About Barsvári Tímea

A szerző nem adott nem adott meg minden adatot.
So far Barsvári Tímea has created 665 blog entries.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Millenniumi Díj: a szellemitulajdon-védelem példamutató szervezeteit ismerték el

2021. szeptember 6.

Idén 7 díjazott kapta meg a szellemitulajdon-védelem területén kiemelkedően teljesítőknek járó Millenniumi Díj kitüntetést. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen zajló ünnepségen a Cirko Film – Másképp Alapítvány, az Élet és Tudomány hetilap, a Magyar Design Kulturális Alapítvány, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpontja, a REGIO Játékkereskedelmi Kft., a SANOFI, illetve a Tankcsapda zenekar vehette át az elismeréseket.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) jogelődje, a Magyar Szabadalmi Hivatal a millennium évében, vagyis 2000-ben alapította meg a Millenniumi Díjat, amely a szellemi tulajdon védelmében példaadó intézmények, szervezetek kitüntetésére szolgál.

A díj megalapítása óta eltelt két évtized alatt – a mai díjazottakkal együtt – 83 kiemelkedő hazai szellemi és kulturális műhely részesült ebben a rangos kitüntetésben. Ezek jellemzően értékes szellemi tulajdoni portfólióval rendelkező vállalatok, kutatóhelyek, kulturális intézmények, szellemi alkotóműhelyek voltak.

A járvány rávilágított arra, hogy azok a gazdasági, tudományos és kulturális szervezetek bizonyultak erősebbnek, válságállóbbaknak, amelyek felelősséggel tudták kezelni szellemitulajdon-jogaikat. „Azon dolgozunk, hogy a gazdaság újraindítása során minél többen szerezzenek oltalmat újításaiknak, és ne hagyják, hogy szemfüles külföldi vállaltok húzzanak hasznot az innovációikból. A hazai bejelentők szellemitulajdon-védelmi aktivitása szerencsére az elmúlt években felívelő pályán mozog, a nemzeti úton benyújtott iparjogvédelmi bejelentések száma szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett – ugyanakkor még mindig le vagyunk maradva az európai átlagtól az iparjogvédelmi oltalmak számosságát tekintve. A Millenniumi Díj idei kitüntetettjeinek példamutató teljesítménye azért is érdemel elismerést, mert munkájuk motiváló lehet a többi vállalkozás, szervezet számára is” – fogalmazott a Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében elmondta: „Ma már a szellemi tulajdon megléte a vállalkozások versenyképességének meghatározó eleme, s ennek védelme elősegíti, hogy az oltalmazott találmány, tárgy, szerzői mű a kitalálójának sajátja maradjon, ezzel együtt pedig szolgálja a közjót is.

2021. szeptember 6.|Kategóriák: Hír, Sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , |

Hamarosan becsengetnek!

2021. augusztus 17.

Szülőként gyakran szembesülünk iskolakezdés előtt azzal, hogy a gyerekeink mindent kinőttek a nyáron és elég gyorsan ráébredünk arra is, hogy nem olcsó dolog az iskolakezdés. Ilyenkor nagy kísértést jelenthetnek az olcsóbbnak tűnő hamisítványok, amelyek azonban hosszú távon drágábbak lehetnek, hiszen rosszabb minőségűek, előbb tönkre mehetnek, nem beszélve arról,  hogy az egészséget is károsíthatják a nem megfelelő alapanyagokból készült ruhák, cipők.

Mire figyeljünk, hogy megelőzzük a kellemetlen meglepetéseket?

  • Az első fontos körülmény a termék ára, hiszen a hamis termékek általában jóval olcsóbbak, mint az eredeti márkás termékek.
  • Az árusítási hely is árulkodó lehet, eredeti termékeket ritkán árulnak félreeső helyen lévő, rossz állapotú raktárakban, piacokon, utcai árusok vagy házaló kereskedők.
  • megmunkálás, kivitelezés látható minőségi problémái (pl. elmosódott feliratok, az ismerttől eltérő színárnyalatok használata, helyesírási hibák, címkék, doboz, csomagolás, azonosítók hiányosságai, érezhetően rossz minőségű alapanyag, a varratok, minta hibái) is segítenek annak eldöntésében, hogy valóban eredeti termékkel vagy csak annak silány, illetve olykor „nem is olyan rossz” utánzatával van dolgunk.
  • Vigyázzunk akkor is, ha a csomagoláson ugyan szerepel a szükséges logó, védjegy, azonban a terméken magán már nem, vagy ha a terméket úgy árusítják, hogy hiányzik az eredeti csomagolása.
  • Valamely szokásos tartozék, pl. magyar nyelvű használati útmutató, jótállási jegy hiánya is gyanúra okot adó jel, hasonlóan ahhoz, ha nem tüntetik fel a gyártási helyet vagy származási országot, vagy a kapcsolattartási adatokat (gyártó vagy forgalmazó).

