A tudatosságnövelés ezen a területen azért igen fontos, mert a felmérések szerint jó néhány esetben még a cégvezetőknek sincs tudomása ennek veszélyeiről.
Ezt igazolja a KPMG 2010 és 2011-ben végzett tanulmánya [1] is:
- A vizsgált társaságok hozzávetőleg 70 %-ának nincs naprakész hardver- és szoftverleltára;
- Tíz cég közül nyolc esetében nem tudják, ki is használja valójában a szoftvereket;
- A vizsgált társaságok mintegy 10 %-ánál van mindössze kijelölt SAM-felelős.
Magyarországon az illegális szoftverek aránya 41%. Bár a jelenlegi kampány célja elsősorban a kis- és középvállalkozások tájékoztatása az illegális szoftverhasználat következményeiről, a következmények túlmutatnak a célszektoron, és országos méretekről beszélhetünk.
A BSA INSEAD kutatása [2] szerint azon országok számára, amelyek a gazdasági növekedés eléréséhez hatékony megoldásokat keresnek, az illegális szoftverhasználat visszaszorítása és a legálisan megszerzett és használt szoftverek elterjedése hatásos és ajánlott módszer e cél megvalósításához. Ezt támasztja alá az IDC 2010-es kutatása [3] amely szerint, ha 10 százalék ponttal csökkenne az illegális szoftverhasználat Magyarországon 4 év alatt, akkor az a következő kedvező hatásokkal járna:
- 885 új munkahely létesülne;
- 239 millió dollárral nőne a magyarországi GDP;
- valamint 61 millió dollárral nőne az adóbevétel.
A jelenlegi kampány hozzájárul ahhoz, hogy a cégek a szoftverhasználat terén tudatosabb magatartást tanúsítanak, felmérve az illegális szoftverhasználat vállalkozásuk működésére gyakorolt káros hatásait.
A kampányról
A BSA kampány célja, hogy a kis és közepes vállalkozások ügyvezetőiben is tudatosodjon a szoftverek jogtisztaságának fontossága és felhívja figyelmüket milyen eszközök állnak rendelkezésükre ellenőrzésükre.
A nyilatkozatot nem kötelező visszaküldeni, annak jogi kötőereje nincsen.
A BSA-ról