Nagyságrendileg, és ha lehet, forintosítva, mekkora károkat okoznak a hamisítások éves szinten?
- Erről minden évben készítünk egy kutatást, de ez inkább ilyen százalékban fejezi ki azt, hogy Magyarországon milyenek a fogyasztói attitűdök. Mindig azt vizsgáljuk, hogy körülbelül hány ember és milyen arányban vásárolna hamis terméket. Forintosítani azért nehéz, merthogy nem tudjuk feltárni a hamisítás jellegénél fogva azt, hogy hány hamis termék kerül piacra. Sajnos azt tudjuk elmondani, hogy a magyarok nagy része még mindig vásárol hamis termékeket. Amire fel tudom hívni a figyelmét, az (…) kutatás, az obszervatórium, nemzetközi hamisításellenes szerv készít éves kutatásokat. Ebben azt vehetjük észre, hogy a hamisítással évente ötszázezer munkahely megszűnik, illetve több milliárd eurós kár keletkezik.
Mit tehetnek ezeknek a megelőzésére, milyen eszköz van a HENT kezében?
- Mi mindenekelőtt a figyelemfelhívásra törekszünk. Tehát arra, hogy a vásárlók tudatos hozzáállását növeljük, vagy a figyelmet hívjuk fel arra, hogy milyen károkat okoznak azzal, ha valaki hamis termékeket vásárol. Tehát most is készült egy kutatásunk, amely azt mutatja ki, hogy sokan azt gondolják, hogy csak a gyártónak, illetve a fogyasztóknak okoznak kárt a hamisítással. Ezt kell elmondanunk ezzel kapcsolatban, hogy ez nem így van, merthogy a nemzetgazdaságnak is nagyon sok kárt okoznak ezzel.
Mennyire cél a tudatosítás mellett az, hogy aki hamisít, azt szankcionálják, vagy esetleg elrettentsék?
- Erre szerencsére már van nagyon sok jogszabály, illetve Btk., Ptk.-ban is találhatunk erre vonatkozóan jogszabályokat. Mindenképpen az a célunk, hogy ezt szankcionálják, csak miután azt mondtam, hogy nehéz a hamisítást leleplezni, ezért nehéz igazából néha ezeket a jogszabályokat is alkalmazni. Szerencsére van jó néhány olyan szerv, hatóság, amely ezzel foglalkozik.
Azokból az adatokból, ami mégis napvilágot lát, mi derül ki, mely területen a legmagasabb a hamisítási arány?
- Alapvetően nagyon sok ruházati cikket hamisítanak. Ezt tudjuk elmondani, hogy a ruházati cikkek között, illetve sajnos gyógyszerek között is nem Magyarországon, de nemzetközi szinten nagyon sok a hamisgyógyszer. Elsősorban külföldön, és interneten vásárolt termékekről tudunk így beszélni.
A ruházat vagy a gyógyszer terén elmondható-e az, hogy éves szinten mennyi kerül elő hamisított termékből?
- Arányokat tudok mondani. Tehát amire hivatkoztam előbb a kutatásunk, abból az derül ki, hogy Magyarországon még 2009-es kutatás szerint, még minden második ember vásárolt hamis terméket. Az idei kutatás, amit még nem hoztunk nyilvánosságra, már azt mutatja, hogy minden negyedik ember hajlandó vagy hajlamos arra, hogy vásároljon hamis ruházati cikket.
Milyen hatóságokkal, illetve szervezetekkel kell, hogy együttműködjenek annak érdekében, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a hamisítások ellen?
- Nagyon sok partnerünk van, akik hatóságként működnek, és a hamisítás területén nagyon sok szép eredményt értek el. Elsősorban most a NAV-ra gondolok. Ezen kívül a NÉBIH-hel, az NFH-val is van együttműködésünk, illetve ők a HENT tagjai. Velük egyrészt együttműködési megállapodásunk van, másrészt pedig napi szintű kapcsolatunk.
Ezt hogyan kell érteni? A különböző testületek és hatóságok vezetői leülnek egymással, és egyeztetnek irányelveket, vagy ez milyen módon valósul meg?
- A HENT 21 tagból áll. Ennek fele, 11 kormányzati tagja van, illetve 10 a piaci szereplőkből áll össze. Van egy úgynevezett plenáris ülésünk, amikor megvitatjuk az egész éves tevékenységünket, illetve van vezetőségi ülés, amikor a HENT vezetősége ül össze, és megbeszélik azt, hogy milyen gyakorlati teendőket lehet és kell ellátni, illetve milyen projekteket kell és lehet megvalósítani. Ezen kívül van öt munkacsoportunk. Ezek a munkacsoportok hamisításegyes kiemelt területein működnek, és ők maguk találják meg azokat a projekteket, témákat, amelyekben érdemes közreműködnünk a hatósággal, vagy pedig önálló projekteket, tevékenységet végezni.
Egy utolsó kérdés. Ugye a virtuális tér egyre inkább átszövi az életünket, ez a hamisítások esetében sem kedvez, ha másért nem azért, mert könnyebb csatornát találni. Az internet terjedése hogyan alakítja át a testület munkáját?
- Egyrészt segíti a munkánkat, mert sokkal könnyebben elérjük a fogyasztókat, illetve azokat, akiket szeretnénk elérni. Másrészt viszont nyilván nehezebbé teszi az életünket, hiszen sokkal egyszerűbb interneten beszerezni a hamis termékeket. Sajnos kialakult egyfajta bizalom olyan internetes oldalakkal szemben is, amelyekkel nem kellett volna bizalmas, idézőjelben, kapcsolatot kiépíteni, hiszen például a gyógyszereknél nagyrészt hamis termékeket lehet internetes oldalakról beszerezni. De ugyanez elmondható más termékekkel kapcsolatban is. Tehát azt tudom csak javasolni, hogy nagyon át kell gondolni, ha valaki az internetet akár vásárlásra használja, akár, idézőjelben, letöltésre vagy feltöltésre. És azt tudom javasolni, hogy mindenképpen ellenőrizzék azt, hogy legális termékről van szó, vagy legális eljárásról.
Németh Mónikát Czwick Dávid kérdezte, a teljes interjút a Gazdasági Rádió oldalán [1] hallgathatják meg.