Az internetet böngészve szép számmal találhatunk olyan oldalakat, ahol gyorsan, egyszerűen, könnyen lehet gyógyszereket rendelni. Némelyiken mosolygós, fehér köpenyes hölgy képe látható, tanácsadásra is lehetőség van, egyszerűen bizalmat sugároz az oldal… 

Valóban, ez így van. Nagyon sok bizalomgerjesztő, bizalomépítő hamis oldal van. Hónapok óta gyűjtögetjük ezeket, le is fényképeztük őket, mert rendszerint egy idő után eltűnnek. Profi módon vannak megtervezve ezek az illegális webpatikaként működő internetes oldalak, néha magyar nyelvű felülettel, „orvos” válaszol rovattal is rendelkezhetnek. Mindenfajta kereskedelmi eszközt bevetnek, árengedményeket adnak, akcióznak stb. De tudni kell, hogy készítményeik a legjobb esetben is hatástalanok, de inkább veszélyes hamisítványok. Ha valaki fogékony erre, akkor bizony gyakran áldozatául eshet a gyógyszerhamisítóknak, hiszen egy-két kattintás, kártyával lehet fizetni és házhoz jön a gyógyszer… és tévedés azt hinni, hogy csak az életmóddal kapcsolatos készítmények találhatók meg az internetes gyógyszertárak felületén. Ez nem így van, a rák ellenes készítményektől kezdve az asztma elleni szereken át vérnyomáscsökkentőkig, allergiaellenes szerekig, antidiabetikumokig stb. gyakorlatilag bármi rendelhető. Többnyire külföldről üzemeltetik ezeket az oldalakat, de hazaiakat is találunk, ahol gyógyszereket adnak-vesznek.

Az utóbbi évek adatai szerint azoknak a száma, akik interneten gyógyszert rendeltek, dinamikusan megemelkedett. 2008-ban dr. Bendzsel Miklós kezdeményezésére alakult meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, amely gyógyszerhamisítás elleni csoportjának lett a vezetője. Milyen változások várhatók a csoport munkájában?

Én még 2011-ben, a MAGYOSZ igazgatójaként kerültem be a HENT munkacsoportjába. Akkortájt formálódott a gyógyszerhamisítás elleni európai szabályozás, a cél a lehetséges kimenetelek feltérképezése és a proaktív készülődés volt. A HENT hároméves szakaszokban működik, a legutóbbi ciklus után most folyik a testület megújítása, és ez többféle újdonságot is hozott. Egyrészt az igazságügyi miniszter maga vezeti a testületet, a HENT-tagok – így én is – tőle kapták meg a kinevezéseiket. Ez segít abban, hogy magasabb szinten dőljenek el a szabályozási szükségletek, hogy gyorsabbak legyenek a jogszabályi változások.

A HENT lényegileg egy koordinációs testület, az ipar képviselői, a tudományos oldal, a bűnüldöző és az államigazgatási szervek és a jogalkotás képviselői is részt vesznek a munkában. Különböző munkacsoportjai vannak, a miénk a gyógyszerhamisítás-ellenes. Ugyanakkor MAGYOSZ már évek óta tagja volt a testületnek, tehát nem ismeretlen e terület számomra. Több újítás is segíti munkánkat, egyrészt az, hogy az igazságügyi miniszter irányítása miatt magasabb szintre emelkedett maga a feladat, ez egyféle elismerése is az itt folyó munkának. Másrészt próbálom aktívabbá tenni ezt a területet, így sikerült megvalósítani, hogy az MGYK képviselői is segítenek minket. Azt gondoltam ugyanis, hogy ez nagyon fontos, hiszen a gyógyszerészek állnak a gyógyszerellátás végpontján. Nagyon hasznos és gyakorlati eredményekkel volt az első olyan ülésünk, ahol ott voltak a kamara képviselői is. De vannak másfajta változások: például a tevékenységünk szakmai vagy a tudományos alapjait is leraktuk: a Pécsi Tudományegyetemen foglalkoznak a gyógyszerhamisítással, és azt a két szakembert, aki ezt kutatja, tehát a téma szakavatott értőit is kértük, hogy legyenek a testület tagjai – a gyógyszerész szakmai vonalat erősítettük meg ezzel. Terveink között szerepel továbbá valamifajta edukációs anyag elkészítése. A felé a nemzedék felé, akik életüket az interneten élik, valamifajta oktatási tevékenységet szükséges végezni, interaktív promóciós anyagot juttatni hozzájuk. Ezt már a középiskolában el kellene kezdeni.

Nemzetközi összehasonlításban hogyan állja meg a helyét a HENT?

Amikor nálunk megalakult a HENT, akkor már nagyon sok országban ez tradicionálisan működött, Európában például élen járt Franciaország, ahol nagyon korán kezdtek el a gyógyszerhamisítással foglalkozni. De vannak olyan országok is, akik a mi testületünkről szeretnék mintázni a sajátjukat. A napokban tartózkodik például nálunk egy grúz delegáció abból a célból, hogy megnézzék, hogyan működünk. Erre is büszkék lehetünk… Egymás munkájából próbálunk tanulni.

