Az International Institute Against Counterfeit Medicines megbízásából a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület által szervezett nemzetközi konferencián a gyógyszerhamisitás megelőzésével kapcsolatos hatósági törekvésekről, a jogszabályi környezetről, a gyógyszergyártók, nagykereskedők és gyógyszerészek számára fennálló lehetőségekről, az internetes és az interneten kívül eső gyógyszerhamisítással összefüggő bűnözésről esett szó.

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének képviseletében Ilku Lívia igazgatója nyitóelőadásában elmondta, hogy a konferencia egyik aktualitását az adja, hogy a gyógyszerhamisítás elleni uniós irányelv hazai jogrendbe való átültetése jelenleg zajlik. Ahhoz, hogy a szabályozási környezetről még pontosabb képet kapjunk, az érintettekkel, azaz a gyógyszergyártókkal, a nagykereskedőkkel, a gyógyszerészekkel és a hatóságokkal most aktuális körbejárni, elemezni a témát.

Az igazgató ugyanakkor felhívta a konferencia résztvevőinek figyelmét arra is, hogy a megváltozott jogi környezet mellett a rendezvény másik fontos témája a tudatosítás és megelőzés, hiszen minden gyógyszergyártó szembesült már azzal, hogy termékeit az interneten vagy egyes piacokon árulják. Muszáj tehát beszélni erről a sajnálatos tényről is, ugyanúgy, mint ahogyan esetleges megelőzési, elkerülési vagy felszámolási lehetőségeiről.

Bár Matucz Éva, az OGYI gyógyszerhamisítási ügyek referense, mint a felügyelőhatóság képviselője előadásában kijelentette, nincs arra utaló jel, hogy a magyarországi zárt rendszerű legális hálózatba beszivárogna hamis termék, mégis, és nagy valószínűséggel pont ezért, messzemenőkig fontos szerep jut a gyógyszergyártóknak ezen a területen.

A gyártói elkötelezettségről tartott prezentációjában Ódor Erzsébet, a Sanofi HSSE vezetője az OGYI referenséhez csatlakozva szintén nagyon fontosnak tartotta hangsúlyozni: a gyártónak súlyos minőségellenőrzési felelőssége és kötelezettsége van. Minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy gyógyszere elinduljon a raktárból és megérkezzen a célállomásra. A gyártók be is vetnek minden ismert eszközt a védelem megerősítésére, sőt, időről időre új megoldásokat alkalmaznak. A kamionplombálástól, ellenőrzéstől kezdve, a bekamerázáson és a sofőrök követésén keresztül egészen a biztonsági elemek alkalmazásáig, mint például a hologramos címkék, kódok, előtűnő ábrák, a védelmi segédletek széles tárházát alkalmazzák. Nagyban segíti munkájukat, ha a hatóságokkal jó kapcsolatot ápolnak és rendelkezésre állnak 24 órában, így biztosítva számukra az elérést és a kérdések szakszerű megválaszolását akár éjjel is.

A nagykereskedők képviselőjeként Dr. Küttel Sándor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke már előadása elején kiemelte: meggyőződése, hogy a konferencia résztvevői, beleértve a nagykereskedőket is, társadalmi felelősséggel tartoznak a gyógyszerhamisítás elleni fellépés előmozdításában. Kiemelte, sajnos tény, hogy az Európai Unióban riasztóan nő a hamis gyógyszerek száma. Az Európai Parlament 2011. évi június 8-ai irányelve viszont kimondja: nem a fogyasztó az egyetlen felelős, ha hamis gyógyszert vesz, elementáris fontossága van a felvilágosításnak is. A lakosság számára például segítséget kellene nyújtani abban, melyek azok a honlapok, amelyek legálisan árulhatnak gyógyszert.

A szövetség elnöke felhívta arra is a figyelmet, hogy a gyógyszerekkel kapcsolatos tevékenységre szigorú szabályozás érvényes, engedélyek szükségesek a gyógyszerek előállításához, beszerzéséhez. A gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységre az illetékes hatóságoktól, a GYEMSZI-től, OGYI-tól, a NÉBIH-től szükségesek engedélyek. A lánc résztvevőinek minőségbiztosítási rendszert kell fenntartaniuk: ellenőrzések, mintavételek, összevetések. Végül szállításkor csak engedéllyel rendelkező gyógyszertár kaphat árut.

