- Hamisítás Elleni Nemzeti Testület - https://www.hamisitasellen.hu -

BPHH kutatás 2013 Az uniós GDP 39%-át a szellemitulajdon-intenzív ágazatok biztosítják

Az Európai Bizottság mutatta be szeptember 30-án azt a tanulmányt, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatallal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal közösen készített „A szellemitulajdon-intenzív iparágak hozzájárulása az európai gazdasági teljesítményhez és foglalkoztatáshoz” (Intellectual Property Rights intensive industries: contribution to economic performance and employment in Europe) címmel.

A szellemitulajdon-jogok jelentőségét az uniós gazdaság szempontjából vizsgáló tanulmány a legfontosabb szellemitulajdon-jogokat, így a szabadalmakat, a védjegyeket, a formatervezésiminta-oltalmakat, a szerzői jogot és a földrajzi árujelzőket vette figyelembe.

A tanulmány főbb megállapításai:

Az uniós szintű megállapításokon túl a szellemitulajdon-intenzív ágazatoknak az egyes uniós tagállamok gazdasági mutatóira gyakorolt hatásával is foglalkozik a tanulmány. Magyarországon valamennyi szellemitulajdon-jogot figyelembe véve a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak: a GDP 45,1%-át biztosítják, és a munkahelyek 27,2%-át adják. Különösen magas mértékű a szabadalom-intenzív iparágak (20% az uniós 13,9%-os átlaggal szemben), a védjegy-intenzív ágazatok (38,3% az uniós 33,9%-kal szemben) és a formatervezésiminta-intenzív ágazatok (17,9% az uniós 12,8%-kal szemben) gazdasági teljesítményhez való hozzájárulása, amely ágazatokhoz kapcsolódó foglalkoztatási mutatók is 1-2%-kal meghaladják az uniós átlagot. A szerzői jogi ágazatok mutatói az uniós átlaghoz hasonló adatokat mutatnak: a gazdasági teljesítmény 4,4%-át biztosítják (az uniós átlag 4,3%), a foglalkoztatásban pedig 3,1%-os súllyal jelennek meg (az uniós átlag 3,2%). Egyedül a földrajzi árujelzők tekintetében nem haladják meg a Magyarországra vonatkozó adatok az uniós átlagot.

A tanulmány elemzi az egyes tagállamokban a szellemitulajdon-intenzív ágazatok által biztosított munkahelyek mögött álló belföldi és külföldi cégek arányát is. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagállamokban a legmagasabb a külföldi cégek aránya a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban: Csehországban 36% (ebből 25% EU-s, 11% EU-n kívüli), Szlovákiában 34,7% (27% EU-s, 7% EU-n kívüli), míg Magyarországon 33,3% (22% EU-s, 11% EU-n kívüli). Megvizsgálva, hogy mely tagállamok hozzák létre a legtöbb munkahelyet országhatáraikon túl az EU területén az érintett ágazatokban, Németország (28%), Franciaország (15%), Hollandia (11,7%) és az Egyesült Királyság (11%) vezetnek.

Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacért és a szolgáltatásokért felelős európai uniós biztosa hangsúlyozta: „Meg vagyok győződve arról, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kiemelten fontos szerepet játszanak az innováció és a kreativitás előmozdítása terén. A tanulmány is bizonyítja, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében mennyire fontos a szellemitulajdon-jogok támogatása. Az eredmények lehetővé teszik, hogy konkrét adatokra épülő politikát folytassunk, hiszen a csúcstechnológiai iparágaktól kezdve a sportszereken keresztül a számítógépes játékok gyártásáig a gazdaság minden területén használunk szellemitulajdon-jogokat, gyakran nem csupán egyféle, de több típusú jogot is.”

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke szerint „Úttörő jelentőségű és hiánypótló ez a szellemi tulajdon gazdasági súlyát mérő tanulmány, amely magyar vonatkozásban is számos tanulsággal szolgál. Rámutat arra, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok az innovatív vállalkozások számára rendkívül fontosak: ahhoz, hogy a magyar vállalkozások versenyképesek legyenek itthon és a világgazdaságban egyaránt, szükségük van szellemi termékeik védelmére. A felmérés eredményei egybecsengenek a Kormány által ez év augusztusában elfogadott szellemitulajdon-védelmi stratégia, a Jedlik-terv alaptézisével is, miszerint a szellemitulajdon-védelem a társadalmi fejlődés és a gazdasági növekedés egyik húzóereje, ezért hatékony és tudatos használatát fejlesztenünk szükséges.

A tanulmány magyar nyelvű összefoglalója


Az összefoglaló letölthető itt [1].

A teljes, angol nyelvű tanulmány

A tanulmány letölthető itt [2].

A tanulmányból kiemelt fontosabb diagramok itt [3] megtekinthetők.

A tanulmányhoz kapcsolódó gyakran ismételt kérdésekhez tartozó válaszok elolvashatóak itt [4] (angol nyelven).

logok [5]