Kapolcs: gyógyszerészek segítették a HENT munkáját

2021. szeptember 9.

Mindenki legnagyobb örömére 2021. július 23. és augusztus 1. között megrendezésre került a 30. Művészetek Völgye fesztivál, amely a Balaton-felvidék legnagyobb és legrégebbi összművészeti fesztiválja Kapolcson, Vigántpetenden és Taliándörögdön. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület NOKAMU programjával ezúttal Kapolcson, a Kuthy-kúriában képviseltette magát.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület(HENT) 2008-ban jött létre, legfőbb célja a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele. Működését kormányrendelet szabályozza. A Testület több munkacsoportból áll, amelyből számunkra kiemelt jelentőségű a Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport. A csoport vezetője dr. Ilku Lívia. A Testület ezen szekciójának legfontosabb feladata a humán gyógyszerek és étrend-kiegészítők hamisítása elleni küzdelem. A Művészetek Völgye fesztiválon ennek szellemében vettek részt a gyógyszerészek a HENT munkájában.

A rendezvényen a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemre különböző játékos feladatokkal és molinókkal igyekeztünk a fesztiválozók figyelmét felhívni. Az érdeklődők gyógyszerészettel kapcsolatos kvízt töltöttek ki. A feladatok közben sok információt tudtunk átadni a gyógyszerbiztonság kérdésköréről. Hangsúlyoztuk, hogy gyógyszert csak a gyógyszertárból vagy tényleges gyógyszertár által működtetett weboldalról vásároljunk. Felhívtuk a figyelmet a hamis gyógyszerek veszélyeire, akár a direkt egészségkárosító hatásra. Kiemelten kezeltük az expediáló személyzet kompetenciájának kérdését, azaz igyekeztünk tudatosítani, hogy a tára oldalán nem gyógyszerkiadó automaták dolgoznak, hanem egészségügyi szakemberek, akik felkészülten várják a kérdéseket. Számunkra természetes, és reméljük már a fesztiválozóknak is, hogy gyógyszer = termék + információ.

Összességében elmondható, hogy a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem idén is kiemelten érdekelte a fiatalokat és idősebbeket egyaránt, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának helye volt a rendezvényen. A figyelemfelkeltő design és a kifejezetten érdekes téma, valamint az apró ajándékok jó vonzerőnek bizonyultak, a fiatalok nyitottsága, fogékonysága és érdeklődése minden várakozásunkat felülmúlta. Reméljük, hogy a jövőben egyre több közös, és legalább ilyen eredményes megmozduláson tudjuk képviselni szakmánkat.

A rendezvény nem jöhetett volna létre dr. Németh Mónika (HENT titkár), Lovas Csilla, dr. Ilku Lívia (Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezető),

Hamarosan becsengetnek!

2021. augusztus 17.

Szülőként gyakran szembesülünk iskolakezdés előtt azzal, hogy a gyerekeink mindent kinőttek a nyáron és elég gyorsan ráébredünk arra is, hogy nem olcsó dolog az iskolakezdés. Ilyenkor nagy kísértést jelenthetnek az olcsóbbnak tűnő hamisítványok, amelyek azonban hosszú távon drágábbak lehetnek, hiszen rosszabb minőségűek, előbb tönkre mehetnek, nem beszélve arról,  hogy az egészséget is károsíthatják a nem megfelelő alapanyagokból készült ruhák, cipők.

Mire figyeljünk, hogy megelőzzük a kellemetlen meglepetéseket?

  • Az első fontos körülmény a termék ára, hiszen a hamis termékek általában jóval olcsóbbak, mint az eredeti márkás termékek.
  • Az árusítási hely is árulkodó lehet, eredeti termékeket ritkán árulnak félreeső helyen lévő, rossz állapotú raktárakban, piacokon, utcai árusok vagy házaló kereskedők.
  • megmunkálás, kivitelezés látható minőségi problémái (pl. elmosódott feliratok, az ismerttől eltérő színárnyalatok használata, helyesírási hibák, címkék, doboz, csomagolás, azonosítók hiányosságai, érezhetően rossz minőségű alapanyag, a varratok, minta hibái) is segítenek annak eldöntésében, hogy valóban eredeti termékkel vagy csak annak silány, illetve olykor „nem is olyan rossz” utánzatával van dolgunk.
  • Vigyázzunk akkor is, ha a csomagoláson ugyan szerepel a szükséges logó, védjegy, azonban a terméken magán már nem, vagy ha a terméket úgy árusítják, hogy hiányzik az eredeti csomagolása.
  • Valamely szokásos tartozék, pl. magyar nyelvű használati útmutató, jótállási jegy hiánya is gyanúra okot adó jel, hasonlóan ahhoz, ha nem tüntetik fel a gyártási helyet vagy származási országot, vagy a kapcsolattartási adatokat (gyártó vagy forgalmazó).

