- Hamisítás Elleni Nemzeti Testület - http://www.hamisitasellen.hu -

Változások a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületben

2012 óta tartó közös munkánk után Vannai Dorottya kommunikációs referens munkáját köszöntük meg, aki a következő két évben egy nemzetközi intézmény csapatát fogja erősíteni. Munkáját 2015. március 2-tól Barsvári Tímea vette át, aki az elmúlt években a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályán végezte munkáját. Személyében egy olyan munkatársat nyertünk, aki mind jogi, mind kommunikációs területen megfelelő szakmai tudással segítheti a HENT munkáját.

Dr. Bérczes László ügyvéd a HENT Jogérvényesítési munkacsoportjának vezetését vette át fáradhatatlan lendületével és innovatív ötleteivel. A HENT új  tagját kérdeztük múlt-jelen-jövő kapcsán.

2008-ban dr. Bendzsel Miklós kezdeményezésére megalakult a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, melynek titkársága ma is a hivatalban működik. Mivel kezdődött kapcsolata/szerepvállalása a HENT-tel/HENT-ben?

– Korábban már részt vettem a jogérvényesítési munkacsoport tevékenységében, de akkoriban a munka nem folyt még annyira szervezetten, mint az utóbbi években.

Mi a jelen? 2015-ben mit jelent a jogérvényesítés a hamisítás elleni harcban?

– Gyakorlatilag kimondhatjuk: manapság már mindent hamisítanak, ami jól fogyó termék. Ha hatékonyan szeretnénk fellépni a hamisítványok visszaszorítsa érdekében, akkor a jogérvényesítés az a terület, amelyen jelenleg előre kell lépnünk. A jogi szabályozásról elmondható, hogy megfelelő, azonban a jogalkalmazásról ezt sajnos nem mondhatjuk el. A jogalkalmazói gyakorlat még mindig igen elnéző, a hamisítást bocsánatos bűnként kezelik, amely hozzáálláson mindenképpen változtatnunk kell, hiszen köztudott, hogy a hamis termék kereskedelme nem csupán az eredeti termékek gyártóinak az érdekeit sérti, hanem a fogyasztók egészségét és testi épségét is veszélyeztethetik az ismeretlen eredetű hamis termékek, emellett ezek kereskedelme nagyobb részt a feketegazdaságot erősíti,  így az állam is jelentős adóbevételektől esik el.

Kiknek a segítségére számíthat a továbbiakban (is) a HENT Jogérvényesítési munkacsoportja?

– A jogosulti oldalon fokozottan számítunk a NAV valamennyi illetékes igazgatóságának az aktív szerepvállalására, emellett szeretném, ha az ügyészség részéről is megfelelő figyelmet kapna a HENT ezen munkacsoportjának tevékenysége és aktívan bekapcsolódnának a munkánkba.

Mit tehet Magyarország a külföldi hamisítás ellen, s hogyan próbálja az Európai Unió jogszabályi háttérrel támogatni a tagállamok harcát a hamisítás elleni küzdelemben?

– A külföldi hamisítás ellen a magyar fogyasztók annyit tehetnek, hogy nem vásárolnak hamis termékeket, ezzel csökkentve a hazai import felvevőpiacot. A magyar állam azzal tudja segíteni ezt a küzdelmet, ha biztosítja, hogy megfelel számú szakember és eszköz álljon a NAV illetékes igazgatóságainak a rendelkezésére, emellett pedig hangsúlyt fektet arra, hogy a távol-keletről érkező termékek importját továbbra is kiemelt figyelemmel kezeljék a vámkezelések során. Az Európai Unió nemcsak a 608/2013 számú tanácsi rendelet valamint a jogérvényesítési irányelv megalkotásával támogatja a hamisítás elleni küzdelmet, hanem a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal keretében megalakult ún. Observatory működtetésével.

Beszéljünk a jövőről. Mik a tervei, mint a Jogérvényesítési munkacsoport vezetője?

– Szeretném, ha a Jogérvényesítési munkacsoport keretében megteremtődne egyfajta rendszeres és érdemi kommunikáció a jogosulti oldal valamint a bűnüldözői (hatósági) oldal között annak érdekében, hogy mindkét oldal képviselői megértsék a másik oldal problémáit, lehetőségeit és motivációit, emellett kölcsönösen törekednének arra, hogy a jogérvényesítés során felmerült problémákat egymás előtt feltárják és ezek megoldása érdekében közösen tennének. Úgy gondolom, hogy elsősorban hozzáállás kérdése az, hogy éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az uniós és hazai jogszabályok megteremtenek, és ezáltal a jogalkalmazás azt az üzenetet közvetítse a piacnak, hogy Magyarországon nem érdemes hamis termékeket forgalmazni, mivel a jogalkalmazó szervek gyorsan és hatékonyan fellépnek a jogsértőkkel szemben, s nem pusztán a jogsértő termékek forgalomból történő kivonása során számíthatnak az elkövetők hatékony fellépésre, hanem a felelősségre vonásuk során is kellő súlyosságú szankciók kerülnek alkalmazásra, amelyek elveszik a kedvüket attól, hogy a jövőben hasonló tevékenységgel foglalkozzanak. Fontosnak tartom, hogy az Unió által biztosított lehetőségeket és forrásokat, ezek közül különösen az Observatory által nyújtottakat feltérképezze a munkacsoport és konkrét cselekvési tervek szülessenek ezen források hazai felhasználására a jogérvényesítés hatékonyságának növelése érdekben.