Az utóbbi években elterjedtté és veszélyessé váló internetes gyógyszer-kereskedelem sajnos pont a zárt gyógyszerbeszállítási és kereskedelmi láncot igyekszik megkerülni, óriási sikerrel. Patrick Haeyaertnek, a Nemzetközi Intézet munkatársának előadása pontosan erre a sajnálatos, de halaszthatatlan fellépést igénylő területre hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét. Haeyaert nemzetközi tapasztalatokon keresztül mutatta be, hogyan lehetséges fellépni az internetes bűnözés ellen. A hamis gyógyszer alkalmazásának kockázatát – ami az egyik legjelentősebb és legveszélyesebb csoportja a hamis termékeknek – az orosz rulett hazárdjátékához hasonlította: ha hamis készítményt veszünk be vagy alkalmazunk, az életünket veszélyeztetjük.

Az online patikák megdöbbentően nagy része, 96-97%-uk ma a világban illegálisan tevékenykedik, legtöbbjük engedély nélkül. Legfőbb ismérveik:

  • semmilyen gyógyszerekkel kereskedő weboldal sem árulhat olyan gyógyszert, ami vényköteles, ha ezt látjuk, egyértelműen illegális az oldal
  • az illegális weboldalak arculata sokszor megtévesztő (profi kivitelezés mind informatikailag, mind design szempontból – mosolygós arcok, fehér köpenyes orvosok…)
  • az illegális weboldal domain neve is megtévesztő lehet (akár egy ismert gyártó nevéhez is hasonlíthat)
  • nem garancia a legalitásra, ha az oldalon pontos gyógyszerleírásokat találunk
  • nem garancia a legalitásra, ha telefonos vagy online diszpécserszolgálat csatlakozik az oldalhoz, ahol „tanácsadók” állnak rendelkezésre és válaszolnak a feltett kérdésekre
  • nem garancia a legalitásra, ha ismert gyógyszergyártók logóit használja a weboldal!
Magyarországon csak abban az esetben működhet hivatalosan egy gyógyszerrel kereskedő weboldal, ha az egy fizikailag is létező, ismert magyar patika internetes áruháza, azaz webshopja!

A linkgyűjtemények, internetes keresők szintén félrevezetők lehetnek! A francia szakember előadásában felhívta arra is a figyelmet, hogy egy 2005-2010 között végzett nemzetközi felmérés során bebizonyosodott, az internetes hirdetési linkek 95 %-a illegális online patikákhoz vezetett!

A számok megdöbbentőek. Ma az illegális gyógyszer-kereskedelemmel foglalkozó weboldal-hálózatok forgalma a legalacsonyabb becslések alapján is 360 millió dollár évente. A számítás alapja, hogy naponta csak 10 terméket értékesít 50 dolláros áron az a 200 weboldal, ami a 10 legnagyobb hálózathoz tartozik.

Tény az is, hogy 2011-ben a Google 500 millió dollár bírságot fizetett azért, hogy egy kilátásba helyezett per alól mentesüljön, azért mert oldalain, keresőjében túl sok illegális gyógyszerrel kereskedő weboldal bukkant fel. Mivel kész volt fizetni, valószínűsíthető, hogy legalább ennyi hasznot realizált ezeken az illegális hirdetéseken keresztül!

A francia szakember előadását azzal zárta, hogy az illegális weboldalak elleni harc sikeres folytatásához és leleplezésükhöz nemzetközi együttműködésre, a bevált gyakorlatok (best practice) közkinccsé tételére, valamint a magánszektor és az állami szervek sikeres együttműködésére van szükség.

A HENT képviseletében Székely Krisztina, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője tartott előadást. Felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a WHO adatai szerint az elmúlt években 100 000 bizonyított esetben vezetett a hamis gyógyszer halálhoz, tehát a veszély valós. A Magyarországon fellelhető, utcai dílerektől, internetes postai küldemények kézbesítésével vagy piacokon vásárolt hamis gyógyszerek nem hazánkban készülnek, többek között Kínából, Indiából, Lengyelországból, Ukrajnából érkeznek az országba.

A rossz minőségű gyógyszerhamisítványok felismerésében az alábbi szempontok nyújthatnak segítséget:

  • hiányzik a magyar nyelvű felirat vagy a Braille-írás a dobozról
  • nincs betegtájékoztató mellékelve, esetleg rossz helyesírással mellékelték
  • a doboz színe, formája eltér megszokottól
  • a pirula élei elmosódottak, rossz, gyenge a lenyomat, nem egyöntetű a színe
  • a gyógyszer íze vagy állaga eltér a szokásostól

A hamis gyógyszerek összetétele különbözik az eredeti készítménytől: nem olyan mennyiségben vagy mást tartalmaznak ezek a tabletták. Akár még kábítószer is lehet bennük, ha az előállító célja az, hogy minél gyorsabban függőséget okozzon és elősegítse a hozzászokást. A helytelen előállítás, tárolás és szállítás miatt is okozhatnak egészségkárosodást ezek a készítmények, nehézfémekkel lehetnek szennyezettek, toxinokat tartalmazhatnak.

