SAJTÓKÖZLEMÉNY Kevesebbet kalózkodunk az interneten

2022. november 23.

A magyar internethasználók 85 százaléka saját állítása szerint nem fogyaszt illegális forrásból származó filmes és zenei tartalmakat, ugyanakkor a megkérdezettek csupán 21 százaléka lenne hajlandó fizetni azért, hogy legális forrásból jusson online elérhető tartalmakhoz – mutat rá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei, reprezentatív kutatása. A válaszadók 70 százaléka szerint megfelelő a legális letöltési lehetőségek aránya, de még mindig vannak, akik „kalózkodnak”.

A két szervezet korábbi felméréseihez hasonlóan idén is arra volt kíváncsi, hogy mennyire van jelen a jogszerű internethasználat, mit gondolnak az internetezők az online térben található szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakról, valamint vizsgálták a letöltések körülményeit, indokait és az illegális letöltések legális alternatíváit is.

A felmérésből kiderült, egyre kevesebben vannak azok az internethasználók, akik nem tartják felismerhetőnek, hogy legális vagy illegális úton felkerült tartalomra bukkantak-e a világhálón, vagy bizonytalanok annak eredetét illetően. Idén a megkérdezettek 70 százaléka szerint megfelelő a legális letöltési lehetőségek mennyisége, ez 11 százalékos javulás jelent a tavalyihoz képest. A pandémia kezdetén, 2020-ban ez az arány még csak 58 százalék volt.

A jogvédett tartalmak közül továbbra is kiemelkedő fontosságú az úgynevezett torrentoldalakról letölthető filmek és zenék szerepe. Megfigyelhető, hogy miközben az oldalak továbbra is népszerűek, a torrentezést nyíltan vállalók száma alacsony; illetve akik bevallottan fogyasztanak nem jogtiszta tartalmakat, azok jellemzően nem egyszeri felhasználók. A tavalyi 79-81 százalékhoz képest idén már az internetezők 85 százaléka tagadta a nem jogtiszta filmes és zenei tartalom fogyasztását, emellett a tavalyi 15-ről 10 százalékra csökkent azok száma is, akik felvállalták, hogy illegális forrásból töltenek le filmeket és zenéket. A szoftverek és könyvek illegális forrásból való letöltését felvállalók aránya szintén emelkedett.

Fogyasztói attitűdök szempontjából az internetfelhasználóknak azon csoportjában, akik bevallottan letöltenek illegális tartalmakat, jól

Továbbra is vonzó a hamisítvány a magyar fiatalok egy részének

2022. június 9.

A magyar fiatalok egy része továbbra is vásárol hamis terméket és hozzáfér jogsértő tartalmakhoz: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által végzett kutatásban a megkérdezett 15 és 24 év közötti magyarok – az uniós átlaghoz hasonlóan – 37 százalékban vásároltak szándékosan hamisítványt.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022. június 8-án tette közzé új felmérését, amely a fiatalok szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos magatartását vizsgálja (hasonló kutatás már készült 2016-ban és 2019-ben is). A 2022 februárjában, összesen 22021, 15-24 év közötti, 27 uniós tagállamban élő fiatal körében elvégzett kvantitatív elemzés a szellemitulajdon-jog megsértésének két oldalát mutatja be: kiderül belőle, melyek az aktuális trendek a hamisított áruk vásárlása terén a fiatalok körében, illetve az is, hogy milyen jogsértő tartalmakat fogyasztanak. A megkérdezett fiatalok több mint fele (52 százalékuk) az elmúlt év során szándékosan vagy véletlenül vásárolt online legalább egy hamis terméket, egyharmaduk (33 százalékuk) pedig hozzájutott illegális tartalomhoz az interneten.

A világjárvány ezen a területen is éreztette hatását: az új felmérés megerősítette, hogy a fiatalok 37 százaléka vásárolt szándékosan egy vagy több hamis terméket, ami jelentős növekedés a korábbi eredményekhez képest (2019-ben ez 14 százalék volt). Ez az adat azonban országonként is jelentős eltérést mutat: Görögországban a legmagasabb az arány (62 százalék), Csehországban a legalacsonyabb (24 százalék), Magyarország pedig ezen a téren az átlagot képviseli (37 százalék). Ugyanakkor például Belgiumban (43 százalék), Dániában (39 százalék), Finnországban (44 százalék), Németországban (39 százalék), Hollandiában (41 százalék) átlag felett vásároltak a fiatalok hamisítványokat.

