Magyarország legnagyobb kiállítás-szervező cége, a HUNGEXPO VÁSÁR ÉS REKLÁM Zrt. – a HENT-tel szorosan együttműködve – kampányt indított az ellen, hogy az általa szervezett kiállításokon hamis vagy hamisított áruk jelenjenek meg. Honlapján szerepelteti és általános szerződési feltételeibe foglalta, hogy minden eszközzel fellép a szellemi tulajdonjogok megsértésének, a hamisításnak, a kiállításain tapasztalható minden formája ellen.

A kiállító maga is felelős azért, hogy termékére a szükséges oltalmat megszerezze, és fenntartsa, valamint fellépjen mindazok ellen, akik jogait megsértik, hiszen egy kiállítás-szervezőnek nem feladata, hogy minden egyes kiállított tárgy eredetét és eredetiségét ellenőrizze.

Aki szerepelt már kiállítóként valamely kiállításon tudhatja mennyi anyagi és szellemi befektetéssel jár annak a néhány napnak az előkészítése és lebonyolítása, amit az ember ott tölt. A nyitónap eufóriáját azonnal lerombolja, ha egy másik standon a sajátjához hasonlatos árut talál tudva, hogy ilyesmit más nem gyárthatna, mivel az áru szabadalmi oltalmának birtokosa vagy az azt jelző védjegynek kizárólagos jogosultja ő vagy az általa képviselt cég.

Mit tehetünk kiállítóként, ha gyanakodni kezdünk?

Már a kiállítás előtt érdemes gondoskodni a termékre vonatkozóan a szellemi tulajdonjogok oltalmának megszerzéséről, illetve meggyőződni arról, hogy kiterjed-e Magyarországra az esetleg külföldön szerzett oltalom. Az oltalmat igazoló okmányt a kiállítás idejére tartsuk magunknál.

Ha a kiállítás alatt szembesülünk azzal, hogy a kiállított termékünket hamisítják, gyorsan kell cselekednünk.

  • Először szerezzünk bizonyítékot, például készítsünk fényképeket;
  • Ezután kérjünk információt az áru eredetéről az illető kiállítótól;
  • Kérjük írásban, bizonyíthatóan a jogsértő termék eltávolítását a standról (igazoltatva a felszólítás átvételét);
  • Ha biztosak vagyunk a dolgunkban, kezdeményezzünk jogi eljárást.

Miután a hatékony fellépésre nagyon kevés a rendelkezésre álló idő, legeredményesebben akkor járunk el, ha a NAV-nál teszünk bejelentést. A NAV-nak ugyanis kettős feladata van.
Egyrészt a vámjogi jogérvényesítés, ami az Európai Unión kívülről érkező hamis termékek elleni küzdelem egyik meghatározó eszköze.  2014. január 1-től új uniós és magyar szabályozás lépett hatályba a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekre.

Másrészt a NAV feladata a szabálysértési eljárások lefolytatása. A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. tv.–nek a pénzügyi és kereskedelmi szabálysértésekről szóló fejezete több olyan tényállást is tartalmaz, amely a hamisított áruk piacra jutásának megakadályozását szolgálja.

A NAV már a kiállítás ideje alatt is hatékony segítséget tud nyújtani a kiállítónak, például kivonja a hamisított árut a kiállításról. Célszerű azonban csak akkor kérni a NAV segítségét, ha teljes mértékben biztosak vagyunk a dolgunkban.

Természetesen, a kiállítás után más, időigényesebb eszközök is rendelkezésünkre állnak.

A polgári jogi jogérvényesítés során a szellemi tulajdonjogok jogosultjai, a polgári bíróságok előtt léphetnek fel a jogsértőkkel szemben különösen a szabadalombitorlás, védjegybitorlás vagy szerzői jogi jogsértés esetén.

Az új Büntető Törvénykönyv a 2012. évi C. tv. a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményekről szóló fejezetben szabályozza e bűncselekményeket, és megkülönbözteti a „versenytárs utánzása” tényállást is.

Az 1996. évi LVII. tv. az ún. „Versenytörvény” szerint a Gazdasági Versenyhivatal hivatalból vagy kérelemre versenyfelügyeleti eljárást folytat, például a fogyasztók üzleti döntéseinek tisztességtelen befolyásolása esetén.

A fogyasztóvédelmi eljárásban az 1997. évi CLV. tv. szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hivatalból hatósági ellenőrzéseket végez, és kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket.

Előző cikkünk a témában itt olvasható.