Több interjúban is hangsúlyozta, hogy az illegális gyógyszer-kereskedelemből származó bevétel a szervezett bűnözés pénzelésére szolgál…

Sokan nincsenek ezzel tisztában, pedig aki az interneten gyógyszert rendelt, annak tudnia kellene, hogy a gyógyszerhamisításból származó haszon a szervezett bűnözés malmára hajtja a vizet, ahogy a kábítószer-kereskedelem is a terrorizmus pénzelésére szolgál. Több cikk foglalkozik azzal, hogy a gyógyszerhamisításból befolyt pénz a terrorizmust gazdagítja. Nem elég tehát, hogy saját egészségét károsítja a vásárló, még a szervezett bűnözést is segíti. Hogy ez mennyire így van, jelzi az is, hogy az első ilyen gyógyszerhamisítás elleni rendezvényünkön, amit a MAGYOSZ-szal közösen rendeztünk 2012-ben, a terrorelhárítás szakemberei is megjelentek – nem véletlenül –, ők már tudták, hova megy az ebből származó bevétel.

Mit tehet a vásárló, hogyan tudja eldönteni, hogy legális vagy illegális helyről rendeli-e gyógyszerét?

Tudni kell, hogy csak az internetes rendelésnél fordulhat elő, hogy illegális forrásból származó gyógyszert rendelünk, a gyógyszertárak esetén ez lehetetlen. Sokan nem is tudják, hogy limitált azoknak a patikáknak a száma, amelyek az internetes forgalmazásban részt vesznek – ezek az ÁNTSZ honlapján megtalálhatók, csak az ott szereplő patikáktól való rendelés legális. Azoknak a patikáknak, amelyeknek van jogosultságuk, egy linket jelenítenek meg, mutatva, hogy hol lehet az ÁNTSZ-nél leellenőrizni őket. E mellett az OGYÉI honlapján is utána lehet járni annak, hogy egyáltalán létezik-e a megrendelt gyógyszer. Az illegális webpatikákat böngészve egyébként feltűnhet a laikusnak is egy és más: például árulnak rózsaszínű „female” Viagrát, de vagy húszféle más színben is kapható e készítmény, amin azért el lehet gondolkodni… Vélhetően a július elsejétől bevezetésre kerülő közös uniós logó is segíteni fog, ami az internetes gyógyszerrendelés legalitását igazoló pecsét lesz.

Milyen szerepe lehet a hálózatban dolgozó gyógyszerészeknek az illegális gyógyszer-kereskedelem elleni harcban?

A gyógyszerészek sokat segíthetnének ebben, nekik a legális lánc védelmét kell ellátniuk – ők a bizalom „nagy fehér őrei”. Ehhez az szükséges, hogy a szabályozási környezetet sokkal jobban ismerjék, tudjanak például az ÁNTSZ honlapjáról. Ha gyanús gyógyszerrel találkoznak, ha felmerül a gyanú, hogy nem legális forrásból jutott a beteg egy szerhez, fontos, hogy megkérdezzék, honnan van! Ez nagyon fontos feladata a gyógyszerésznek. Jusson eszükbe kérdezni!

  •  2011-ben 30 nyomozás során körülbelül 493 millió forintnyi gyanús gyógyszert foglaltak le a NAV pénzügyi nyomozói. 2012 áprilisában egymillió darab bizonytalan eredetű Viagrát találtak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A 643 kg súlyú küldemény Indiából érkezett, összértékét 221 millió forintra becsülték. Ugyanebben a hónapban bukott le egy békéscsabai házaspár is, akik az otthonukból üzemeltetett internetes patikán keresztül magyar, európai, sőt Európán kívüli vevőknek is szállítottak hamis gyógyszereket.
  • 2012-ben hazánkban 145 különböző, főképp internetes rendelés keretében postán küldött vagy illegálisan behozott gyógyszert vizsgáltak be a szakértők. Ezek mindegyike hamis vagy illegális gyógyszernek bizonyult!
  • A HENT lakossági felmérése szerint a hamis gyógyszert vásárlók aránya évről évre nő: 2010-ben 1, 2011-ben 2, 2012-ben már a lakosság 4 százaléka vásárolt hamis gyógyszereket. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 300 ezer ember tette ki közvetlen veszélynek egészségét, sőt tette kockára életét azzal, hogy potenciálisan veszélyes szert fogyasztott.
  • Az Európai Bizottság vámhatósági jelentése szerint a postai küldeményekben talált hamis termékek száma évről évre nő: 2011-ben a megállított ilyen csomagok 36 százaléka gyógyszereket tartalmazott.
  • Az adott évben az uniós tagállamokban 115 millió darab hamis terméket foglaltak le, legnagyobb mértékben ezek hamis gyógyszerek voltak (24%).
  • 2012. szeptember 25. és október 2. között az együttműködő száz ország képviselői, köztük a magyar hatóságok, egy hét alatt 3,75 millió darab hamis gyógyszert foglaltak le. A hamisítványok összértékét 10,5 millió dollárra becsülik. Az illegális internetes terjesztést is ellenőrizni hivatott akcióban 18 ezer illegálisan működő online gyógyszertárat zárattak be.