Az első gondolat, ami ezt hallva eszünkbe juthat, hogy ilyen nálunk nem fordul elő, nem kell vele foglalkoznunk. Ez azonban sajnálatos módon tévhit. A valóság az, hogy hazánkban is egyre nő az interneten gyógyszert rendelők száma. A Pécsi Tudományegyetem ÁOK Gyógyszerészeti Intézetének felmérése szerint 2009-ben a megkérdezett magyar lakosok 6,2 százaléka rendelt már gyógyszert vagy gyógyhatású terméket interneten keresztül. 2014-ben ez az arány több, mint duplájára emelkedett, hiszen a megkérdezettek 12,5 százaléka mondta el magáról ugyanezt.

Ha megnézzük, hány legális internetes gyógyszertár van az illetékes hatóság honlapján, körülbelül 50 ilyen patikát látunk, miközben az OGYÉI ez év januárja óta 18 illegális, magyar nyelvű, gyógyszert árusító weboldalt blokkolt. Ez az adat az év végére nyilvánvalóan meghaladja majd a neten legálisan gyógyszert forgalmazó honlapok számát.

Egy másik gondolat, ami felmerülhet bennünk, hogy mi csupán tranzitország vagyunk. A tény ezzel szemben az, hogy ide, Magyarországra is szép számmal érkeznek hamis gyógyszerek: a megrendelőknek postán, futárral, repülővel szállítják az illegális készítményeket. Sőt, az ORFK nemrég fülelt le egy hamis Rivotril-gyárat. Nálunk, Magyarországon. És valószínűleg nem ez volt az egyetlen ilyen, hamis gyógyszert gyártó üzem.

A következő tévhit, hogy „úgyis csak életmódgyógyszereket hamisítanak”. A helyzet az, hogy vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentő-, diabéteszgyógyszer, altató, nyugtató, sőt, rák elleni készítmény is rendelhető illegális oldalakról.

Az sem valós érv, hogy aki illegális oldalról rendel, az eleve számol a következményekkel. Az engedély nélkül működő honlapok tele vannak a laikust megtévesztő, bizalmat ébresztő jegyekkel, például különböző hatóságok pecsétjeivel (az FDA-ével is! ). Szép, szőke gyógyszerésznő mosolyog ránk fehér köpenyben, bármilyen pénznemben, többféle kártyával is lehet fizetni, és persze mindig akció van…

Az illegális csatornákról rendelők sokszor saját magukat igyekeznek meggyőzni, mondván: attól, hogy egy gyógyszer illegális csatornából származik, még nem biztos, hogy árt. Ugyanakkor nem tudjuk, ki gyártotta, szállította, raktározta a készítményt, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy ilyen esetben a futár vagy a postás „helyettesíti” az orvost vagy a gyógyszerészt, a szakmai információ hiánya pedig már önmagában is károkat okozhat.

Felmerülhet a kérdés: vajon az is ugyanígy tévhit, hogy a hazai legális láncban még nem találtak hamis gyógyszert? Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény megfogalmazása szerint kétféle gyógyszerről beszélhetünk.

Gyógyszernek számít:

  • bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg, (kiszerelés szerinti gyógyszerfogalom); vagy
  • azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazhatók (funkcionális gyógyszerfogalom).

Az Európai Bíróság szerint a funkcionális gyógyszerfogalom lényege, hogy ha egy anyagnak farmakológiás hatása van, és ezért terápiás céllal alkalmazható, akkor is gyógyszernek kell tekinteni, ha nem rendelkezik a gyógyszerekre jellemző forgalomba hozatali engedéllyel. Azaz egy olyan, gyógyszeren kívüli termékkategóriába tartozó szer is kimerítheti a funkcionális gyógyszer fogalmát, amelyben olyan hatóanyag található, amely normálisan csak gyógyszerben fordulhatna elő. Aki ilyen készítményt kínál eladásra, hamis gyógyszert forgalmaz. Ez a helyzet akkor is, ha egy termékről az alkalmazási módja miatt kell azt mondanunk, hogy gyógyszer. Ilyen például egy intravénás szer.

A gyógyszerészek felelőssége is óriási abból a szempontból, hogy milyen készítményeket engednek be a patikájukba, hiszen adott esetben, ha tévednek, ők maguk adják a beteg kezébe a hamis gyógyszert.

Az eligazodás nem könnyű, szerencsére van segítség. A gyógyszerügyi hatóság honlapján megtalálható az eddig hamisnak vagy nem engedélyezettnek minősített gyógyszerek listája, amely folyamatosan bővül. Ha pedig felmerülne a gyanújuk egy illegálisnak tűnő oldallal vagy hamis gyógyszerrel kapcsolatban, ne habozzanak, írjanak a hamisgyogyszer@ogyei.gov.hu címre!