Kis hamis! – a Népszabadság a HENT-ről és a hamisításról

Dafenben 35-40 dollárért egyebek mellett Picasso, Leonardo, Raffaello vagy Renoir is kapható, a világhírű alkotások közül a Mona Lisa valamennyi bolt szériatartozéka, átlagos szuvenír. A Dafenben készült képek hivatalosan másolatok, amikor az ottani festőket hamisítással vádolják, ők mindig hangsúlyozzák: soha nem akarják eredetiként piacra dobni utánzataikat.

Nem így a nagy hamisítók, köztük például a magyar gyökerekkel rendelkező Elmyr de Hory, az 50-es évek legprofibb képhamisítója, aki a legendák szerint negyedóra alatt olyan „Picassókat” rittyentett, hogy azok láttán később maga a művész is elismerően bólogatott.

Az elmúlt napokban, ha hivatalosan nem is, az egymás közti beszélgetések során valószínűleg ezek az érdekességek is szóba kerültek azon a konferencián, amelyet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) szervezett, mégpedig azért, hogy a műtárgyhamisítás elleni átfogó stratégia mellett felhívja a figyelmet az e téren előrelépést jelentő új módszerekre.

Kármán Gabriella, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa, a HENT műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője azt mondja, munkacsoportjuk főleg a hamisított képző- és iparművészeti alkotásokra koncentrál. Azokra a művekre, amelyek másolata azzal a céllal készül, hogy alkotója megtévessze a vevőt, azt a látszatot keltse, hogy alkotása az eredeti műtárgy. Mert a másolás, másolatkészítés önmagában még nem büntetendő. A műtárgyhamisítás súlyos probléma (nálunk is egyre súlyosabb), a jelenség azonban nehezen megközelíthető. A megelőzéshez, a hamisítás bizonyításához hozzájárulna egy olyan adatbázis, amely nyilvántartásba veszi azokat a műveket, amelyek eredetével, eredetiségével kapcsolatban kételyek merültek fel. Németországban már működik egy ilyen rendszer, ezt is bemutatták a konferencián.

A kereskedelem már sokkal fertőzöttebb a hamis termékekkel. A hamisítás, a hamis termékek forgalmazása egyre elterjedtebb szerte a világban, így nálunk is. Ezek ellen küzd az említett konferenciát szervező Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, amely koordinatív, tanácsadó szervezetként 2008-ban jött létre. Tagjai államigazgatási, szakmai és érdek-képviseleti szervek. További száraz, hivatalos tények helyett álljon itt néhány megdöbbentő adat, amely indokolja ezt az aktivitást. Egy szakmai tanulmány szerint a világon gyártott hamisított és a kalóztermékek éves forgalmi értéke eléri a 650 milliárd USA-dollárt, becslés szerint a hamisítás és a kalózkodás a világ húsz legfejlettebb országában 125 milliárd dollárnyi kárt okoz, ennek nyomán tavaly két és fél millió legális munkahely szűnt meg! A hamisítás nagyon komoly iparág, állítólag egy kiló hamisított CD-n másfélszer annyi profit van, mint egy kilómarihuánán, márpedig ebből sejthető, hogy a bűnözés mekkora szerepet vállal a hamisításban…

A hamisítás nálunk sem ritka. Az efféle áruk között magasan vezetnek a ruházati termékek, második helyen az illatszereket találjuk, a CD és a DVD a számítógépes programokkal együtt foglalja el a harmadik helyet, de megdöbbentően sok és egyre több azok száma, akik hamis élelmiszereket, gyógyszereket vásárolnak. Magyarországon az elmúlt évben minden hetedik ember vásárolt hamis terméket, a fiatalok 34 százalékát nem zavarja, ha az általa vásárolt termék nem eredeti.

Vannai Dorottya, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kommunikációs munkatársa azt mondja, éppen ezek az adatok indokolják azt a munkát, amelyet a HENT végez annak érdekében, hogy a magyar lakosság körében növelje a tudatosságot. A HENT célja, hogy minden lehetséges fórumon (szakmai beszélgetéseken, konferenciákon, rendhagyó iskolai órákon) elmondja, hamis termékek kiállításán bemutassa: a hamisítványok nemcsak nemzetgazdasági kárral járnak, nagyon gyakran veszélyesek is. Olykor életveszélyesek. Mint egy hamis gyerekjáték, gépkocsialkatrész, a hamis élelmiszerekről, gyógyszerekről nem is beszélve.

