- Hamisítás Elleni Nemzeti Testület - http://www.hamisitasellen.hu -

SAJTÓKÖZLEMÉNYHENT: a magyar fogyasztók 60%-a még nem is hallott a hamisított növényvédőszerekről

2019-03-20 09:36

• a kutatás szerint a fogyasztók több mint fele (54%) elsődlegesen a nagyobb boltokból szerzi be a friss termékeket és csak 16%-uk számára jelentik a piacok a legfőbb beszerzési forrást
• a frissesség (40%) és az ár (19%) jelenti a legfontosabb szempontot

2019. március 19., Budapest – A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, ezért az sem különösen meglepő, hogy az árucikk nyomonkövethetősége, illetve a technológia ismerete a válaszadók mindössze 4%-ánál szerepel első helyen, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

 

 A hazai fogyasztók 40%-ánál számít egyelőre ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás. Míg a férfiak 45%-a, addig a nőknek valamivel több mint egyharmada (35%), valamint a felsőfokú végzettségűek 44%-a hallott a jelenségről. A friss terményeket, alapanyagokat leggyakrabban piacon beszerző fogyasztók körében 55%, addig a zöldségesnél vásárlóknál 43%, a hiper -és szupermarketekben vásárlóknál pedig már csak 36% hallott a jelenségről, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

 

Az 500 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív online kutatás azon kérdésére, hogy a válaszadó szerint milyen kockázatokkal járhat a hamisított, vagy illegálisan árusított növényvédő szerek használata, a kitöltők 72%-a említette az emberi egészség veszélyeztetését, 39%-uk egyébként kifejezetten a „mérgezés” hangsúlyos megfogalmazását használva. A környezetszennyezést a válaszadók kevesebb mint ötöde (18%), a kiszámíthatatlanságot pedig 13% említette. Utóbbin belül a hatóanyag ismeretlenségét 7%, a növényben maradó szermaradványokat 3%, a szerek lebomlási idejével kapcsolatos információ hiányt, valamint az egyéb nem ismert hatásokat mindössze 2-2% jelölte meg. A rosszabb minőséget és ízvilágot 7% említette.

 

Amikor a kutatásban már konkrét kockázatok is felsorolásra kerülnek a veszélyekkel kapcsolatban, akkor a válaszadók 58%-a szerint biztosan, 35%-uk szerint pedig valószínűleg jellemző az ilyen szerek egészségre gyakorolt veszélyes hatása. A talaj és a felszín alatti vizek szennyezésénél ez 51-40%, a termésben maradó ismeretlen szermaradék említése pedig ugyancsak 51-39%-ot kapott. Érdemes egy-két kérdést összevetni abból a szempontból, hogy milyen eltérő arányok merülnek fel a laikus fogyasztók és a gazdálkodók körében a hamisított szerekkel kapcsolatban: némileg meglepő adat, hogy a szermaradék kockázatát a gazdálkodók 52 százaléka vette biztosra, illetve releváns eltérést mutat a megengedett szermaradék szint túllépése miatti aggodalom is: a lakosság 50%-ával szemben a gazdálkodók 34%-a említette ezt a szempontot. Továbbá ugyancsak említésre méltó az is, hogy a laikusok 28%-a, a gazdálkodók viszont 42%-a ítéli meg úgy, hogy a hatástalanság biztosan jellemző az ilyen szerek esetében.

 

„Különösen fontosnak tartjuk, hogy a gazdálkodók, valamint a laikus hazai fogyasztók minél nagyobb aránya legyen tisztában az illegális, illetve hamis növényvédőszerek által okozott egészségügyi kockázatokkal – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika. A HENT titkára hangsúlyozta: az ellenőrizetlen forrásból származó szerek az egészségkárosító hatásokon túl a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos anyagi veszteséget okoznak.

 

A kutatásból egyébként az is látszik, hogy a fogyasztók 54%-a szupermarketben, hipermarketben, 16%-a piacon, 15%-a pedig nem piacon lévő zöldségesboltban jut hozzá leggyakrabban a friss terményekhez, alapanyagokhoz, zöldségekhez, gyümölcsökhöz, vagyis ezek jelentik a legjellemzőbb beszerzési forrást.

 

A kérdőív azt is vizsgálta, hogy mely szempontok játszanak kulcsszerepet az említett árucikkek vásárlásakor: a válaszokból kiderül, hogy a frissességet 40%, az árat 19%, a hazai termelőtől való beszerzést 15% jelölte meg első helyen. Az árucikk nyomonkövethetőségének, illetve a technológia ismeretének igényét – vagyis, hogy a termelő milyen termésnövelőket, növényvédő szereket használt – a válaszadók mindössze 4%-a rangsorolta első helyre. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az interjúalanyok közel fele (47%-a) ezt a szempontot az utolsó harmadba sorolta a fontossági sorrendben és csak 15% érezte úgy, hogy ez jelenti a három leglényegesebb tényező egyikét.

„Az adatokból világosan kiderül, hogy a hazai fogyasztók számára ezek a szempontok kissé háttérbe szorulnak az árhoz és az érzékszervek által is észlelhető minőséghez képest, ugyanakkor fontos célkitűzésünk, hogy hosszú távon javítsunk ezeken az arányokon, elősegítve a minél tudatosabb vásárlási szokásokat” – mondta el Szalkai Gábor, a HENT tagja, a Magyar Növényvédelmi Szövetség (NSZ) ügyvezetője. Hozzátette: a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályozási folyamatok során nem vizsgálják a növényvédő szerek összetételeit, ezért a hamisított és illegális anyagok ugyancsak ismeretlenek maradnak gyanútlan fogyasztók számára.

a teljes kutatás lent olvasható:

HENT NSZ riport_felmérés lakossági célcsoportban 0314

 

 


A cikk elérhetősége:: http://www.hamisitasellen.hu/2019/03/hent-a-magyar-fogyasztok-60-a-meg-nem-is-hallott-a-hamisitott-novenyvedoszerekrol/

Copyright © 2013 Hamisítás Elleni Nemzeti Testület