Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), a Szellemi Tulajdonjogok Megsértésének Európai Megfigyelőközpontja (European Observatory on Infringements of Intellectual Property Rights) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös jelentése szerint a szellemitulajdon-jogok megsértése komoly kockázatot jelent a kkv-k jövedelmezősége és túlélése szempontjából. „A hamisítványok tiltott kereskedelmének kockázatai a kis- és középvállalkozások számára” címmel 2023. január 31-én közzétett jelentés rámutatott arra, hogy azoknak a kkv-knak, amelyek szellemitulajdon-jogát megsértik, az 5 éven túli túlélési esélye 34 százalékkal csökken. Ez különösen a szabadalmak ellen irányuló bitorlással érintett és az olyan független kkv-k esetében jellemző, amelyek nem részei nagy cégcsoportnak. A jelentés szerint a kínai áruk a messze legelterjedtebb forrásai a kkv-k szellemitulajdon-jogát sértő hamisítványoknak – ezek az online értékesítéshez kapcsolódó lefoglalások 85 százalékát, az offline értékesítések globális lefoglalásainak 51 százalékát teszik ki.

A hamisítók által leggyakrabban megcélzott termékek az elektronikai cikkek (a lefoglalások 30  százaléka), a ruházati cikkek (18 százalék), az illatszerek és a kozmetikumok (10 százalék), és továbbra is a játékok (szintén 10 százalék). Ezek ráadásul a legtöbb esetben nem megfelelő minőségű, a fogyasztó számára gyakran egészségügyi és biztonsági fenyegetést jelentő áruk. Ami a felhasználás módját illeti, a jelentés rámutat arra is, hogy az EU határain lefoglalt, a kkv-k szellemi tulajdonjogát sértő hamis termékek körülbelül felét online vásárolták meg. A hamisítványok ellen a vállalkozások azzal tudnak a leghatékonyabban védekezni, ha minél több oltalommal bástyázzák körbe termékeiket, szolgáltatásaikat. Mindez segíthet nekik a jogérvényesítésben, vagyis fellépni a hamis terméket forgalmazók, terjesztők ellen. Szerencsére az oltalmak megszerzése ma már egyre egyszerűbb folyamat: a magyar kkv-k például ingyen vehetik igénybe az IP Scan-szolgáltatást, amellyel megtudhatják, milyen oltalmakat érdemes szerezniük, az uniós KKV-alap támogatással pedig kedvezményesen juthatnak hozzá például védjegy-, formatervezésiminta-oltalomhoz vagy szabadalomhoz.

Háttér A hamisított áruk tiltott kereskedelme jelentős és egyre növekvő fenyegetést jelent a globalizált és innováció-vezérelt gazdaságban. Hatásai különösen károsak a kkv-kra nézve, mivel azok a kockázatok nyomon követésére és hatékony kezelésére gyakran nem rendelkeznek erőforrásokkal. Az elmúlt években az EUIPO és az OECD egy sor elemző tanulmányt végzett a hamisításról, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűnözésről és azok hatásairól, amelyek eredményeit a hamisított áruk tiltott kereskedelmét mérő jelentésekben tették közzé  (Trade in Counterfeit and Pirated Goods: Mapping the Economic Impact (2016); Trends in Trade in Counterfeit and Pirated Goods (2019) and Global Trade in Fakes: A Worrying Trend (2021)). Ezek eredményei komoly aggodalomra adnak okot: a hamisított áruk kereskedelme 2019-ben már a világkereskedelem 2,5 százalékát tette ki; a csak az EU-ba irányuló importot nézve ez az arány eléri az 5,8 százalékot.  Ez a jelentés korábbi elemzésekre épülve közöl részletes, mennyiségi információkat a kkv-k szellemi tulajdonjogát sértő hamis áruk tiltott kereskedelmének értékéről. További célja, hogy felhívja a figyelmet és egyedülálló betekintést nyújtson a kkv-k szellemi tulajdonjogait sértő illegális kereskedelembe, valamint annak az innovációs és vállalkozókat érintő szabályozás kialakítására gyakorolt ​​hatásaiba, ezzel sürgetve az általuk okozott fenyegetés elleni fellépést. A tanulmány az OECD tiltott kereskedelem elleni munkacsoportjának égisze alatt készült, bizonyítékokon alapuló kutatásra és fejlett elemzésekre összpontosít annak érdekében, hogy segítse a döntéshozókat az illegális kereskedelem általi kitettség feltérképezésében és megértésében.

 KKV-k támogatása A kkv-k fontos szerepet játszanak a legtöbb uniós tagállam gazdaságában. Az OECD-országokban ők adják a vállalkozások többségét, ezzel a teljes foglalkoztatás körülbelül kétharmadát teszik ki. Noha a kkv-k körében viszonylag alacsony a szellemitulajdon-jogok használata, az innovatív kkv-k magasabb szellemi tulajdoni arányról számolnak be, mivel ők aktívan keresik is a meglévő termékek, szolgáltatások és üzleti folyamatok fejlesztésének módjait. A legutóbbi, 2022 szeptemberében kiadott EUIPO SME Scoreboard kimutatta, hogy a szellemitulajdon-jogaik megsértésében érintett kkv-k úgy vélik, e jogsértések negatív hatást gyakoroltak ​​működésükre forgalom-, hírnév- és imázs-, valamint versenyelőny elvesztése szempontjából egyaránt. A kkv-k 40 százaléka azonban elismeri, hogy a szellemitulajdon-jogának esetleges megsértése szempontjából maguk nem monitorozzák tevékenységeiket, illetve ennek felderítéséhez csak az olyan jogsértésről szóló mellékes információkra támaszkodnak, mint például az ügyfelek visszajelzései vagy az üzleti partnerek információi.

 A teljes jelentés angol nyelven itt olvasható