A fiatalok szándékosan vásárolt hamisított termékei leginkább a ruhák és kiegészítők (17 százalék), a lábbelik (14 százalék), az elektronikai eszközök (13 százalék), valamint a higiéniai, kozmetikai, testápolási termékek és a parfümök (12 százalék).

Sokszor előfordul, hogy a fiatalokat félrevezetik, emiatt vásárolnak hamisítványt: a hamis termékek nem szándékos vásárlása a

SAJTÓKÖZLEMÉNY SAJTÓKÖZLEMÉNY — A hazai Z-generáció is csatlakozhat a hamisítás elleni fellépéshez

2022. június 8.

Magyarországon leginkább a fiatalabb korosztály vásárol hamisítványokat a Tárki 2021-es, reprezentatív kutatása szerint. A 15 és 24 év közötti európai fiataloknak pedig több mint fele (52 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben legalább egy hamisított terméket vásárolt – szándékosan vagy véletlenül – az interneten, egyharmaduk (33 százalék) pedig azt is megosztotta, hogy illegális forrásból jutott digitális tartalomhoz. A helyzetre reagálva a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a Hamisítás Elleni Világnap alkalmából „Az eredeti az igazi!” kreatív pályázat keretében vonja be a 16-25 éves középiskolásokat és egyetemistákat az illegális forrásból származó termékek elleni küzdelembe.

Sem az iskolai végzettség, sem a vevők neme nincs hatással a hamisítványok vásárlására, azonban a kor és a lakóhely már számít. A járvány után készült felmérés megerősítette, hogy a fiatalok 37 százaléka szándékosan vásárolt egy vagy több hamisított terméket, ami jelentős növekedés a korábbi eredményekhez képest (14 százalék). Magyarországon a fiatalok 37 százaléka szándékosan vásárolt hamis terméket, 17 százalékuk pedig tudatosan jutott jogsértő, „kalóz” tartalmakhoz – emeli ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának idei felmérése.

Pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. Ezt erősíti meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI 2021-es kutatása is, amelynek alapján a magyar lakosság jelentős többsége (64 százaléka) szerint hosszabb távon jobban megéri eredeti árucikkeket vásárolni, mint hamisat. Ennek ellenére szinte minden hatodik ember (15 százalék) beszerzett valamilyen hamisított terméket, ezek közül a legnépszerűbbek a márkás ruhák (17 százalék), az illatszerek (6 százalék), az illegálisan letöltött programok (6 százalék) és gyógyszerek (2 százalék). A tanulmány adatai alapján azonban optimizmusra ad okot, hogy a tipikusan márkahű és eredetiségpárti vevők többségét is a fiatalok adják (58 százalék).

A

A gyógyszerhamisítás veszélyeiről is többet megtudhatnak az Élet Erő Expo online egészségkiállítás látogatói

2022. május 31.

Rendkívüli formában, online érhető el az Élet Erő Expo kiállítás 2022. május 19. és június 9. között, ahol hiteles szakemberek és sztárvendégek segítenek eligazodni az egészséget érintő legfontosabb kérdésekben. Az eseményen a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) is képviselteti magát.

Egészségünk megóvása és karbantartása életünk egyik legfontosabb feladata, a minőségi élet egyik alappillére. A rohanós hétköznapokban azonban igazi kihívás odafigyelni önmagunkra és valóban egészségtudatos életet élni. Gyakran csak akkor eszmélünk, amikor velünk vagy hozzátartozónkkal történik valami, ilyenkor kétségbeesetten tesszük fel magunknak a kérdést. „Kihez forduljak? Mit tegyek?” Az Élet Erő Expo azért jött létre, hogy legyen három hét, amikor van kihez fordulni, amikor választ kaphatunk ezekre a kérdésekre, sőt a megelőzés területén is hasznos tanácsokat kaphatunk. Az érdeklődők rendkívül széleskörűen, többek között a kardiológia, a cukorbetegség, testmozgás, túlsúly, onkológia, egészséges étkezés témaköreiben tájékozódhatnak hiteles szervezetektől, egészségügyi szolgáltatóktól, szakemberektől, a rendezvény három hete alatt, a nap 24 órájában.

Az online expón a HENT is képviselteti magát. Ilku Lívia, a testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője rövid előadás keretében hívja fel a figyelmet a hamis gyógyszerek veszélyeire: https://youtu.be/wPxtUSvzJ9Y

Ezen felül szintén ő lesz az egyik vendége a programsorozat élő műsorának, amelyet június 2-án, csütörtökön 17:00 órától lehet majd követni. További információ az esemény Facebook-oldalán.

