A gyógyszerhamisítás az egyik legvirágzóbb illegális üzlet, a piac nagyságát azonban nagyon nehéz megbecsülni is. Az első konkrét számot az Amerikai Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) ismertette, szerintük a gyógyszer-kereskedelem tíz százalékát érintheti. Ez hatalmas szám, ugyanis 2016-ban a gyógyszerek világkereskedelmi forgalma egybillió dollár volt. Közben az Európai Unió Szabadalmi Hivatala is kutatásba kezdett, főként a szabadalmi oldalra koncentrálva, és az ő becslésük szerint az európai gyógyszerforgalom 4,4 százaléka realizálódik illegális csatornákon. Minderről a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője, dr.Ilku Lívia tájékoztatta az Orvosok Lapját.

Hogy a hamis gyógyszerek fogyasztása mennyire veszélyes, azt rendre halljuk, ám hogy emiatt hányan szenvednek el valamilyen negatív következményt, arról keveset tudunk. A hatóságoknál is csak egyedi eseteket ismernek, ugyanis teljesség igényével készülő statisztika nincs, de nem is készülhet, hiszen még jelzéseket sem kapnak az egészségügyi ellátóktól. A nem szokványos mellékhatások megjelenésekor jellemzően nem kérdezi meg a beteget a kezelő orvosa, esetleg gyógyszerésze, hogy honnan vásárolta a gyógyszert, mert a gyógyítókban fel sem merül, hogy hamis vagy illegális forrásból jutott a szer a beteghez. A HENT próbálja szorgalmazni, hogy kérdezzenek az orvosok – számos szakmai konferencián, kongresszuson tartanak előadást, hogy ennek a fontosságára felhívják a figyelmet.

A hamis gyógyszerek egyrészt azért veszélyeztetik az egészséget, mert olyan anyag van bennük, aminek nem szabadna. Ez az életmódszereknél fordul elő leginkább, mint például a „természetes hatóanyagú” potencianövelő. Ilyen nem létezik, ugyanis nincs olyan növényi anyag, ami ezt a hatást fogyasztható dózisban egyértelműen ki tudná váltani. Így nem véletlen, hogy ezekben a készítményekben rendre a Viagra hatóanyagát mutatták ki a bevizsgálások során. A másik probléma, amikor nincs benne az, aminek viszont benne kellene lennie. Erre a legjobb példák a cukorbetegségre, magas vérnyomásra adott készítmények: a legális szereknél nagyon pontosan kititrálják azt a mennyiséget, amit az adott betegnek az adott készítményből kapnia kell, tehát a mikrogrammok is számítanak, nem úgy a hamisítványoknál.

Jellemzően elképesztő körülmények között állítják elő a hamis szereket, szennyeződések kerülhetnek a tablettákba. A pirulákat például előszeretettel színezik fehérre a trendivé vált krétaporral, méghozzá betonkeverőben! Vannak olyan helyzetek, amikor viszonylag jó minőségű készítményeket állítanak elő, de hiába, ugyanis hiányzik a kontroll a gyártás során.

Hamisított szereket előállító gyár nálunk is akadt. 2014-ben találta meg a BRFK egy budai pincerendszerben, ahol a népszerű pszichotróp gyógyszert, a Rivotrilt állították elő egy nagyon egyszerű tablettázógépen, ám viszonylag jó minőségben, kézzel írt receptúra alapján. Nagyon virágzó üzlet volt, ugyanis Norvégiában, Svédországban egy szemért több dollárt is fizettek, és azért kezdték itthon gyártani, mert az volt a legkelendőbb Rivotril, ami magyar címkével érkezett.
A nagyon veszélyeztetett és kiemelt célcsoport a fiatalság: a neten élnek, ott intézik a vásárlásaikat is, és nem is gondolnak bele, hogy a gyógyszer más, mint egy cipő vagy telefon megrendelése.
A legális online patikákat zöld keresztet ábrázoló logó védi, amiben benne van az adott ország zászlaja.

Az ellenőrzéskor a logóra rá kell kattintani, az ugyanis egy link, ami átvisz az adott ország gyógyszerhatóságához, vagyis nálunk az OGYÉI-hez. Itt lehet ellenőrizni a legalitást. Jelenleg mindössze 70-80 között van a legális online patikák száma.

Nagyon jól működő, nagyon élő kapcsolat van a gyógyszerügyi hatóság, a rendőrség, a NAV , a gyártói szervezetek és az ellátási lánc több szereplője között, van tudományos hátterük a Pécsi Tudományegyetem által delegált kollégák jóvoltából, és nagyon sok témában tudnak együtt haladni, tudtuk meg a szervezetek kapcsolatáról.

A gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetőjeként dr. Ilku Lívia szeretné idén fókuszba állítani a gyógyszerbe és a gyógyszerészekbe vetett bizalom megerősítését. Azt tapasztalják ugyanis, hogy a betegek az öngyógyszerezés és az alternatív terápiák felé fordulnak, mert megingott a klasszikus egészségügybe és a gyógyszerekbe vetett bizalmuk. Ezen lehetne fordítani például kommunikációs eszközökkel, akár a TV-reklámokban kötelezően elmondandó szlogen módosításával: a kockázatok és mellékhatások helyett a gyógyszer biztonságos alkalmazására, és a gyógyszerészek segítő szerepére kellene a figyelmet irányítani.