Fontos! Fogyasztóként és szülőként legyünk tudatában annak, hogy minden egyes hamis termék megvásárlásával illegális tevékenységet támogatunk, valamint akár saját és gyermekeink egészségét, biztonságát is veszélyeztetjük!

Még tart a nyár, előttünk egy hosszú hétvége!

2021. augusztus 16.

Az augusztus 20-i ünnepi forgatagban hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megfelelő fényvédelemről, pedig még a nyár végén is veszélyt jelenthetnek az erős fénysugarak. Gondoskodni kell a megfelelő fényvédelemről mind a szemünk, mind a bőrünk számára.

Sajnos a napszemüveget, mint sok minden mást, hamisíthatják, ami jelentős mértékben károsíthatja a szemünket, mivel a hamis napszemüvegek esetében lespórolják azokat az anyagokat, amelyek a védelmet biztosítják. Mire figyeljünk, hogy elkerüljük a hamisítványokat?

Az eredeti napszemüvegeken ott a „CE” és az „UV 400” megjelölés, ami biztosíték a megfelelő minőségre. Miután maga a jelzés is hamisítható, ezért figyeljünk a többi jelre is – ezeket kötöttük most csokorba segítségül:

  • a márkás napszemüvegek minőségi anyagból készülnek, ennek meg is van az ára. Ha túl olcsón kínálják, emellett látható hibákkal (foltos lencse, eldolgozatlan keret, bőrt sértő élek) fogjunk gyanút!
  • a jó napszemüveg kiváló minőségű anyagokból készül, amelyeknek súlya van. Ha túl könnyű, letéve nem stabil, elképzelhető, hogy hamisítvánnyal van dolgunk. Ugyanez vonatkozik az orrpárnákra is: ha jól ül a szemüveg az orrunkon, kényelmes, nem csúszik le, kezdhetünk megnyugodni, hogy eredeti termékkel van dolgunk.
  • figyeljünk a logóra! A márkajelzésnek a szemüveg szárán tisztán kell látszania, ha elmosódott, nem megfelelően rögzített vagy a legkisebb mértékben is eltér az eredeti megjelöléstől, ne vegyük meg a szemüveget. Ugyanilyen árulkodó lehet a modellszám és az egyéb jelzések (pl CE, származási hely). Ha ezek a feliratok rosszak, nem kivehetőek, vagy nincsenek is, a termék nagy valószínűséggel hamis.
  • fontos árulkodó jel lehet a csomagolás is. Ha sérült, rossz minőségű, vagy helyesírási hibákat tartalmaz, akkor nem eredeti árut tartunk a kezünkben.

A leírtakon túl ügyeljünk arra, hol és mennyiért vásárolunk napszemüveget. Érdemes igazolt kereskedőktől, ellenőrzött online forrásból beszerezni, és ne dőljünk be a túl olcsó árnak, hiszen a szemünk fényéről van szó!

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisítványokat is árultak az Eb-n

2021. augusztus 2.

A 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokságon Budapest négy mérkőzésnek adott otthont, ahol a játékosok és a szurkolók mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei sem tétlenkedtek. A meccsek alatt a Puskás Aréna és a hivatalos szurkolói zóna környékén a társhatóságok támogatásával foglaltak le hamis termékeket és adózatlan cigarettát.

A NAV a négy mérkőzésnap biztosítása mellett az ellenőrzések országos kiterjesztésén és a nemzetközi postaforgalom kontrollálásán is dolgozott. A pénzügyőrök a Rendőrséggel, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT), az érintett közterület-felügyeletekkel és a márkavédelmi képviselőkkel alkottak egy csapatot a szabálytalanságok kiszűrésére. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) magyarországi márkavédelmi képviselői a HENT közreműködésével oktatást tartottak a védett árukról, ami segítette a hamisítványok azonosítását.

A hazai mérkőzésnapokon a stadionba csaknem 60 ezren, a hivatalos szurkolói zónába több, mint 250 ezren látogattak el az EB ideje alatt. A Puskás Aréna környékén és a Városligeti Műjégpályán kialakított szurkolói zóna ellenőrzésekor több mint félmillió forint értékű hamis szurkolói sálat, pólót, szájmaszkot és adózatlan cigarettát foglaltak le. Míg az első három meccsnapon jövedéki és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt kellett intézkedniük a pénzügyőröknek, addig az utolsó napon erre nem volt szükség, mert a folyamatos és aktív jelenlétnek köszönhetően visszavonultak az illegális árusok. 