Az ilyen cégek bevételük egy részével sajnos bizonyítottan a terrorizmust támogatják, ezért a kormányok egyre intenzívebben igyekeznek fellépni az „iparág” ellen. Ehhez a gyógyszergyártók is csatlakoztak, hiszen a hamis gyógyszerekkel amellett, hogy a hamisítók védjegybitorlást vagy sokszor szabadalombitorlást követnek el, amennyiben egészséget veszélyeztetnek, az eredeti termék hitelrontásával is számolniuk kell!

Magyarországi felmérések alapján a lakosság 4-6%-a hajlik arra, hogy ismeretlen eredetű gyógyszerkészítményt vásároljon. A HENT más szervezetek összefogásával lakossági felvilágosító kampányok segítségével igyekszik a keresletet visszaszorítani. Emellett az OGYI honlapján 2010 óta mindenki számára elérhető egy gyógyszer-adatbázis (www.ogyi.hu/gyogyszeradatbazis ), ami szintén a HENT kezdeményezésére jött létre, ebben a Magyarországon forgalmazott összes gyógyszer megtalálható névvel, leírással, fényképpel.

A HENT a rendvédelmi szervekkel is együttműködik. A gyógyszerrendészeti szabálysértés tényállás – ami 2012. április 14-től törvényi szintre emelkedett – alapján a hatóságok gyorsan és hatékonyan eljárhatnak hamisítvány-gyanús készítmények esetében. Ezek a termékek elkobozhatóakká váltak, azaz nem kerülhetnek lakossági forgalomba. Amennyiben a tulajdonosokra lehet bizonyítani a forgalmazást vagy a gyártást, ellenük eljárás indítható.

Az új, egyelőre tervezet szintjén létező Büntető Törvénykönyv további szigorításokat tartalmaz: hamis gyógyszerek gyártása, tartása, forgalmazása, kínálása szabadságvesztéssel lesz büntetendő. A HENT mindezek mellett a vámhatár-állomásokon tartott tájékoztató előadásokat a határőrizetnél szolgálatot teljesítő NAV munkatársaknak. Székely Krisztina úgy látja, az állandó figyelemfelhívás és a vámtisztek folyamatos képzése mind segít abban, hogy a NAV már a magyar határnál lefoglalja az országba becsempészni kívánt hamis gyógyszereket. Pozitív tendenciának értékeli azt is, hogy a NAV az utóbbi időben egyre több lefoglalást hoz nyilvánosságra, hiszen ezek a hírek mutatják, mennyire valós veszélyről beszélünk, az ismeretlen forrásból származó hamis készítmények sajnos Magyarországon is egyre nagyobb mennyiségben jelen vannak.

A patikák lehetőségeiről szólva Horváth-Sziklai Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara országos hivatalvezetője előadásában elmondta, a gyógyszerészeknek szakmai és etikai tájékoztatási felelőssége van, abban az esetben is, ha valaki a gyógyszertárban máshol vásárolt készítményt hoz be és arról kérdez. Hiszen a patikusok az utolsó szint, akik még megállíthatják a gyanútlan beteget és óva inthetik az ismeretlen forrásból származó készítmény beszedésétől.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által végzett ellenőrzések lehetőségeiről és tapasztalatairól. Németh György osztályvezető tartott előadást. Elmondta, ha szellemi tulajdonjogot minden valószínűség szerint sértő áru kerül elő, a NAV mindenekelőtt a szellemi jogtulajdonost értesíti. A jogtulajdonos ezek után nyilatkozik, a megtalált áru sérti-e szellemi tulajdonát és kéri-e vámhatósági intézkedés megkezdését. Ha a hamisítvány értéke meghaladja a 100 000 Ft-ot, akkor annak tulajdonlása bűncselekmény, amennyiben nem haladja meg, a gyógyszerrendészeti szabálysértés kategóriájába tartozik. Ezek alapján a NAV büntető- vagy szabálysértési eljárást indíthat.

Az osztályvezető ismertette, az utóbbi időben a legnépszerűbb hamisított készítmények az életmódgyógyszerek, a potencianövelők, az anabolikus szteroidok és fogyasztószerek, ezért ezek esetleges vásárlásakor fokozottan körültekintően kell eljárni.

A részletes program megtekintéséhez kattintson ide.

A konferenciáról készült képek


A konferencián elhangzott előadások letölthetők itt.