De a hamis műszaki cikkekkel is pórul járhat a vevő, lévén nincs rájuk garancia, nincs hozzájuk szervizháttér, alkatrész. A szerzői jogi védelem alatt álló zenemű, film, szoftver másolása, letöltése pedig komoly büntetést vonhat maga után. A HENT célja az is, hogy ösztönözze a hamisítókkal, illegális másolókkal szembeni jogérvényesítést, azaz legyen a korábbiak nál is több ellenőrzés, erre jusson több pénz és erőforrás.

Horváth Péter a 2005 óta működő ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója jellemző adatot említ: az Amerikai Egyesült Államokban a bűnözés három nagy területe a drogforgalmazás, a fegyverkereskedelem, valamint a filmes és zenei anyagok illegális online kereskedelme, és e három közül az utóbbi a legjövedelmezőbb. Az illegális másolással, letöltéssel tehát a bűnözést is segítjük. A világhálón hozzáférhető zenei anyagok, filmek és számítógépes programok körül amúgy nagy a bizonytalanság. Sokszor a számítógépes felhasználó maga sem tudja, hogy ezen a területen mit szabad és mit nem, nagy részük azt sem tudja, illegálisan vagy legálisan van-e fent az interneten az a tartalom, amelyet le akar tölteni. Így aztán könnyebben kockáztatja meg az illegális letöltést, másolást.

Horváth szerint a technika rohamos fejlődése borította fel a jogtulajdonosok és a felhasználók között évtizedek alatt kialakult egyensúlyt, ami biztos, stabil működési hátteret adott ennek a piacnak. Ez a robbanásszerű fejlődés felkészületlenül ért mindenkit, és ezért az iparág szereplői (kárvallottjai) csak nehézkesen és nagy késéssel próbáltak választ adni a felmerült problémákra. Magyarországon nagyon lassan, csak 2004-ben indult be a digitális zeneforgalmazás, de igazán csak 5-10 év késéssel, az iTunes 2010-es, magyarországi honfoglalása hozta el azt a digitális szolgáltatást, ami megoldást jelentene.

– Addig azonban legalább két generáció bolyongott a szabályozatlanságban és vette természetesnek, hogy minden mindenkié, valamennyi zene, film, számítógépes program a világhálón szabadon, ingyen beszerezhető és megosztható. Noha ezeknek az embereknek a közértben például eszükbe sem jut, hogy a termékekért ne fizessenek –érvel Horváth. Hozzáteszi: – Egy-egy produkció létrejöttéhez komoly stábok kellenek, úgyhogy amikor valaki hamis hang- vagy képhordozót vásárol, kalózszolgáltatást vesz igénybe, nemcsak a kedvenc előadójától, művészétől lop, nemcsak az ő megélhetését, jövőjét teszi bizonytalanná, hanem ezeknek a háttérembereknek a munkáját is veszélyezteti. Végeredményben azt teszi kétségessé, hogy ez az előadó újabb lemezt, filmet alkosson számára. Ezért keressük a kapcsolatot az iskolákkal, mert szeretnénk, ha ezek az információk az oktatás részét képeznék, hogy a fiatalok minél korábban találkozzanak ezzel a problémával.

Magyarországon egyébként a gyakorlat szerint főként a kalózszolgáltatókat próbálják eljárás alá vonni. Közülük 2009-ben egy olyan csoportot lepleztek le, amelynek tagjai az illegálisan forgalmazott zene, film és szoftverprogramokkal milliárdos forgalmat bonyolítottak le, éves árbevételük több volt, mint a legálisan működő, hazai szolgáltatók árbevétele összesen! A filmek illegális forgalmazása már olyan méreteket öltött Magyarországon, hogy a Warner tavaly úgy döntött: a Magyarországon elharapózott kalózterjesztés miatt nálunk nem a világpremier napján, hanem csak többhetes csúszással kerülhetett mozikba a filmjük.

A hamisítók fantáziája egyébiránt igen nagy. Van köztük, aki Harley Davidsont vagy Ferrarit hamisít, Kínában hamisítottak már komplett osztrák kisvárost is, de állítólag Ukrajnában olyan hamis dohánygyárat építettek, amelynek homlokzatára még az eredeti cég logóját is felszerelték. Hamisítanak órát, mobiltelefont, bélyeget, valamint persze gyógyszert és élelmiszert. A hamis gyógyszer veszélyeire talán még azokat sem kell figyelmeztetni, akik ilyesmit vásárolnak. A hamisított gyógyszerről azt szokták mondani, akkor jó, ha legalább nincs hatása… Mert a legtöbbnek sajnos van, de ez nem csoda az ólommal dúsított, aszfaltfestékkel, téglaporral színezett, betonkeverőben kotyvasztott termékek eseté ben. És mindezek ellenére 2012-ben a HENT felmérése szerint Magyarországon éppen a hamis gyógyszerek és élelmiszerek iránti kereslet nőtt a legjobban, a hamis gyógyszerek körülbelül 300 ezer embert sodortak veszélybe!