„A labdarúgó-EB rámutatott arra, hogy a sportszeripart is sújtó hamisítás mindenkit érint: a termékeiket jogszerűen előállító gyártókat, az európai uniós tagállamokat, de a hamis sporteszközök súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek a gyanútlan vásárlókra is” – figyelmeztet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke, a HENT elnökhelyettese. Kiemelte továbbá, hogy egészségünk megóvása, a jogszerűen működő vállalkozások és a gazdaság védelme érdekében különösen fontos, hogy sportszereket kizárólag ellenőrzött forrásból vásároljunk.

Az UEFA munkatársai, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség képviselői is elismerték a pénzügyőrök munkáját, amivel sikerült megelőzni a jogsértések jelentős részét.

HENT/NoKamu ismét a Művészetek Völgyében

2021. július 23.

Idén is visszatér a Művészetek Völgyébe a NOKAMU! kiállítás, amely előadásokkal és interaktív játékokkal várja mindazon felnőtteket és gyerekeket, akik szeretnének tájékozódni arról, hogyan kerülhetik ki a hamisítással kapcsolatos csapdákat, miről ismerhetik fel a hamis termékeket, mitől szellemi a szellemi tulajdon. Látogassatok meg bennünket!

Nyitvatartás: minden nap 10-től 18 óráig

Csatlakozzatok a Facebook eseményünkhöz és legyetek naprakészek 🙂

Augusztus 1-jén 15.00 órai kezdettel kerekasztal-beszélgetéssel is várunk titeket Kapolcson, a Pest-Buda udvarban.

„Budapest a zsenik fővárosa? Feltalálók, zsenik, innovátorok” – Szellemi tulajdon, szerzői jog, innováció címmel

A kerekasztal-beszélgetés moderátora dr. Horváth Péter, a ProArt igazgatója, a HENT tagja és munkacsoport vezetője lesz.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
– Fodor Klaudia (ügyvéd)
– Pomázi Gyula (elnök, SZTNH; elnökhelyettes, HENT; elnök, MFT)
– Bendzsel Miklós (elnökhelyettes, MFT)
– Legeza Dénes (főosztályvezető, TIF – SZTNH)
– Sulyok Ádám (osztályvezető, SZJF – SZTNH)

SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több a női feltalálóhoz köthető szabadalom

2021. július 21.

Nemzetközileg csökken a nemek közötti szakadék a szabadalmi bejelentések arányában, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) adatai szerint pedig a hazai eredmények is jövőbemutatóak. A World Intellectual Property Organization (WIPO) adatai alapján 2000-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentések 9 százalékát lehetett női feltalálóhoz kötni, míg 2020-ra ez az arány 16,5 százalékra növekedett.

Bizonyított tény, hogy a nők foglalkoztatásának ösztönzése az innovációban és a szellemi tulajdonjogi területeken számos előnnyel jár. A nők szabadalmi részvételét vizsgálva egyértelmű, hogy a nők bizonyos területekre specializálódnak. A WIPO adatai szerint az öt szakterület, ahol a legmagasabb a női feltalálók aránya a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti szabadalmi bejelentésekben: a biotechnológia (30 százalék), a gyógyszeripar (29 százalék), az élelmiszerkémia (29 százalék), a biológiai anyagok elemzése (26 százalék) és a szerves kémia (25 százalék). Ugyanakkor a munkáltató típusa is számít, a WIPO kutatása szerint az akadémiai szektorban benyújtott összes PCT-bejelentés 51 százalékában szerepeltek női feltalálók, míg az üzleti szektorban ez az arány csak 30 százalék.

„A magyarországi adatok sok hasonlóságot mutatnak a nemzetközivel. Az SZTNH 2017-ben vizsgálta meg a nemzeti bejelentéseket, amiből kiderült, hogy a 2000-2015 időszakban a női feltalálók aránya 13,3 százalékot tett ki. Érdemes megemlíteni, hogy a hivatal kezdeményezésére létrehozott, kiemelkedő feltalálói tevékenységet elismerő Jedlik Ányos-díjat idén két kutatónő, Karikó Katalin kutatóbiológus, illetve Fekete Andrea gyermekgyógyász is megkapta” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Hozzátette, a magyar eredetű bejelentésekben ennél kicsit nagyobb volt a nők aránya (14,3 százalék). A magyar feltaláló nők körében a szakterületek közül a mikrostrukturális és nanotechnológia (31 százalék), a biotechnológia (29 százalék) és a szerves kémia (28 százalék) voltak a legnépszerűbbek.

Az amerikai National Center for Women and Information Technology megállapította, hogy a vegyes nemű kutatócsoportok kimutathatóan sikeresebb szabadalmakat hoztak létre, ráadásul azt is bebizonyították,

2021. július 21.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír, Célcsoport|Címkék: , , |

“Anya, mi van, már megint a NAV?!”

2021. június 14.

