- Hamisítás Elleni Nemzeti Testület - http://www.hamisitasellen.hu -

SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. április 9., Budapest HENT: rákot és meddőséget is okozhatnak a hamis növényvédő szerek

2019-04-09 11:10

• minden ötödik növényvédő szer bizonytalan eredetű lehet a gazdák szerint
• az esetek nagy részében már a csomagolásnál ki lehet szúrni a gyanús terméket

A hazánkban forgalomba kerülő növényvédő szerek közel egyötöde lehet hamisított vagy illegális eredetű a növényvédő szert használó magyar gazdák szerint. A gazdasági veszteségeken túl az ilyen szerek nemcsak, hogy súlyosan károsíthatják a fogyasztók egészségét, de környezetromboló hatásuk sem elhanyagolható. Optimizmusra adhat okot, hogy a gazdálkodók közel háromnegyede tudja, hova lehet fordulni a problémás termékekkel, továbbá a többség már a csomagolásnál látja, ha valami gyanús, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

A felmérés több mint 500 olyan, növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás, egyéni gazdaság és gazdasági szervezet döntéshozóját kérdezte meg, amelyek rendszeresen használnak növényvédő szert. A gazdák 96%-a hallott már a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekről, szerintük átlagosan a termékek 18%-a lehet problémás. Közel egynegyedük (23%) szerint 6-10%, egyötöd-egyötöd részük pedig 16-20%, illetve 1-5% körülire teszi az illegálisan forgalomba hozott vagy hamisított növényvédő szerek arányát.

A válaszadók spontán módon leginkább a hatástalanságot nevezték meg a hamisított növényvédő szerek használatából eredő problémaként (56%), de a kiszámíthatatlanságot – vagyis az összetétellel, valamint a lebomlással kapcsolatos bizonytalanságot – is súlyos kockázatnak ítélték meg (32%). Hasonló rizikófaktorként merült még fel a fogyasztók, illetve a dolgozók egészségét (31%), a környezetet, valamint a kezelt növényeket károsító hatás (30% és 24%). Amikor az egyes kockázati tényezőket a felmérés során skálaszerűen is kellett értékelni, akkor a reklamációs lehetőség hiánya (83%), továbbá a partnerekkel szembeni bizalomvesztéstől való félelem (57%) is előtérbe került, mint a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekre jellemző kockázat. Ugyancsak jelentős arányt képviselt még a termésben maradt ismeretlen szermaradék (52%), valamint a fogyasztók egészségét általánosságban veszélyeztető hatások (49%).

„A hamisított növényvédő szereknek az emberi szervezetre nézve súlyos egészségkárosító hatásuk lehet, mivel a vegyszerekben olyan toxikus szennyezések, ellenőrizetlen melléktermékek találhatóak, amelyek rákkeltő vagy ivarsejt-károsító hatásúak lehetnek, továbbá a betakarított termények ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhatnak” – hívta fel a figyelmet Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: az ellenőrizetlen forrásból származó szerek a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos veszteséget okoznak.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók közel egyötöde (18%) fel tudott idézni olyan alkalmat, amikor a megvásárlásra kínált növényvédő szer illegális forrásból származott vagy hamisított volt. Több mint 70%-uk egyébként azt állította, hogy tudja, kihez fordulhat segítségért az ilyen esetekben. (A növényvédelmi végzettséggel rendelkezők körében ez az arány 79%, de a szakirányú végzettséggel nem rendelkezőknél is elérte a 66%-ot.) A NÉBIH-et a bejelentési lehetőséget ismerő interjúalanyok kétharmada (66%), a Növényorvosi, illetve Növényvédelmi Kamarát, vagy egyéb szervet (Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Növényvédelmi hatóság, egyéb szakhatóság) 10-10%-a említette magától. Ezzel szemben, amikor a különböző hatóságokat már egy lista alapján is lehetett értékelni, akkor a NÉBIH-et a válaszadók több mint négyötöde (83%), a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot pedig több mint háromnegyede (78%) nevezte meg.

 Az interjúalanyok jóval több mint fele (57%) szerint leginkább a csomagolás árulkodik a hamisításról vagy az illegális forgalmazásról: ezen a kategórián belül 31% említette a megszokottól eltérő kiszerelést, 8-8% a hiányzó feliratokat, használati utasításokat, valamint sérülést. Ugyancsak viszonylag sokan említették még a nem megszokott állagot (10%) és színt (8%). A gyanúsan alacsony árat a válaszadók 16%-a jelölte meg.

A kutatásból az is kiderült, a gazdák körében nem számít általános gyakorlatnak az, hogy minden vásárlás alkalmával ellenőrizzék a növényvédő szerek eredetiségét: tízből mindössze négy-öt válaszadó teszi meg ezt a lépést, míg mások bizalmat szavaznak a kereskedőiknek, vagy szúrópróbaszerűen ellenőriznek. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a birtokméret növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kap a beszerzésekre kiterjedő ellenőrzés.

Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség (NSZ) ügyvezetője, a HENT tagja a kutatás eredményei kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális eredetű, hamis termékek összetételét, hatását nem vizsgálják a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályozási folyamatok során, ezért a hamisított és illegális anyagok ismeretlenek maradnak a gyanútlan felhasználók, fogyasztók számára. „Ennek ellenére az adatok világosan alátámasztják, hogy a magyar gazdák felelősséggel termelik meg a mindennapi élelmiszereinket, és a növényorvosok segítségével hatékonyan alkalmazzák az integrált növényvédelem különböző eszközeit a termés megvédése érdekében” – tette hozzá a szakember.

a teljes kutatási anyag itt olvasható:

HENT NSZ riport_Növényvédőszer_használóGazdaságok

 


A cikk elérhetősége:: http://www.hamisitasellen.hu/2019/04/hent-rakot-es-meddoseget-is-okozhatnak-a-hamis-novenyvedo-szerek/

Copyright © 2013 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület