A HENT megjelent különböző nyári fesztiválokon és beszélgetett a fiatalokkal: 2010-től a VOLT-on, a Művészetek Völgyében, a SZIN-en, a Kutatók éjszakáján, a szegedi Reklámhéten és az EFOTT-on is. Dr. Horváth Péter a kiállítások tervezésében ötletgazdaként vett részt, a szerzői jogi témák összeállításánál segített leginkább. A HENT nagy sikere volt, hogy képes volt megszólítani a fesztiválközönséget a téma komolysága ellenére is. Mindig nagyon sok érdeklődő tolongott a „No Kamu” sátorban: lenyűgözte őket a hamis tárgyak kiállítása és a hamisításról szóló előadásokat, interaktív játékokat is nagyon szerették.

Az alábbiakban egy rövid beszámolót olvashatnak dr. Horváth Pétertől arról, hogy milyen újdonságokra számíthatunk a HENT tudatosságfejlesztő munkacsoport megalakulásával.

“A ProArt és a HENT céljai továbbra is egybecsengenek, a jövőben is vállvetve fogunk küzdeni a közös célok mentén. Mint a Testület egyik új tagja az idei évtől lehetőségem nyílik a ProArt és a HENT együttműködését magasabb szintre emelni a következő években.

Terveim közt szerepel egy olyan felhívó kampány szervezése, mely az átlag fogyasztó számára is könnyen érthető, a hamis termékek vásárlásának, felhasználásának, fogyasztásának veszélyeit emeli ki. A HENT színeiben továbbra is célom  koordinálni a szakhatóságok, államigazgatás egyéb szereplőinek és a gazdasági szektor felvilágosító tevékenységét, az üzenetek meghatározása, a kampányok időzítése (egymást erősítsék és ne kioltsák), valamint a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának optimalizálásával.

Kiemelt feladatként tekintünk az oktatási rendszer résztvevőinek naprakész tájékoztatására a hamisítás, kalózkodás problematikájával kapcsolatosan (állampolgári ismeretek, informatika, stb. , minél több tudásmorzsa beillesztése a közoktatási tananyagba, természetesen ehhez szükséges a tanárok felkészítése, segítése is nekik szóló anyagokkal, óravázlatokkal, aktuális, minőségi audiovizuális tananyagokkal, a pedagógusok továbbképzésében ill. a pedagógus képzésben is meg kell jelennie ezen ismereteknek); valamint a tanároknak szóló szerzői jogi felvilágosító anyag készítése, hogyan használhatják fel jogszerűen saját napi munkájuk során az interneten található különböző anyagokat.

Szükségesnek tartom a HENT felvilágosító, tudatosságfejlesztő tevékenységének tervezéséhez, kialakításához szükséges információk begyűjtését, ennek érdekében fogyasztási, kereskedelmi  statisztikák, fogyasztói szokások felmérését több szegmensben (iskolásoktól vállalkozásokig).

A Testület munkacsoportjainak összehangolt egyeztetése mellet a jogalkalmazás, jogérvényesítés hatékonyságának (az információ áramlás), továbbá a jogalkalmazói attitűd fejlesztése, illetve a jogkeresők valamint a jogalkalmazók továbbképzése.

A tudatosságfejlesztő kommunikáció hatékonyságának növeléséhez a média szereplőinek vezetői, szakértői szintű bevonása: a közmédia szerepe, felelőssége; hogyan lehet a fogyasztói tudatosságot fejleszteni a  médiában megjeleníthető üzenetekkel, kerekasztal beszélgetésekkel; továbbá az információáramlás érdekében különböző platformokon, rendezvényeken való megjelenéssel tájékoztatni az érdeklődőket, például a (köz)médiában rendszeresen, strukturáltan megjelenni, naprakész tájékoztatást nyújtani a hamisítás jelenségének veszélyeiről, illetve a hamisítás okozta gazdasági és egyéb hátrányok makro- és mikrogazdasági bemutatásával (a döntéshozók nyelvére lefordítva – lobbyzás –  és az átlag fogyasztóknak érthetővé tenni – tömegtájékoztatás), továbbá a felvilágosításban kiemelten foglalkozni az új célcsoportokkal személyes megjelenés biztosításával.”