Május 6-án aláírásra [1] került A megfelelő minőségű és biztonságos étrend-kiegészítők és speciális – gyógyászati célra szánt tápszerek forgalomba hozatalát biztosító rendszer létrehozására és működtetésére szóló ötoldalú együttműködési megállapodás. Honnan indult az elképzelés, és milyen rögös úton jutott el a GYNSZ, az MGYK, a MÉKISZ, a MAGYOSZ és az SZTNH/HENT a megállapodás elkészítéséig és aláírásáig?
Egy két éves szoros munkakapcsolat eredménye a megállapodás. Először az MGYK útkeresésével találkoztam: szerették volna megtalálni azt a technikát, amivel elősegíthetik azt, hogy a gyógyszertárakból a beteg étrend-kiegészítő vagy tápszer vásárlása esetén is biztonságos termékkel távozzon. Először egyféle jogalkotási igény vetődött fel, ugyanakkor azt már tapasztaltuk, hogy ebben a témában a jogalkotó nem szívesen mozdul. Így aztán hangosan elkezdtünk gondolkodni az ellátási lánc többi szereplőjével együtt. Végül is az önszabályzáshoz, mint technikához nyúltunk. Az aláírók feladata ezen kívül az is volt, hogy a tagvállalataikat, tagjaikat bevonják ebbe a munkába, megértessék velük a célokat és együtt munkálják ki a mindenki által elfogadható megoldási javaslatot.
Mi a célja az együttműködésnek és hogyan valósítható meg?
Ha egy ilyen terméket szeretnék forgalomba hozni Magyarországon, elég bejelenteni a hatóságnál, hogy a készítményt forgalmazom és mindenféle előzetes engedélyezés nélkül piacra dobhatom azt. Ennek az az oka, hogy az uniós belépésünkkel a korábbi engedélyezési eljárást ebben a termékkörben hazánkban is felváltotta egy olyan új rendszer, ami bejelentési (notifikációs) kötelezettségen és bizalmi elven alapul. Ez jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja a Termékek piacra jutását, a hibás, jogellenes termékek kiszűrése pedig a piacfelügyeletet gyakorló hatóságok feladata. A helyzet az, hogy míg az elmúlt 10 évben az újonnan bejelentett Termékek száma rohamosan növekedett, ezzel nem tudott lépést tartani a piacfelügyeleti tevékenység. Ahogyan a mediából visszatérő módon látjuk, halljuk, a többségében tisztességes piaci szereplők Termékei mellett, időről időre forgalomba kerülnek nem megfelelő minőségű, nem biztonságos, közegészségügyi kockázatot hordozó Termékek is. Azt szeretnénk, ha ezek a forgalomba kerülő készítmények – amelyeknél nincs előzetes engedélyezési procedúra – egyféle kockázatelemzésen alapuló szűrőn mennének keresztül, így kerülnének el a nagykereskedőkhöz és a fogyasztókhoz.
Min változtat majd a jövőben az együttműködés és a megállapodás?
Először is tudatosan fogunk figyelni erre a termékkörre, a gyártók, forgalmazók, nagykereskedők és gyógyszerészek ennek a kockázatelemzésen alapuló rendszernek a működtetésével rákényszerülnek arra, hogy erre a termékkategóriára még több figyelmet szenteljenek. Minél több nagykereskedő és elárusítóhely jelentkezik és vesz részt a rendszerben, annál inkább kiszorulnak a piacról az illegális forgalmazók és a hamis termékek is.
Az együttműködési megállapodás aláírásán és nyomon követésén túl milyen teendők várnak még a megállapodásban résztvevőkre?
Azt gondolom, hogy a munka dandárja még most következik: a rendszer oktatása, a felmerülő kérdések megválaszolása és „hivatalos” Q and A-be rendezése, a különböző hatóságoktól a nyilatkozatok beszerzése arra vonatkozóan, hogy ők is támogatják e rendszer működését, beszállítói nyilatkozatok beszerzése. A rendszer 100%-os indulásához a november 15-öt tűzték ki az aláírók célul és csak remélni tudom, hogy addigra mindennel elkészülünk, a mostani kétkedők pedig a rendszer lelkes támogatójává válnak ekkorra.