Az Élet Erő Expo kiemelt célja, hogy a lehető legtöbb ember számára legyen elérhető, így minél több embernek tudjon segítséget nyújtani. Egyszerűen, utazás nélkül, az otthonunk kényelméből, a nekünk legmegfelelőbb időpontban és ráadásul ingyenesen böngészhetünk a „több tízezer virtuális négyzetméteren” megvalósuló rendezvény programjaiból. A szervezőknek a szakmaiság mellett fontos szempont volt az is, hogy szórakoztató és közérthető módon juthasson mindenki az egészsége szempontjából releváns információkhoz. Látványos 3D standokkal, online bejárható terekkel, csütörtökönként LIVE műsorral, hasznos előadásokkal, kerekasztal beszélgetésekkel és további izgalmas programokkal, kvízjátékokkal várják a látogatókat.

Az

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kerüld el a balesetet, vásárolj eredeti biciklit! – A vizsgált hamis termékek 97 százaléka balesetveszélyes

2022. május 3.

Magyarországon a lakosság több mint kétharmada kerékpározik, túlnyomó többségük saját biciklivel jár. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) tanulmánya szerint a 2010–2017 közötti időszakban történt 191 hamis termék bejelentést vizsgáló elemzés alapján a vizsgált hamis termékek 97 százaléka súlyos baleseti kockázatot rejt. A Giro d’Italia verseny apropóján a hamis kerékpárok és alkatrészek veszélyeire és az eredeti termékek fontosságára hívja fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az erről szóló kampányban.

A hamis termékek az élet minden területén jelen vannak, legyen szó ruházati cikkekről, illatszerekről, járműalkatrészekről vagy éppen kerékpárokról. Egy márkás bicikli költséges befektetés, ezzel szemben egy hamisítvány olcsó megoldásnak tűnhet. Aki feltűnően alacsony árú alternatívát keres, könnyen belefuthat egy hamis termékbe.

„Ha biztosra szeretnénk menni, forduljunk a hivatalos márkakereskedőkhöz. A legtöbb cég esetében a forgalmazó partnerek fel vannak sorolva a márka hivatalos weboldalán. Ha pedig online vásárolnánk, érdemes megnézni a honlap impresszum adatait, minél kevesebb az információ arról, hogy ki működteti az oldalt, annál gyanúsabb. Ha kizárólag e-mail címet és postafiókot találunk, akkor érdemesebb egy másik oldalt keresni. Az ilyen esetekben ugyanis nem csak a vásárló jár rosszul a silány minőség miatt, hanem sérül a védjegy tulajdonosának hírneve és gazdasági kárt is szenved” – javasolja Dr. Fulajtár Zsófia ügyvéd, a HENT jogérvényesítési munkacsoportjának vezetője.

A silány minőségű, hamis termékek könnyen tönkremennek, így végeredményben jóval költségesebbek, mint az értékálló eredetiek. A hamis biciklik és alkatrészek ráadásul komoly bajt okozhatnak: könnyen válhatunk balesetek részeseivé miattuk. „Az elmúlt három évben közel 3 ezer kerékpáros baleset történt országszerte. Bár a hamisítványokat gyakran nem könnyű felismerni, az ilyen esetek megelőzéséhez

SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több veszélyes hamisítványt értékesítenek online

2022. március 22.

Az Európai Unióba érkező, lefoglalt hamis termékek háromötöde online értékesítésből származik – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmányából. A leggyakrabban hamisított, veszélyesnek is minősülő árucikkek között a leggyakoribbak a parfümök, a kozmetikumok, a ruházati cikkek, a játékok, a gépjármű-alkatrészek és a gyógyszerek.

A hamisított termékek – természetüknél fogva – számos negatív következménnyel járnak. Az EUIPO és az OECD márciusban kiadott, globális piacot 2017-2019 között vizsgáló jelentése szerint a hamisítványok nemcsak gazdasági károkat okoznak, munkahelyek elvesztéséhez vezetnek, hanem komoly kockázatot is jelentenek a fogyasztók számára. Ide sorolhatók az egészségügyi kockázatok (például a hamisított gyógyszerek és élelmiszerek), a biztonsági kockázatok (például a hamisított gépjármű-alkatrészek és akkumulátorok), illetve a környezeti kockázatok (például hamisított vegyszerek és növényvédő szerek).