Fontos! Fogyasztóként és szülőként legyünk tudatában annak, hogy minden egyes hamis termék megvásárlásával illegális tevékenységet támogatunk, valamint akár saját és gyermekeink egészségét, biztonságát is veszélyeztetjük!

Még tart a nyár, előttünk egy hosszú hétvége!

2021. augusztus 16.

Az augusztus 20-i ünnepi forgatagban hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megfelelő fényvédelemről, pedig még a nyár végén is veszélyt jelenthetnek az erős fénysugarak. Gondoskodni kell a megfelelő fényvédelemről mind a szemünk, mind a bőrünk számára.

Sajnos a napszemüveget, mint sok minden mást, hamisíthatják, ami jelentős mértékben károsíthatja a szemünket, mivel a hamis napszemüvegek esetében lespórolják azokat az anyagokat, amelyek a védelmet biztosítják. Mire figyeljünk, hogy elkerüljük a hamisítványokat?

Az eredeti napszemüvegeken ott a „CE” és az „UV 400” megjelölés, ami biztosíték a megfelelő minőségre. Miután maga a jelzés is hamisítható, ezért figyeljünk a többi jelre is – ezeket kötöttük most csokorba segítségül:

  • a márkás napszemüvegek minőségi anyagból készülnek, ennek meg is van az ára. Ha túl olcsón kínálják, emellett látható hibákkal (foltos lencse, eldolgozatlan keret, bőrt sértő élek) fogjunk gyanút!
  • a jó napszemüveg kiváló minőségű anyagokból készül, amelyeknek súlya van. Ha túl könnyű, letéve nem stabil, elképzelhető, hogy hamisítvánnyal van dolgunk. Ugyanez vonatkozik az orrpárnákra is: ha jól ül a szemüveg az orrunkon, kényelmes, nem csúszik le, kezdhetünk megnyugodni, hogy eredeti termékkel van dolgunk.
  • figyeljünk a logóra! A márkajelzésnek a szemüveg szárán tisztán kell látszania, ha elmosódott, nem megfelelően rögzített vagy a legkisebb mértékben is eltér az eredeti megjelöléstől, ne vegyük meg a szemüveget. Ugyanilyen árulkodó lehet a modellszám és az egyéb jelzések (pl CE, származási hely). Ha ezek a feliratok rosszak, nem kivehetőek, vagy nincsenek is, a termék nagy valószínűséggel hamis.
  • fontos árulkodó jel lehet a csomagolás is. Ha sérült, rossz minőségű, vagy helyesírási hibákat tartalmaz, akkor nem eredeti árut tartunk a kezünkben.

A leírtakon túl ügyeljünk arra, hol és mennyiért vásárolunk napszemüveget. Érdemes igazolt kereskedőktől, ellenőrzött online forrásból beszerezni, és ne dőljünk be a túl olcsó árnak, hiszen a szemünk fényéről van szó!

Observatory Newsletter Apr-June 2021

2021. augusztus 4.

The Observatory produces a quarterly newsletter with information on its latest activities and enforcement tools, as well as news about its stakeholders from all around Europe.

International IP Enforcement Summit 2021

The 4th International IP Enforcement Summit was held online on 22 and 23 June. It gathered information from key actors on the ways to improve the protection and enforcement of IP rights, notably in the online environment and worldwide.

The summit highlighted strategic and practical guidance and shared good practices as well as showed how the fight against counterfeiting and piracy could contribute to a healthier society, a more sustainable environment and a stronger economy.

