A Szellemi Tulajdon Világszervezetének üzenete 2020-ban az „Innováció a zöld jövőért”. Ezzel is felhívják a figyelmet a környezetbarát, zöld és fenntartható technológiákat létrehozó innovációk fontosságára. A fenntarthatóság mellett az SZTNH fontos feladatának tartja, hogy a szellemitulajdon-védelem területén is felkészüljön a digitalizáció rohamos térhódítása miatti kihívásokra – mondta el Pomázi Gyula. Az SZTNH elnöke hozzátette: a digitalizáció nem csak a belső folyamatok hatékonyságának növelését, de a határidők csökkentését is szolgálja. Az SZTNH ezért kiemelt feladatként tekint az elektronikus ügyintézés fejlesztésére, amelyre az ügyféligények alapján is szükség van. Az elnök kiemelte: a korábbi évekhez képest tavaly rekord mennyiségű elektronikus hatósági beadvány érkezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. 2019-ben az e-bejelentésként érkező új hatósági beadványok száma több, mint ötszöröse volt az öt évvel korábbinak. Ezzel egyidőben a postán érkező dokumentumok száma jelentősen, közel felére csökkent 2015 óta.

Az idei év egyik legnagyobb kihívását a szellemi tulajdon területén is a koronavírus elleni védekezés és a gazdaság újraindításának támogatása jelenti. A vírus elleni védőeszközök, gyógyszerek kifejlesztése nemcsak tudományos, hanem jogi kérdés is, hiszen az új termékeket és eljárásokat minél előbb oltalom alá kell helyezni. A járványhelyzet miatt a gyógyszergyárak és orvostechnikai eszközök előállítói esetében közérdek, hogy megoldást találjunk a megnövekedett kereslet kielégítésére a szellemitulajdon-védelem területén is. Az új orvostechnikai berendezések vagy terápiás szerek gyártásának hazai feltételeinek megteremtése során az SZTNH feladata a szükséges iparjogvédelemi hatósági eljárások lefolytatása, és a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésének koordinálása is.

Az SZTNH tavalyi eredményei ígéretes változást jeleztek. A 2018-as mélypontot követően minden oltalmi formára a korábbinál több nemzeti úton beérkezett bejelentés érkezett. Az európai szabadalmak magyarországi hatályosítása iránti kérelmek száma 2019-ben jelentősen, 9,5 százalékkal növekedett, ami jól tükrözte a külföldi befektetők intenzív érdeklődését a magyar gazdaság és a hazai piac iránt. Szintén a gazdaság élénkülését mutatta, hogy a magyar bejelentők hazai védjegyaktivitása 8 százalékkal nőtt, míg az európai uniós védjegyaktivitás 15,7 százalékkal emelkedett.

A szellemi tulajdon védelme kapcsán megkerülhetetlen, hogy említést tegyünk a hamisítás elleni fellépésről is. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) egyik fő célja a szellemitulajdon-jogok védelmének erősítése, ezáltal a hazai vállalkozások versenyképességének támogatása és az innováció előmozdítása. Hazánkban a szellemitulajdon-intenzív iparágakban évente közel tízezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás miatt, az okozott kár pedig megközelíti a 300 milliárd forintot, ami az érintett szektorok értékesítésének több mint 12 százalékát teszi ki.

A fokozott szellemitulajdonjog-intenzív iparágak teljes hozzájárulása az EU gazdaságához a GDP körülbelül 42 százalékát, közel 5700 milliárd eurót és a munkahelyek 28 százalékát teszi ki, derül ki az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2019-ban készült tanulmányából. A szellemi tulajdonjogok megsértése jövedelmező bűncselekménynek számít: 2012 és 2016 között a hamisításból és illegális kereskedelemből származó károk évente több mint 92 milliárd euró veszteséget okoztak az Európai Unióban. A hamisítás és a kapcsolódó illegális kereskedelem gazdaságban okozott káros hatásaira az EUIPO és az OECD kutatása is kitér, eszerint 2016-ban a hamis termékekhez köthető tevékenység a világkereskedelem 3,3 százalékát tette ki. Becslések szerint továbbá az EU országaiba érkező importcikkek 6,8 százaléka illegális forrásból származik, ez megközelítőleg évente 121 milliárd euró kiesést okoz a piacon.

A világnap kapcsán 2020-ban három híres magyar feltalálóra és egy világhírű magyar művészre emlékezünk. 220 évvel ezelőtt született a kiváló természettudós és feltaláló Jedlik Ányos, 120 éve született a Nobel-díjas Gábor Dénes, míg a jelenlegi egészségügyi vészhelyzetben különös aktualitással bíró készítmény, az immunrendszert erősítő Béres-cseppek feltalálója, Béres József születésének 100. évfordulója van idén. Moholy-Nagy László magyar fotográfus, festőművész, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, kísérleti filmek egyik magyar úttörője 125 éve jött világra.