Tartalomjegyzék
Mi a védjegy?
Milyen megjelölésre szerezhető védjegyoltalom?
Ki szerezhet védjegyoltalmat?
Mire jogosít fel a védjegyoltalom?
Hogyan szerezhető védjegyoltalom Magyarországon?
Milyen formai követelményeknek kell megfeleljen a beadvány?
Hogyan lehet külföldön védjegyoltalmat szerezni?
Mit tehet a védjegyjogosult jogainak megsértése esetén?
Mennyi a védjegyoltalom oltalmi ideje?
Mi a védjegy?
A védjegy az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának elősegítésére szolgál. A védjegyek célja bizalmat ébreszteni a fogyasztókban, hogy később is a védjeggyel jelölt terméket keressék. A védjegy a tulajdonos piaci helyzetét védi a konkurensekkel szemben. A védjegy a gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén.
A védjegy az árujelzők közé tartozik, és jogi oltalmat jelent. A jogi oltalom kifejezést a már oltalmazott árujelzőre használják. A védjegyoltalommal nem rendelkező árukra és szolgáltatásokra többnyire a márkanév kifejezést használjuk.
A védjegyoltalom feltételeit a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény szabályozza.
Milyen megjelölésre szerezhető védjegyoltalom?
Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy egy árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
A védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet
- szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat,
- betű, szám,
- ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját,
- szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang, valamint
- a fentiekben felsorolt egyes megjelölések összetétele.
A védjegybejelentési kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani. 2007. január 1-jétől mód van a védjegybejelentések benyújtására elektronikus úton is.
Ki szerezhet védjegyoltalmat?
Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.
Mire jogosít fel a védjegyoltalom?
A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon.
Hogyan szerezhető védjegyoltalom Magyarországon?
Külföldi bejelentőknek belföldi lakóhellyel rendelkező képviselőt kell megbízniuk képviseletükkel. Hazai bejelentőknek nem kötelező képviselőt megbízni, de szükség esetén a bejelentés elkészítésében a szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek nyújtanak segítséget.
Milyen formai követelményeknek kell megfeleljen a beadvány?
Formai Követelmények
Hogyan lehet külföldön védjegyoltalmat szerezni?
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbító hivatalként elvégzi a magyar bejelentők nemzetközi és a közösségi védjegybejelentéseinek a továbbítását is.
Mit tehet a védjegyjogosult jogainak megsértése esetén?
Védjegybitorlás miatt pert indíthat a bíróság előtt, követelheti például a bitorlás megállapítását, a bitorlás abbahagyását illetve a törvényben meghatározott egyéb igényeket támaszthat.
Mennyi a védjegyoltalom oltalmi ideje?
Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal és a bejelentéstől számított tíz évig tart. A jogosult kérésére további tíz-tíz éves időtartamokra megújítással meghosszabbítható.