Exchanges focused on IP infringement online and how to facilitate cooperation with intermediaries, including the use of new technology in the fight against IP crime and the importance of collaboration and sharing of data.

Several sessions also concentrated on the misuse of online intermediary services and how this can be addressed.

The 3rd edition of a study to analyse trends in the global trade of fakes, carried out by the EUIPO in cooperation with the OECD, was also released.

If you want to read more about the summit or watch the different discussions you can do so from the summit’s web page.

IP in the Digital World and Awareness

The Out-Of-Commerce Works Portal goes live

‘Forgotten stories can once again become our shared history’
In order to help cultural heritage institutions fulfil their mission to benefit European culture, Directive (EU) 2019/790 introduces a legal framework to support cultural heritage institutions in the digitisation and cross-border dissemination of out-of-commerce works. Out-of-commerce works are works, such as books, films, or visual works that are still protected by copyright but are no longer or have never been commercially

2021. augusztus 4.|Kategóriák: News|Címkék: |

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisítványokat is árultak az Eb-n

2021. augusztus 2.

A 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokságon Budapest négy mérkőzésnek adott otthont, ahol a játékosok és a szurkolók mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei sem tétlenkedtek. A meccsek alatt a Puskás Aréna és a hivatalos szurkolói zóna környékén a társhatóságok támogatásával foglaltak le hamis termékeket és adózatlan cigarettát.

A NAV a négy mérkőzésnap biztosítása mellett az ellenőrzések országos kiterjesztésén és a nemzetközi postaforgalom kontrollálásán is dolgozott. A pénzügyőrök a Rendőrséggel, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT), az érintett közterület-felügyeletekkel és a márkavédelmi képviselőkkel alkottak egy csapatot a szabálytalanságok kiszűrésére. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) magyarországi márkavédelmi képviselői a HENT közreműködésével oktatást tartottak a védett árukról, ami segítette a hamisítványok azonosítását.

A hazai mérkőzésnapokon a stadionba csaknem 60 ezren, a hivatalos szurkolói zónába több, mint 250 ezren látogattak el az EB ideje alatt. A Puskás Aréna környékén és a Városligeti Műjégpályán kialakított szurkolói zóna ellenőrzésekor több mint félmillió forint értékű hamis szurkolói sálat, pólót, szájmaszkot és adózatlan cigarettát foglaltak le. Míg az első három meccsnapon jövedéki és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt kellett intézkedniük a pénzügyőröknek, addig az utolsó napon erre nem volt szükség, mert a folyamatos és aktív jelenlétnek köszönhetően visszavonultak az illegális árusok. 

„A labdarúgó-EB rámutatott arra, hogy a sportszeripart is sújtó hamisítás mindenkit érint: a termékeiket jogszerűen előállító gyártókat, az európai uniós tagállamokat, de a hamis sporteszközök súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek a gyanútlan vásárlókra is” – figyelmeztet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke, a HENT elnökhelyettese. Kiemelte továbbá, hogy egészségünk megóvása, a jogszerűen működő vállalkozások és a gazdaság védelme érdekében különösen fontos, hogy sportszereket kizárólag ellenőrzött forrásból vásároljunk.

Az UEFA munkatársai, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség képviselői is elismerték a pénzügyőrök munkáját, amivel sikerült megelőzni a jogsértések jelentős részét.

HENT/NoKamu ismét a Művészetek Völgyében

2021. július 23.

Idén is visszatér a Művészetek Völgyébe a NOKAMU! kiállítás, amely előadásokkal és interaktív játékokkal várja mindazon felnőtteket és gyerekeket, akik szeretnének tájékozódni arról, hogyan kerülhetik ki a hamisítással kapcsolatos csapdákat, miről ismerhetik fel a hamis termékeket, mitől szellemi a szellemi tulajdon. Látogassatok meg bennünket!

Nyitvatartás: minden nap 10-től 18 óráig

Csatlakozzatok a Facebook eseményünkhöz és legyetek naprakészek 🙂

Augusztus 1-jén 15.00 órai kezdettel kerekasztal-beszélgetéssel is várunk titeket Kapolcson, a Pest-Buda udvarban.

