Az április 23-án megrendezett konferenciát Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese nyitotta meg. Köszöntőbeszédében kitért az Európai Unió 2020-ig tartó innovációs stratégiájára, ami nagymértékben támaszkodik a tagállamok innovációs tartalékaira.

Beszélt arról, hogy egy, az EU-ban 2013-ban készült tanulmány alapján – ami a szellemitulajdon-intenzív ágazatok hozzájárulását méri az uniós gazdasághoz a GDP, a foglalkoztatás, a bérek és a kereskedelem tekintetében – a szellemitulajdon-intenzív ágazatok, amely halmazba beletartoznak a technológia-intenzív ágazatok, azaz a gépjárműipar is, az EU teljes gazdasági tevékenységének mintegy 39%-át adják. Kiemelte, hogy Magyarországon a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak: a GDP 45,1%-át biztosítják, és a munkahelyek 27,2%-át adják. Itthon a gyógyszeripar és az infokommunikációs szektor mellett a gépjárműipar a harmadik nagy húzóágazat, ez pedig még egyértelműbben mutatja, miért annyira fontos törődni a gépjárműiparral és annak nehézségeivel.

A HENT elnökhelyettese beszédében egy másik, a fogyasztói percepcióra épülő uniós felmérést is említett, melynek eredményeiből kiderül, hogy egyéni szinten az európaiak átlagosan 34%-a úgy véli, a hamisított áruk vásárlása elfogadható, ha így pénzt takaríthat meg. Sőt, ez a szintén 2013-ban készült felmérés arra is rámutat, hogy az uniós állampolgárok 42%-a szerint az illegális forrásból való letöltés elfogadható, ha személyes használatra történik.

Bendzsel Miklós kiemelte: „a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület többek között azért is dolgozik, hogy megváltoztassa a fogyasztók attitűdjét: tagjai között megtalálhatók kormányzati döntéshozók és a gazdasági szektor képviselői, érdekképviseleti szervezetek is. A tudatosságnövelés a HENT 2011-2015 között megvalósuló Akciótervének, ami a Kormány által 2013-ban elfogadott szellemi tulajdon védelemre irányuló nemzeti stratégiában, a Jedlik-tervben is benne foglaltatik, igen fontos eleme”. Az elnökhelyettes hozzátette: „azonban nem csupán a hamis termékektől vagy az illegális letöltésektől való elrettentés a célunk, hanem a legális termékek használatának és letöltésének megkedveltetése, a pozitív hozzáállás kialakítása és megtartása is feladatunk”.

„A gépjármű-alkatrész piac sem kivétel, a hamisítási tevékenység ezt a területet sem kíméli” figyelmeztetett az elnökhelyettes. „Igen sokszor a kereskedelmi árnál jóval alacsonyabb árral és az eredeti termékek hamis párját kínálóval szemben kell harcolnia a szektornak. A tisztességtelenül fellépők ellen segíthet az összefogás: a kialakult infrastruktúra, a piacszabályozási lehetőségek és a nevelés, tudatosságformálás. A HENT tevékenysége kapcsán 2014 szeptemberétől már nemcsak a kerettantervekben, de a tankönyvek nagy részében is megjelennek szellemitulajdon-védelmi ismeretek, melyek a diákok szellemi tulajdonnal kapcsolatos tudatosságának növelését segítik a jövőben.” zárta beszédét Bendzsel Miklós.

A Járműipari Forgalmazók Szellemi Tulajdon-védelmi Szakmai Egyesülete (JAF) nevében Ballók Attila, a JAF elnökhelyettese beszélt. Bemutatta be a JAF tevékenységét, kitért arra, hogyan küzd az egyesület tagjaival vállvetve az interneten elkövetett járműipari szellemi tulajdonjog-sértések ellen.

A konferencián előadott Berzai Zsolt alezredes az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága nevében, Kovács Tamás főosztályvezető a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, dr. Lippai Zsuzsanna jogi és compliance manager a Mercedes Benz Hungária Kft. részéről.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről több előadót is meghallgathattak majd a résztvevők:  NAV Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságáról Almási Gyula alezredes, a NAV Repülőtéri főigazgatóságáról Teleki József ezredes, főigazgató, illetve a NAV Sajtó és Kommunikációs Főosztályáról Suller Attila őrnagy, vám- és jövedéki szóvivő beszélt a veszélyekről és lehetőségekről.

A részletes programért kattintson ide: JAF-HENT konferencia Program.