Mi a földrajzi árujelző?
A földrajzi árujelző a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek megkülönböztetésére szolgáló megjelölés, amely utal az áru földrajzi egységről (pl. táj, helység) való származására, eredetére. A földrajzi árujelző a származás feltüntetése mellett az áruk minőségét is garantálja, mivel e megjelölések használatára csak azok szerezhetnek jogot, akiknek termékei a külön jogszabályok által szabályozott termékleírásoknak megfelelnek. A földrajzi árujelző a hazai és nemzetközi piac fontos versenyeszköze, kiemelkedő reklám- és marketingerővel bír.
A földrajzi árujelzők oltalmának feltételeit a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény szabályozza.
Milyen megjelölésre szerezhető oltalom földrajzi árujelzőként?
Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés.
A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - ezen a területen termelt, feldolgozott vagy előállított - termék megjelölésére használnak, és amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve lehet, amelyet az e helyről származó - ezen a területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - termék megjelölésére használnak, és amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.
Ki szerezhet földrajzi árujelzői oltalmat?
A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel, vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják (Vt. 107.§ (2) -(4))
Mire jogosít fel a földrajzi árujelző?
A jogosultak mindegyike jogosult a földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben (16/2004. (IV.27.) IM rendelet 5.§ (1) d) pont) meghatározott termékek vonatkozásában használni, használati engedélyt (licenciát) (Vt. 109.§.(1)) azonban harmadik félnek nem adhatnak. A földrajzi árujelző bitorlása (Vt. 110.§) esetén bármely jogosult felléphet a bitorlóval szemben.
Hogyan szerezhető oltalom Magyarországon?
Oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel (16/2004. (IV.27.) IM rendelet 4.§) szerezhető.
Milyen költségek merülnek fel az eljárás során?
A földrajzi árujelző bejelentésének díja, a bejelentésben jelölt áruosztályok számától függetlenül, 107.000 Ft.
Milyen formai követelményeknek kell megfeleljen a beadvány?
A bejelentés formai követelményeit a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV.27.) IM rendelet 4.§ és 5.§-ai tartalmazzák.
Mit tehet a földrajzi árujelző jogosultja jogainak megsértése esetén?
Földrajzi árujelző bitorlása (Vt. 110 §.) miatt a földrajzi árujelző jogosultja illetve jogos használója pert indíthat a bíróság előtt és a törvényben meghatározott igényekkel léphet fel.
Mennyi a földrajzi árujelző oltalmi ideje?
Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal, korlátlan ideig tart.
Mikor szűnik meg a földrajzi árujelző?
A földrajzi árujelzőt törölni kell, ha annak ellenére került lajstromozásra, hogy nem felelt meg (Vt. 105-106. §.) valamely oltalomképességi feltételnek. Ekkor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala törli (Vt. 111.§. (2)) a lajstromból.