„Budapest a zsenik fővárosa? Feltalálók, zsenik, innovátorok” – Szellemi tulajdon, szerzői jog, innováció címmel

A kerekasztal-beszélgetés moderátora dr. Horváth Péter, a ProArt igazgatója, a HENT tagja és munkacsoport vezetője lesz.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
– Fodor Klaudia (ügyvéd)
– Pomázi Gyula (elnök, SZTNH; elnökhelyettes, HENT; elnök, MFT)
– Bendzsel Miklós (elnökhelyettes, MFT)
– Legeza Dénes (főosztályvezető, TIF – SZTNH)
– Sulyok Ádám (osztályvezető, SZJF – SZTNH)

SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több a női feltalálóhoz köthető szabadalom

2021. július 21.

Nemzetközileg csökken a nemek közötti szakadék a szabadalmi bejelentések arányában, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) adatai szerint pedig a hazai eredmények is jövőbemutatóak. A World Intellectual Property Organization (WIPO) adatai alapján 2000-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentések 9 százalékát lehetett női feltalálóhoz kötni, míg 2020-ra ez az arány 16,5 százalékra növekedett.

Bizonyított tény, hogy a nők foglalkoztatásának ösztönzése az innovációban és a szellemi tulajdonjogi területeken számos előnnyel jár. A nők szabadalmi részvételét vizsgálva egyértelmű, hogy a nők bizonyos területekre specializálódnak. A WIPO adatai szerint az öt szakterület, ahol a legmagasabb a női feltalálók aránya a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti szabadalmi bejelentésekben: a biotechnológia (30 százalék), a gyógyszeripar (29 százalék), az élelmiszerkémia (29 százalék), a biológiai anyagok elemzése (26 százalék) és a szerves kémia (25 százalék). Ugyanakkor a munkáltató típusa is számít, a WIPO kutatása szerint az akadémiai szektorban benyújtott összes PCT-bejelentés 51 százalékában szerepeltek női feltalálók, míg az üzleti szektorban ez az arány csak 30 százalék.

„A magyarországi adatok sok hasonlóságot mutatnak a nemzetközivel. Az SZTNH 2017-ben vizsgálta meg a nemzeti bejelentéseket, amiből kiderült, hogy a 2000-2015 időszakban a női feltalálók aránya 13,3 százalékot tett ki. Érdemes megemlíteni, hogy a hivatal kezdeményezésére létrehozott, kiemelkedő feltalálói tevékenységet elismerő Jedlik Ányos-díjat idén két kutatónő, Karikó Katalin kutatóbiológus, illetve Fekete Andrea gyermekgyógyász is megkapta” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Hozzátette, a magyar eredetű bejelentésekben ennél kicsit nagyobb volt a nők aránya (14,3 százalék). A magyar feltaláló nők körében a szakterületek közül a mikrostrukturális és nanotechnológia (31 százalék), a biotechnológia (29 százalék) és a szerves kémia (28 százalék) voltak a legnépszerűbbek.

Az amerikai National Center for Women and Information Technology megállapította, hogy a vegyes nemű kutatócsoportok kimutathatóan sikeresebb szabadalmakat hoztak létre, ráadásul azt is bebizonyították,

2021. július 21.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír, Célcsoport|Címkék: , , |

Munkacsoport Jogérvényesítési munkacsoport (2021. évi tervek) Dr. Bérczes László munkacsoport vezetőt kérdeztük

2021. július 15.

2021-ben egy, már korábban felmerült projektünket szeretnénk a munkacsoport keretein belül megvalósítani, nevezetesen a Versenytárs utánzása valamint az Iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmények esetében a szabálysértési értékhatár emelésével kapcsolatos tervezet elkészítése, ennek kapcsán egyeztetések kezdődtek az illetékes hatóság és a szakértők között.

A NAV Bűnügyi Főigazgatóságával való együttműködés elmélyítése szintén nem újkeletű, de folyamatos igényként jelentkezik. Ennek keretében tervezzük a járőrcsapatok regionális oktatását, jogérvényesítési konzultációk bevezetését a NAV illetékes igazgatóságaival, illetve negyedéves márkavédelmi oktatások tartását a NAV-nál. Várakozással tekintünk az immár hagyományosnak tekinthető jogérvényesítési konferencia elé is, az eseményre már több aktuális téma felvetésével készülünk.