A tanulmány a vámhatósági lefoglalásokból származó és egyéb jogérvényesítési adatokat elemzi, és azt vizsgálja meg, hogyan jutnak el a veszélyes hamisítványok a fogyasztókhoz. Az unióba behozni kívánt veszélyes termékek esetében az összes lefoglalás 60 százalékát az online értékesített áruk tették ki. Ezek közül a leggyakrabban lefoglalt termékek a kozmetikumok voltak (46 százalék), ezen kívül jelentős még a ruházati cikkek (18 százalék), a játékszerek és társasjátékok (17 százalék), valamint a gépjármű-alkatrészek (8 százalék) mennyisége is.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese a tanulmány kapcsán kiemelte, csakis uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni. „Sajnos Magyarország is kiveszi részét a hamis termékek beszerzéséből. Az elemzésből például kiderül, hogy hazánk az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után a harmadik legnépszerűbb célország a Kínából érkező, lefoglalt hamis parfümök és kozmetikumok esetében” – mondta Pomázi Gyula.

A legtöbb veszélyes hamisítvány Kínából (az összes vámhatósági lefoglalások 55 százaléka), illetve Hongkongból (19 százalék) származott, ezek együttesen a

Fogyasztóvédelmi riadó!

2021. november 16.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezett konferenciát a fenti címmel október 28-án, elsősorban a vállalkozókat megszólítva, a fogyasztóvédelmi kérdésekre felhívva a figyelmet, hiszen júliustól a súlyosan veszélyes termékek forgalmazása akár honlap blokkolással is végződhet.

Az egyik fő hibalehetőség a fogyasztók megtévesztése, szabályellenes árkommunikációval vagy a kötelező tájékoztatások elmulasztásával. A fogyasztók megtévesztését tiltó jogszabályban felsorolt, tiltott kereskedelmi gyakorlatok ún. fekete listája is bővült.

Évek óta folyamatos a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzés a cégeknél és ez jövőre sem változik, sőt, az új hatáskörök új ellenőrzéseket hoznak.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tapasztalataival és jó tanácsaival hívta fel a figyelmet arra, hogyan lehet kivédeni a hamisítás következményeit, megelőzni a károkat. Dr. Fulajtár Zsófia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület jogérvényesítési munkacsoportjának vezetője tartott a témában gyakorlati információkkal színesített izgalmas előadást a résztvevőknek.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisított márkás ruhát, parfümöt és illegális szoftvert vásárolnak leginkább a magyarok

2021. november 10.

Idén is a márkás ruházat, az illatszer és az illegális számítógépes programok a legkelendőbb hamisított termékek Magyarországon – mutat rá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. friss, reprezentatív kutatása. A magyarok többsége szerint hosszabb távon megéri eredeti árucikkeket vásárolni, ennek ellenére szinte minden hatodik ember beszerzett valamilyen holmit nem megbízható forrásból.   

Az idei felmérés eredményei az elmúlt évekhez hasonlóan alakultak. A hazai fogyasztók közel kétharmada (64 százalék) véli úgy, hogy idővel megtérül, ha eredeti terméket választ a hamisítvány helyett. A kutatásban megkérdezettek többsége (59 százalék) ugyancsak egyetért azzal, hogy a hamisítás miatt nem csak komoly bevételtől esik el az állam, miközben a bűnszervezetek gazdagodnak (58 százalék), de az ilyen termékek veszélyesek is lehetnek az egészségre (64 százalék). A válaszadók közel fele (45 százalék) emellett attól is tart, hogy a hamisítás következtében munkahelyek szűnnek meg.

„A termékhamistás évente akár 300 milliárd forint körüli kárt okozhat a hazai gazdaságnak. Az illegális forrásból beszerzett árucikkek, például ételek, italok vagy gyógyszerek akár veszélyt is jelenthetnek az egészségre. A világjárvány következtében a lakosság megengedőbbé vált a hamisítványokkal szemben, pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. A vállalkozásoknak azt javaslom, mindenképpen szerezzenek védjegy- vagy bármilyen egyéb oltalmat termékeikre, ezáltal sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a hamisítók ellen” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A magyarok 58 százaléka szerint a hamis termék nem olyan jó minőségű, mint az eredeti, mégis a lakosság 15 százaléka vásárolt idén hamisítványt, elsősorban (72 százalék) az alacsonyabb ár miatt. A korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbbek a hamisított márkás ruházati termékek (16 százalék) és az illatszerek (6 százalék), emellett gyakran töltöttek le a fogyasztók

SAJTÓKÖZLEMÉNY Októberben indul a 18. Budapest Design Week

2021. szeptember 24.

2021-ben 18. alkalommal, október 8. és 17. között rendezi meg a Budapest Design Weeket (BDW) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Magyar Formatervezési Tanács (MFT), melynek fő helyszíne idén a kulturális és művészeti eseményeknek egyaránt otthont adó Société Budapest rendezvényközpont lesz. A Budapest Design Week központi témája a New Standards: az események fókuszában a világjárvány utáni „new normal”, azaz „szép új világ” áll, melynek formálásában döntő szerepet kapnak a designerek.