Volt olyan Magyar Közlöny, amit ő írt tele, jogászok közt mégis gyógyszerész, a gyógyszerészek között pedig jogász. Az adóhatóság sokszor éjszaka csörgeti fel szakértések miatt, kevesen tettek olyan sokat a hamis gyógyszerek ellen, mint ő. Dr. Ilku Líviával, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjével beszélgetett a HáziPatika riportere.

HáziPatika.com: Egészségügyis családból származik, édesapja mentős, édesanyja bölcsődében volt gondozó. Ez mennyire volt hatással a pályaválasztására?

Dr. Ilku Lívia: Abszolút determinált ez. Apukám a záhonyi rendelőintézetben dolgozott, oda az iskola után úgy mentem, mintha haza mennék, az egészségügy hamar a természetes közegem lett. Viszont teljesen más beállítottságú voltam, főleg az irodalmat szerettem. Egészségügyi szakközépbe csak azért jelentkeztem, mert anyukám ragaszkodott hozzá, onnantól viszont egyenes volt az utam: mivel leginkább szakmai tárgyakat tanultunk, esélyem sem lett volna arra, hogy más területen menjek tovább. Olyan jónak nem tartottam magam, hogy orvos legyek, azt gondoltam, oda nem vennének fel. Emiatt maradt a gyógyszerészet, oda jelentkeztem. Közben tervezgettem, hogy ha nem vesznek fel, akkor majd dolgozom egy évig, és bepótolom azokat a lemaradásokat, amik ahhoz kellenek, hogy irodalomtanár lehessek. De felvettek.

HáziPatika.com: Szerencséjére, vagy szerencsétlenségére?

I. L.: Így utólag már azt gondolom, hogy szerencsémre. Akkor nem így láttam, de kötelességtudó vagyok: felvettek, hát akkor elvégzem! De nehéz volt, mert középiskolában kevés kémiát és biológiát tanultunk, inkább a szakmai tárgyak, az ápolástan, az anatómia és az élettan, a belgyógyászat volt hangsúlyos. Emiatt nekem az egyetem első éve kemény volt, hiányzott az alaptudás. Volt egy tanárom, aki minden órán elmondta: Lívia, meg fogsz bukni. És érdekes, mert most együtt dolgozom vele a Richternél, és ő erre a dologra – ami nekem meghatározó élmény volt – egyáltalán nem emlékszik. De kémiából tényleg gyenge voltam, szóval jogos, amit mondott. Csak aztán nagyon belehúztam, az egyetem végére

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisítás Elleni Világnap: évről évre egyre tudatosabbak a magyar fogyasztók

2021. június 10.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által készített legfrissebb tanulmány szerint a fogyasztók még mindig nehezen különböztetik meg a valódi termékeket a hamisítványoktól. A Hamisítás Elleni Világnap célja éppen a fogyasztói tudatosság növelése, a hamisítványok, illegális kereskedelem gazdasági, egészségügyi következményeinek bemutatása.

A COVID-19 járvány és az emiatt jelentősen megnövekedett online vásárlás, valamint a digitális tartalmakhoz való hozzáférés új megvilágításba helyezte a szellemi tulajdonjogok európai megsértésének kockázatait és kárait. Az EUIPO és az OECD közös tanulmánya szerint a hamisítványok az uniós behozatal közel 7 százalékát teszik ki, 121 milliárd euró értékben, és minden ágazatra hatással vannak: a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek ágazatára is. A fogyasztókra nézve súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek, emellett több milliárdos gazdasági károkat okoznak a vállalkozásoknak és az államoknak, ami bevételcsökkenéshez, adókieséshez és munkanélküliséghez is vezet.

Miközben globálisan virágzik az elektronikus kereskedelem – az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint 70 százaléka vásárolt online –, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára. „A felmérésből kiderül, hogy saját bevallásuk szerint, átlagban minden tizedik európai embert tévesztettek már meg eladott hamisítványokkal. A tanulmány szerint az európaiak egyharmadában merült fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően. Bár évről évre tudatosabban választanak eredeti termékeket a magyarok, a félrevezetett fogyasztók arányát tekintve az unióban harmadik helyen áll Magyarország (15 százalék) Bulgária (19 százalék) és Románia (16 százalék) mögött. A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték. A Hamisítás Elleni Világnapnak éppen ezért fontos figyelemfelhívó szerepe az is, hogy a fogyasztókat a tudatosabb vásárlásra ösztönözzük” – fogalmazott Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és a Hamisítás Elleni

A “Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától” kötet online is elérhetővé vált

2021. június 9.

Az online megjelenést övező nagy várakozásnak megfelelően az alábbi linken digitálisan is elérhető és letölthető a kiadvány.

Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától

A projekt digitális megvalósításához köszönjük az ARCANUM Adatbázis Kft. segítségét.