Örökzöld program a Művészetek Völgye, ahol a többi munkacsoporttal közösen képviseljük a HENT-et. Reméljük, hogy emellett idén ismét bekapcsolódhatunk a már a nagy sikerrel futó NOKAMU! osztályfőnöki órákba is.

2021. július 15.|Kategóriák: Hír|

“Anya, mi van, már megint a NAV?!”

2021. június 14.

Volt olyan Magyar Közlöny, amit ő írt tele, jogászok közt mégis gyógyszerész, a gyógyszerészek között pedig jogász. Az adóhatóság sokszor éjszaka csörgeti fel szakértések miatt, kevesen tettek olyan sokat a hamis gyógyszerek ellen, mint ő. Dr. Ilku Líviával, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjével beszélgetett a HáziPatika riportere.

HáziPatika.com: Egészségügyis családból származik, édesapja mentős, édesanyja bölcsődében volt gondozó. Ez mennyire volt hatással a pályaválasztására?

Dr. Ilku Lívia: Abszolút determinált ez. Apukám a záhonyi rendelőintézetben dolgozott, oda az iskola után úgy mentem, mintha haza mennék, az egészségügy hamar a természetes közegem lett. Viszont teljesen más beállítottságú voltam, főleg az irodalmat szerettem. Egészségügyi szakközépbe csak azért jelentkeztem, mert anyukám ragaszkodott hozzá, onnantól viszont egyenes volt az utam: mivel leginkább szakmai tárgyakat tanultunk, esélyem sem lett volna arra, hogy más területen menjek tovább. Olyan jónak nem tartottam magam, hogy orvos legyek, azt gondoltam, oda nem vennének fel. Emiatt maradt a gyógyszerészet, oda jelentkeztem. Közben tervezgettem, hogy ha nem vesznek fel, akkor majd dolgozom egy évig, és bepótolom azokat a lemaradásokat, amik ahhoz kellenek, hogy irodalomtanár lehessek. De felvettek.

HáziPatika.com: Szerencséjére, vagy szerencsétlenségére?

I. L.: Így utólag már azt gondolom, hogy szerencsémre. Akkor nem így láttam, de kötelességtudó vagyok: felvettek, hát akkor elvégzem! De nehéz volt, mert középiskolában kevés kémiát és biológiát tanultunk, inkább a szakmai tárgyak, az ápolástan, az anatómia és az élettan, a belgyógyászat volt hangsúlyos. Emiatt nekem az egyetem első éve kemény volt, hiányzott az alaptudás. Volt egy tanárom, aki minden órán elmondta: Lívia, meg fogsz bukni. És érdekes, mert most együtt dolgozom vele a Richternél, és ő erre a dologra – ami nekem meghatározó élmény volt – egyáltalán nem emlékszik. De kémiából tényleg gyenge voltam, szóval jogos, amit mondott. Csak aztán nagyon belehúztam, az egyetem végére

Köszönet a Hamisítás Elleni Világnap alkalmából

2021. június 11.

A Hamisítás Elleni Világnapot először 1998-ban egy, a hamisítás ellen nemzetközi szinten fellépő csoport, a Global Anti-Counterfeiting Group hirdette meg. Céljuk a fogyasztói tudatosság növelése volt, középpontba helyezve a hamisítás, a kalózkodás, illetve az illegális kereskedelem következményeinek bemutatását.

A testület az elmúlt évek során sok támogatót szerzett, akik önkéntes segítséget nyújtanak azért, mert látják, milyen fontos fellépni a hamis termékek, áruk visszaszorítása érdekében, ezért a világnap alkalmából a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2014 óta méltó módon, a személyes erőfeszítéseket is méltányolva emlékezik meg erről az alkalomról.

Idén a hamis egészségügyi termékek és vakcinák lefoglalásában nyújtott önfeláldozó segítségéért és közreműködéséért az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szakemberei,

Szerdi Kornél, Ellenőrzési Főigazgatóság Orvostechnikai Főosztályának vezetője,

illetve

Panker Ádám, a Hatósági Jogi Osztály gyógyszerhamisítási koordinációs szakreferense

részesülnek elismerésben.

Munkájukhoz további sok sikert és jó egészséget kívánunk!

2021. június 11.|Kategóriák: Hír|Címkék: , |