„Az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy egy pandémiás helyzet számtalan módon befolyásolja mindennapjainkat: megváltoznak kapcsolattartási és vásárlási szokásaink, fontosabbá válnak a helyi termékek, árucikkek, felértékelődnek a társadalmi kapcsolatok, az összetartozás szerepe, az utazási korlátozásokkal a szabadidő eltöltésének eddig kevésbé népszerű formái válnak meghatározóvá. A jelenlegi helyzet kivételes lehetőséget teremt arra, hogy a jövőt emberközpontúbbá, emberléptékűbbé tegyük, amelyben kiemelkedően fontos szerep jut majd a designereknek” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke a BDW idei fókuszáról beszélve.

A rendezvénysorozat által feltérképezni kívánt szakterületek kapcsán Osvárt Judit, a BDW kurátora így fogalmazott: „A Budapest Design Week 2021 a »szép új világ« jelenségét tervezi körüljárni, kifejezetten pozitív attitűddel és számos kísérleti, újszerű jelenséget, ötletet, innovációt mutatva fel annak bizonyítására, hogy a design az új társadalom megteremtésében egy hatékony, rugalmas és sokoldalú eszközrendszer lehet. Ezalatt a tíz nap alatt az új attitűd megmutatkozik a social design, a service design, a product design, a digital design, az interior design és a fenntarthatóság többi területén is.”

A Budapest Design Week tavaly a pandémiás helyzetre való tekintettel hibrid formában valósult meg, aminek pozitív hozadékaként azok is tudtak csatlakozni a programokhoz, akik fizikailag nem tudtak jelen lenni, ezért az offline mellett ebben az évben is lesznek online programok. Idén is két fő programtípusból épül fel

Kapolcs: gyógyszerészek segítették a HENT munkáját

2021. szeptember 9.

Mindenki legnagyobb örömére 2021. július 23. és augusztus 1. között megrendezésre került a 30. Művészetek Völgye fesztivál, amely a Balaton-felvidék legnagyobb és legrégebbi összművészeti fesztiválja Kapolcson, Vigántpetenden és Taliándörögdön. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület NOKAMU programjával ezúttal Kapolcson, a Kuthy-kúriában képviseltette magát.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület(HENT) 2008-ban jött létre, legfőbb célja a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele. Működését kormányrendelet szabályozza. A Testület több munkacsoportból áll, amelyből számunkra kiemelt jelentőségű a Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport. A csoport vezetője dr. Ilku Lívia. A Testület ezen szekciójának legfontosabb feladata a humán gyógyszerek és étrend-kiegészítők hamisítása elleni küzdelem. A Művészetek Völgye fesztiválon ennek szellemében vettek részt a gyógyszerészek a HENT munkájában.

A rendezvényen a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemre különböző játékos feladatokkal és molinókkal igyekeztünk a fesztiválozók figyelmét felhívni. Az érdeklődők gyógyszerészettel kapcsolatos kvízt töltöttek ki. A feladatok közben sok információt tudtunk átadni a gyógyszerbiztonság kérdésköréről. Hangsúlyoztuk, hogy gyógyszert csak a gyógyszertárból vagy tényleges gyógyszertár által működtetett weboldalról vásároljunk. Felhívtuk a figyelmet a hamis gyógyszerek veszélyeire, akár a direkt egészségkárosító hatásra. Kiemelten kezeltük az expediáló személyzet kompetenciájának kérdését, azaz igyekeztünk tudatosítani, hogy a tára oldalán nem gyógyszerkiadó automaták dolgoznak, hanem egészségügyi szakemberek, akik felkészülten várják a kérdéseket. Számunkra természetes, és reméljük már a fesztiválozóknak is, hogy gyógyszer = termék + információ.

Összességében elmondható, hogy a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem idén is kiemelten érdekelte a fiatalokat és idősebbeket egyaránt, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának helye volt a rendezvényen. A figyelemfelkeltő design és a kifejezetten érdekes téma, valamint az apró ajándékok jó vonzerőnek bizonyultak, a fiatalok nyitottsága, fogékonysága és érdeklődése minden várakozásunkat felülmúlta. Reméljük, hogy a jövőben egyre több közös, és legalább ilyen eredményes megmozduláson tudjuk képviselni szakmánkat.

A rendezvény nem jöhetett volna létre dr. Németh Mónika (HENT titkár), Lovas Csilla, dr. Ilku Lívia (Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezető),