Kína a világ harmadik legnagyobb termékexportőre, és mint ilyen, komoly üzleti potenciált jelent az Európai Unió gazdasága számára. Ugyanakkor Kína az az ország, ahol az emberi jogok tiszteletben tartása még mindig nem éri el az EU által kívánt szintet. Mi élvezzen elsőbbséget: a morális elvek vagy a gazdasági haszon? – teszi fel a kérdést az Európai Parlament híroldala.

A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jelentős tőkét mozgatnak meg az Unió és Kína között. Az unió számára Kína, az Egyesült Államokat követően a legjelentősebb kereskedelmi partner, míg Kína a legnagyobb arányban az Unió gazdaságaiba exportál. Az EU tagállamaiba csak a tavalyi évben több mint 231 milliárd euró értékben érkezett import áru Pekingből. Annak ellenére, hogy a kereskedelmi kapcsolatok élénkek, egy komoly probléma is meghúzódik a háttérben: a hamis és a kalóztermékek elképesztő arányban vannak jelen Kínában, és ezekből jelentős mennyiség jut el a tagállamok piacaira. Európában a hatóságok által lefoglalt hamis áru hatvan százaléka Kínából származik.

A probléma orvoslása érdekében az Európai Parlament jövő heti plenáris ülésén beszámolóval kíván az Európai Bizottsághoz és a kínai hatóságokhoz fordulni. A felvetés célja, hogy közösen dolgozzanak ki tervet a hamisítás, a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorítása érdekében. Dirk Sterckx, az EP Kína delegációjának vezetője szerint az Unió nem hunyhat szemet a jogok megsértése, és a törvények be nem tartása felett, de gazdasági téren sem az EU-nak, sem Kínának nincs más választása: egymás partnerei kell, hogy legyenek, mert a világ gazdasági helyzete és fejlődése múlik ezen. A kínai legfelsőbb bíróság egyébként a napokban jelentette be, hogy a jövőben szigorúbban fogja megítélni, illetve büntetni a szellemi tulajdonjogok megsértését.