- Hamisítás Elleni Nemzeti Testület - http://www.hamisitasellen.hu -

Veszélyes lehet a hamis gyógyszer

Bár talán azt gondolnánk, csak a potencianövelő szereket vagy épp a testépítéshez használt izomtömeg-növelőket, esetleg a fogyókúrás pirulákat készítik és árulják illegálisan, sajnos a valóság ennél szomorúbb: a leghétköznapibb gyógyszerek sem jelentenek kivételt. A klasszikus gyógyszerek közül gyakran hamisítják az antibiotikumokat, a szívgyógyszereket, a különböző daganatos megbetegedések ellen használt szereket, a krónikus betegségek esetén szedett gyógyszereket, de nem hiányoznak a listáról a „hétköznapi”, akár recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók, az allergia elleni szerek és a különböző antidepresszánsok, hangulatjavítók sem. Ez azt jelenti, hogy mi is bármikor szembesülhetünk a problémával.

Ilyenkor akár életmentő is lehet, hogy észrevegyük, ha hamisított gyógyszerrel van dolgunk: külföldön találtak már bennük például patkánymérget, festéket, ólmot, kábítószert, súlyos máj- és vesekárosodást okozó vegyszereket is. Itthon a legális kereskedelemben vásárolt készítmények között még sohasem bukkant fel hamis gyógyszer, ennek ellenére nem árt, ha figyelmesek vagyunk.

Megesik, hogy már a csomagolás gyanút kelt: más a doboz formája, színe, nem a megszokott feliratok vannak rajta, de árulkodó jel lehet az is, ha helyesírási hibákkal teli, rossz magyarsággal megírt a szövege. Ha pedig nincs rajta az OGYI-T-szám, vagyis a forgalombahozatali engedély száma, biztosak lehetünk benne, hogy hamis termékkel van dolgunk. Ha hiányzik a betegtájékoztató, ha a gyógyszerszemeket tartalmazó bliszteren a felirat eltér a megszokottól vagy hiányzik, szintén gyanakodhatunk. Nemritkán maga a termék is máshogyan néz ki: más a színe, az illata, az állaga, a mérete, a rajta lévő jel vagy felirat.

Léteznek azonban szinte tökéletes hamisítványok is. Előfordult már, hogy csak azért derült ki, hogy nem eredeti a gyógyszer, mert amikor a beteg kettétörte, a megszokott szabályos fél szem helyett apró darabokra esett szét. Ha tehát bármilyen eltérést észlelünk a megszokotthoz képest, legyen bármilyen kicsi is, ne vegyük be a gyógyszert. Ha már bevettük, és a betegtájékoztatón nem szereplő, vagy korábban nem tapasztalt mellékhatást tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz, és vigyük magunkkal a tablettát!

Ha bizonytalanok lennénk a gyógyszer paramétereit illetően, az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján egyszerűen utánajárhatunk mindennek: a készítmény nevét beírva a gyógyszeradatbázis keresőjébe [1], az összes jellemző információt megkapjuk, fotókon is ellenőrizhetjük, hogyan kell kinéznie a csomagolásnak, a terméknek.

Ha felmerül a gyanú, hogy hamis gyógyszert vásároltunk, az a legegyszerűbb megoldás, ha elvisszük egy gyógyszertárba, és megmutatjuk a gyógyszerésznek, aki megteszi a szükséges lépéseket. Feltétlenül jelezzük, ha bevettünk a készítményből, és azt is, ha valamilyen mellékhatást tapasztaltunk. A gyártóhoz, a forgalmazóhoz is elküldhetjük a gyanús terméket, ilyenkor minden esetben írjuk meg azt is, hol, hogyan jutottunk hozzá.
Ha étrend-kiegészítővel kapcsolatban támad kétségünk, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet honlapján [2] tájékozódhatunk arról, hogy a termék gyártói eleget tettek-e bejelentési kötelezettségüknek: ha nem szerepel a listán, nagy valószínűséggel kétes minőségű szerrel van dolgunk. Ugyanitt megtalálhatjuk a veszélyes és a forgalomba hozataltól eltiltott étrend-kiegészítők listáját is, ezt különösen érdemes átnéznünk, ha valamilyen, számunkra új készítményt szeretnénk alkalmazni.