Az elsősorban a hamisítás elleni fellépésben érintett szakmai csoportokhoz szóló, ingyenesen látogatható rendezvény egyidejűleg több célt is szolgált:

  • friss kutatások ismertetésével kívánta bemutatni a hamisítás elleni küzdelem különböző „frontjain” az utóbbi időben született eredményeket – a rendelkezésre álló idő korlátozott volta miatt nem átfogó igénnyel, inkább egy-egy fontos részkérdésre irányítva a figyelmet
  • elő kívánta segíteni annak a felismerésnek a mind teljesebb körű elfogadtatását, hogy a hamisítás elleni fellépés általában is, és ezen belül a hamisítványok felismerése és kiszűrése is valamennyi érintett szakterület együttműködését igényli
  • új impulzusokat kívánt adni az igazságügyi műtárgyszakértői tevékenységhez szükséges módszertani ajánlások kidolgozásához, ami jelenleg a Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport napirendjén szereplő egyik legfontosabb kérdés.

A konferencia ugyanakkor egyfajta folytatása is volt a munkacsoport által szervezett Ne dőlj be! című, igen népszerű október-novemberi előadássorozatnak, amennyiben az ott tárgyalt kérdések egy részét gondolta tovább egy magasabb szintű szakmai ismeretekkel rendelkező kör számára. A rendezvényre az előadássorozat látogatói is meghívást kaptak.

A konferencia témáit úgy állítottuk össze, hogy azok a stíluskritikai elemzésektől kezdve a természettudományos vizsgálatokig lefedjék a hamisítványok  leleplezésének legfontosabb eszközeit, s ezek bemutatására az egyes területek vezető szakértőit kértük fel. A téma iránti növekvő érdeklődésre való tekintettel foglalkoztunk a műtárgyhamisítás elleni fellépés jogi aspektusaival is, és bemutattuk a büntető igazságszolgáltatás e téren rendelkezésre álló tapasztalatait.

A konferencián közel 60 fő vett részt, jól reprezentálva, és nagyrészt lefedve a műtárgyhamisítás elleni fellépésben érintett szakterületeket.

Dr. Bendzsel Miklósnak, a MOME c. egyetemi tanárának, az SZTNH közelmúltban nyugállományba vonult elnökének megnyitója után Kishonthy Zsolt művészettörténész, igazságügyi szakértő, a MissionArt Galéria alapító társtulajdonosa és társigazgatója elemezte a nagybányai mesterek és Mattis Teutsch János életművét fertőző hamisítványok sajátosságait, és ezeken keresztül mutatta be a  festményhamisítók jellegzetes módszereit. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi szakértő, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa és Vida Ágnes, a Műtárgybírálat Kft. ügyvezetője egy közös projektet prezentált, melyben művészettörténészek és természettudományos vizsgálatokkal foglalkozó szakemberek fogtak össze annak érdekében, hogy kiszűrjék az absztrakt festményeknek az átlagosnál nehezebben leleplezhető hamisítványait. Sajó István, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja és a SZIKKTI Labor Kft. kutatója arról a projektről számolt be, melynek keretében összeállította három festőművész, Csontváry, Rippl-Rónai és Kunffy Lajos palettáját, ami kiindulópontként szolgálhat az érintett művészek életművébe „beszivárgó” hamisítványok leleplezéséhez. Dr. Kármán Gabriella, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa, a Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport vezetője annak a kutatásának az eredményeit mutatta be, amiben a 2000 és 2012 között a büntető igazságszolgáltatás látókörébe került és jogerősen lezárt hamisítási ügyek tapasztalatait vizsgálta.

A délutáni kerekasztal-beszélgetés témája az igazságügyi műtárgyszakértői tevékenységet segítő módszertani ajánlások kidolgozása volt. A dr. Kármán Gabriella által vezetett beszélgetésben dr. Bellák Gábor, dr. Galambos Éva, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének adjunktusa, Jurecskó László igazságügyi szakértő, a MissionArt Galéria alapító társtulajdonosa és társigazgatója, Lengyel László igazságügyi szakértő, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Dokumentációs Osztályának vezetője és Tasnádi Gábor igazságügyi szakértő vettek részt. Szó volt többek között a szakértői munka kereteit meghatározó jogszabályokról, a szakértői véleményadás folyamatairól és kritériumairól, a különböző szakterületek képviselői – művészettörténész, restaurátor, természettudományos szakember – közötti, más összefüggésben már a prezentációkban is tárgyalt együttműködés szükségességéről, a kompetenciák határairól, a jelenlegi helyzetből a szakértők képzése szempontjából levonható következtetésekről.

A hallgatók az előadóknak és a kerekasztal résztvevőinek is számos kérdést tettek fel, esetenként vitába is szálltak az elhangzottakkal, ami jelezte, hogy több kérdésben a szakmán belül is eltérnek a vélemények. A vita ugyanakkor jól segítette a különböző álláspontok tisztázását és több esetben a közelítését is. A Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport a rendezvény tapasztalatait jól tudja hasznosítani további munkájában és a jövőben is tervez hasonló projekteket.