Mit jelent a hamisítás? Középiskolásoknak Gyakran ismételt kérdések Üzenetküldés Ugrópontok

Kapcsolatok

Csökkent a hamis termékek iránti kereslet Magyarországon

Csökkent a hamis termékek iránti kereslet Magyarországon

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület friss kutatása szerint az elmúlt egy évben csökkent a hamis termékek iránti kereslet a magyar fogyasztók körében. Jelenleg minden negyedik magyar nyitott a hamis termékek megvásárlásra, körükben is főleg a fiatalok és budapestiek hajlanak leginkább a kockázatos üzletek lebonyolítására.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2009 után 2010-ben is egy 1000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás keretében igyekezett fényt deríteni, hogy hogyan vélekednek az emberek a hamisítás jelenségéről A HENT kutatásának legfontosabb tanulsága, hogy a tavalyi évhez képest csökkent a hamis termékek iránti érdeklődés. A felmérés igazolja, hogy van eredménye a HENT szemléletformáló kommunikációjának, sőt a pozitív változásokra már az ország határain túl is felfigyeltek, hiszen Magyarország idén lekerült az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala által készített megfigyelési listáról.
A friss kutatás szerint a megkérdezettek 19 százaléka talán, míg 5 százaléka bármikor nyitott lenne hamis termék megvásárlására. A termékek közül a hamis ruházati termékek iránt a legnagyobb a kereslet, ennek beszerzését minden negyedik vásárló elképzelhetőnek tartja. Az eredmények szerint az elmúlt egy évben a lakosság 16 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket. A hamis terméket vásárlók háromnegyede többször is, míg egynegyede csak egyszer élt a lehetőséggel.
A magyar fogyasztók körében a fiatalok és a fiatal középkorúak azok, akik az átlagosnál jóval nyitottabbak, míg a középkorúak és az idősek az átlagosnál jóval elutasítóbbak, ha hamisítványokról van szó. Amíg a fiatalok 38 százaléka, addig az idősek 11 százaléka vásárolna hamis terméket. A kor mellett a településtípus és a lakóhely is befolyásolja az attitűdöt. Amíg a budapestiek, illetve a közép-magyarországi régióban élők egyharmada nyitott a hamisítványokra, addig ez az arány jóval alacsonyabb a megyeszékhelyen élők, illetve az észak-magyarországi, dél-dunántúli és közép-dunántúli régióban élők körében.
A tavalyi évhez képest 17 százalékról 12 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint a hamisítvány van olyan jó minőségű, mint az eredeti. A magyarok döntő többsége nem büszkélkedik, hanem inkább eltitkolja, ha hamis terméket vásárolt. Mindössze minden huszadik vásárló dicsekedne el ismerőseinek, hogy milyen jó üzletet csinált, amikor az eredeti termék helyett egy hamisítványt választott.
Az emberek többsége tisztában van a hamisítás káros hatásaival, sokan ismerek a probléma gazdaságra, munkaerőpiacra, egészségre gyakorolt káros hatásait, éppen ezért tízből heten gondolják úgy, hogy aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Bár a magyarok 70 százaléka szigorúbban büntetné a hamisítókat, fogyasztói felelősségüket kevéssé ismerik el. A megkérdezettek 36 százaléka értene egyet azzal, hogy a hamis termékek vásárlóit is felelősségre lehessen vonni. Ezzel egybevág, hogy a megkérdezettek közel fele támogatja a zenék, filmek magáncélra való másolásának szabadságát.

A teljes tanulmány letölthető a http://www.hamisitasellen.hu/hu/letoltheto-anyagok oldalról "Hamisítás Magyarországon - 2010-es felmérés - Kutatási jelentés" címmel.