A Papang nevű, kínai állami vállalat azt akarta megtudni, miként lehet hatékonyabban előállítani titánium-dioxidot, egy leginkább festékekben, fogkrémekben és az Oreo keksztöltelékében használt fehér színezékanyagot. A vállalat ellen tavaly indult eljárás, amelynek folyamán a DuPont egyik, immár nyugdíjba vonult kutatója be is vallotta, hogy segített eljuttatni Pekingbe az egyébként szolgálati titokként kezelni szükséges technológiát. A kutatót ezért akár 15 évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti a bíróság. A nyomozás adatai szerint egy másik, az ügyben érintett gyanúsított személyt a kínai kormány magas beosztású vezetője személyesen biztatott, hogy járjon el „az ország érdekében”. Egyes megfigyelők rámutattak arra, hogy ritkán akad ilyen egyértelmű bizonyíték a legfelső kínai vezetés hasonló ügyekben való érintettségére. Az ügy jelenleg azonban elakadt, mert a kínai vállalat nem hajlandó megjelenni tengerentúli bíróság előtt, az USÁ-ban pedig nincsen képviselete. A DuPont közben felkérte a Kínát arra is, hogy akadályozza meg a jogsértően birtokába jutott ismeretek felhasználását, de egyelőre nincs hír arról, hogy a másik fél bármit lépett volna ennek érdekében.

Az esetről tudósító Washington Post megjegyzi, hogy az ázsiai nagyhatalom idáig is az ipari kémkedés világméretű központjának számított, ám a léptékek mostanában egyre nagyobbak lesznek, mivel Kína további versenyképes cégeket készül a világpiac számos területén felvonultatni, a robotikától kezdve az energetikán át egészen a gyógyszeriparig. A DuPont esete is azt bizonyítja, hogy a jogérvényesítés bírósági útja – a pekingi hatóságok tétlensége, illetőleg együtműködési készségének hiánya miatt – sokszor zsákutcának bizonyul, és még a legnagyobb vállalatok próbálkozása is zátonyra fut. A szakértők rámutattak arra a tendenciára, hogy Kína már a 70-es évek óta tulajdonképpen csendes, de elszánt hadjáratot folytat a külföldi technológia módszeres eltulajdonítására. A szellemi tulajdonjogok megsértéséből eredő veszteségek különösen a 90-es évek óta sokszorozódtak meg, bár akkor még leginkább „csak” filmeket, szoftvereket és prémium kategóriás ruhákat másoltak a kínaiak. Manapság azonban egyre inkább a sokmilliárdos technológiákra vetettek már szemet. A titánium-dioxid esetében például a piac évi 17 milliárd dolláros forgalmat bonyolít le. Egy amerikai jelentés tavasszal azt mutatta ki, hogy az amerikai találmányok ellopásáért az esetek 50-80 %-ában Kína a felelős, amelyek által generált veszteségek csupán 2009-ben csaknem 50 milliárd dollárt tettek ki.

A DuPont esetében egyébként bonyolítja a helyzetet az is, hogy a vegyipari óriás már 1948 óta tökéletesíti a titánium-dioxid előállításának módszerét, amelyet azonban sohasem védett le, mivel az eljárás sajátosságai folytán a bejegyzéshez közzé kellett volna tennie az eljárás folyamatát, amelyet így a riválisok könnyen megszerezhetnek. . A kínai vállalat egyébként úgy reagált a Washington Post megkeresésére, hogy ők semmiféle idegen technológiát nem alkalmaztak, a saját megoldásukhoz hazai egyetemek és állami intézmények 20 éves kutatómunkájukkal jutottak el.