- Hamisítás Elleni Nemzeti Testület - http://www.hamisitasellen.hu -

SAJTÓKÖZLEMÉNY A Jedlik Ányos-díjak átadása – 2017

Az eseményen megjelent és köszöntőt mondott Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és –szabályozásért felelős államtitkára és Łuszcz Viktor, az SZTNH elnöke.

Lepsényi István hangsúlyozta: a kormány egyik legfontosabb stratégiai törekvése, hogy Magyarország ne csak termelési központ legyen, hanem fontos kutatási, innovációs térséggé is váljon Európában. Ezért a kormányzat szándéka a kutatás-fejlesztés további erősítése, a kutatási és innovációs versenyben való helytálláshoz pedig kiemelt figyelmet fordít az innovációra fordítható források növelésére – tette hozzá.

Elmondta, 2015-ben kutatás-fejlesztésre 468 milliárd forintot, a GDP 1,39 százalékát fordították Magyarországon, 6,2 százalékkal többet az előző évinél. A középtávú kormányzati stratégiában az 1,8 százalékos szint elérése szerepel. Kitért arra, hogy az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának Globális Szellemi Tulajdon Központja által közzétett Az innováció hajtóelemei című jelentésben Magyarországot az index javítására aktívan és sikeresen törekvő országként emelte ki.

Magyarország a 13. helyen szerepel a világ 45 vezető országát tartalmazó 5. Nemzetközi Szellemi Tulajdon Index rangsorában, megelőzve ezzel többek között Lengyelországot, Izraelt és Kanadát is. Kiemelte: a magyar innovációs környezet javulását jól mutatja, hogy a nemzeti védjegybejelentések száma 2016-ban 17 százalékkal, míg a magyar nemzeti formatervezési mintaoltalmak száma közel 30 százalékkal nőtt.

Łuszcz Viktor beszédében kiemelte: az 1996-os díjalapítás óta több mint százan részesültek Jedlik Ányos-elismerésben. Emlékeztetett: 2016-ban megkezdhette munkáját a Visegrádi Szabadalmi Intézet, ami segít abban, hogy a részt vevő országok szabadalmi bejelentői saját anyanyelvükön, olcsóbban, gyorsabban indítsák meg a nemzetközi szabadalmi bejelentést. Bizakodásra ad okot, hogy 2016-ban 5 százalékkal nőtt a nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések száma. Ahhoz azonban, hogy az ország elmozduljon a tudásintenzív ágazatok irányába, további erőfeszítésekre van szükség – mondta.

Az innováció és a technológiatranszfer már nemcsak az ország fejlettségének fokmérője, hanem a béreken keresztül annak népességmegtartó képességét is meghatározza, így alapvető nemzetpolitikai tényező – fűzte hozzá. Szavai szerint azzal, hogy a hivatal felügyeletét tavaly év vége óta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) látja el, közvetlenül be tud kapcsolódni a magyar gazdaság versenyképességét szellemi tulajdoni szempontból támogató intézkedések kidolgozásába.

A Jedlik Ányos-díj 2017. évi kitüntetettjei

Farkas József gépészmérnök, az ortopédiai és traumatológiai eszközöket gyártó Sanatmetal Kft. alapító tulajdonosa és vezetője. A mérnöki tudományos és a biológiai ismeretek szintézisén alapuló implantátumokban megtestesülő, jórészt saját találmányainak fejlesztésében és gyártásában, ezáltal a műtéti eljárások megújításában kimagasló alkotó tevékenységet nyújtott.

Glódi István villamosmérnök, korábban mérnökként olajmérő állomások elektronikus egységeinek fejlesztésében és üzembe helyezésében vett részt, nevéhez számos találmány illetve hazai és európai megadott szabadalom kapcsolódik a tömegáramlás-mérők területén. Gyakorlati tapasztalatait később több mint egy évtizeden át a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi elbírálójaként kamatoztatta.

Dr. Ilku Lívia gyógyszerész és jogi doktor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója, aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának megalakulása óta aktív tagja később vezetője lett és eredményesen tevékenységet fejtett ki a különböző felelősségi területek munkájának összehangolásában.

Ilku Lívia gyógyszerészi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen védte meg, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen a felsőfokú marketing-, reklám- és PR-menedzserképzésben vett részt, állam- és jogtudományi doktorrá pedig az Eötvös Loránd tudományegyetemen avatták. Hét éven át dolgozott a gyógyszeriparban, majd további hét évet a közigazgatásban töltött: az egészségügyért felelős minisztérium jogi főosztályán, később pedig az Országos Gyógyszerészeti Intézetben főigazgató-helyettesként. Gyógyszerészként és jogászként mindig a két szakma határterületeivel foglalkozott.

Jelenlegi munkájához kapcsolódóan végzi a jogi és gyógyszerészi munka eredményes és egymást segítő harmonizálását. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának megalakulása óta aktív tagja, segítője, 2015-től pedig a munkacsoport vezetője. Akár a lakosságról, akár a szakmai közegről beszélünk, az edukáció fontosságát hangsúlyozza, különösen a fiatalabb generációra koncentrálva, akik aktív életet élnek a közösségi médiában és akiknek az internetes kommunikáció és a vásárlás a világhálón keresztül teljesen megszokott gyakorlat. A termékeny párbeszéd elkötelezett híve, munkacsoportjának működése a magas fokú koordinációra épül, jó példájául annak, hogy egy adott területen a hatóság, a rendészeti szervek, a gyógyszeripar és az ellátórendszer szereplői, továbbá az egyetemek közös akarattal kiválóan tudnak tenni a szakmaiságot szem előtt tartva a jó ügyekért.

Kisfilm:  [1]https://www.youtube.com/watch?v=qYybp4hIA-g&feature=youtu.be [1]

Mészáros Antal az Innovációs Nagydíjas hódmezővásárhelyi Csomiép Betonmelior Kft. ügyvezető igazgatója, aki dinamikusan fejlődő, az innovációt és munkahelyteremtést iparjogvédelmi tudatossággal ötvözve, jelentős részben saját, szabadalmi oltalommal védett találmányaira alapozva, azokat  hasznosítva jelentős eredményeket ért el a hazai építőipar piacán.

Dr. Takáts Zoltán kutatóvegyész, a Semmelweis Egyetem korábbi munkatársa, a londoni Imperial College professzora, az intelligens sebészkés feltalálója, melynek kísérleti változatát az óbudai székhelyű MediMass Kft. vállalkozásával, a magyar kormány segítségével hozták létre. A sebészeti eszköz segítségével operáció közben, a vizsgált szövet kémiai jellegzetességei alapján lehet következtetni a rosszindulatú sejtek elterjedésére.