A Magyar Márkaszövetség több mint másfél évtizede működő érdekvédelmi szervezet, fő területei az élelmiszer, a háztartási vegyi áru, a kozmetika, a dohányáru, azaz a napi fogyasztási cikkek. Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára azt mondja, nem véletlen, hogy Magyarországon az utóbbi években komoly összehangolt munka szerveződik a hamisítás ellen, merthogy az asztal túlsó oldalán, a hamisítók körében is komoly, összehangolt munka folyik. Ennek nagyságrendjét jelzi, hogy már a kétezres évek elején a világkereskedelem 8-10 százaléka fertőződött hamisítással, és a helyzet azóta romlott. Manapság szinte minden terméket hamisítanak. Az Európai Unió területére beérkezett élelmiszerek hamisítása az utóbbi két évben megkétszereződött. Más slágertermékek a cigaretta, a kávé, a kozmetikum. Pedig ahogy Fekete fogalmaz: a hamisítás senkinek sem jó.

– Nem jó annak, akinek a termékét hamisítják – mondja. – Nem jó az államnak, mert rengeteg adótól esik el miatta, valamint a hamisítás következményeként nagyon sok munkahely szűnik meg, csak példaképpen: Angliában évi 4-5 ezer. Végül nem jó a fogyasztónak sem, mert a hamisított termék igen sok bajt, olykor egyenesen egészségkárosodást okoz.

Fekete úgy véli, a hamis termékek ellen egy vásárlónak nem nehéz védekeznie, nagyjából biztosan eredeti, márkás termékhez jut, ha legális forrásokból szerzi be azt, nem pedig bizonytalan helyekről. Csakhogy, ahogy Fekete említi, itt mindig bekacsint a történetbe a szociális dimenzió, az emberek erre hivatkozva valahogy megértőbbé válnak a hamis, csempészett, kontárok által előállított, illegális termékek forgalmazása iránt. De szerinte ez mégsem szociális kérdés, hiszen legális forrásból is beszerezhet mindenki olyan terméket, amelyet megengedhet magának, a verseny miatt óriási a kínálat az egyes kategóriákban a szuperolcsótól a szuperprémiumig. Nagyobb áruházláncok polcain kevésbé valószínű a hamis áru, a patikában vagy a legális patikahálózat honlapjáról vásárolt, nem vényköteles termékek esetében kizárt, és a ruházati termékek, valamint a CD, DVD és számítógépes programok is kaphatók ellenőrzött szaküzletekben, megbízható minőségben, garanciával.

Tegyük hozzá: mint a közelmúlt esetei mutatják, még így is beleszaladhat az ember eredetinek vélt hamisított termékekbe, gondoljunk csak az átcímkézett húsokra, a hamisított paprikára vagy a mostanában több halálos áldozatot követelő hamis cseh röviditalra, amely miatt már 30-40 ember meghalt. Van amikor szándékaink ellenére futunk bele a hamisítványba, de, ha egy bevásárlóközpont parkolójában eredeti Mona Lisát kínálnak néhány ezresért, gyanakodjunk…

Hamisításon általában egy eredeti termék külső megjelenésének lemásolását értjük, amellyel a hamisító célja az eredeti termék ismertségének kihasználása és üzleti haszonszerzés. A HENT értelmezésében a hamisítás a szellemi tulajdonjogok megsértésének valamennyi formája – függetlenül attól, hogy a szerzői jogi védelem (pl.: zenemű, filmalkotás, szo ver stb.), illetve az iparjogvédelmi oltalom melyik formájáról (pl. védjegy, földrajzi árujelző, szabadalom stb.), valamint attól, hogy polgári jogi vagy büntetőjogi jogsértésről van-e szó. Bővebb információ, gyakori kérdések és érdekességek: www.hamisitasellen.hu.

Magyarországon a fogyasztók által leggyakrabban vásárolt hamisított termékek sorrendje:

1. ruházati termékek 2. illatszer 3. CD, DVD 4. számítógépes program 5. élelmiszer 6. gyógyszer