Egy állami laboratórium által végzett vizsgálat eredményei szerint kapható emellett felerészben sem valódi sajtból készült mozzarella, a pizzákon baromfiból vagy húsemulzióból készült sonka és félig vízből álló fagyasztott garnélarák is, írja a theguardian.com.
A vizsgálathoz több száz, nyugat-yorkshire-ből származó mintát vizsgáltak meg és az eredmények szerint az élelmiszerek harmada esetén a csomagolás valótlan információt tartalmazott.
A vizsgálatot végzők ezen kívül találtak baromfival és sertéssel kevert darált marhahúst, valamint egy olyan fogyasztó hatású gyógyteát, amely gyógynövények és tea helyett csak porított glükózt tartalmazott, összekeverve egy, a piacról már kivont vényköteles fogyasztószer normális adagjának tizenháromszorosával.
A gyümölcslevek harmada nem felelt meg a gyártói vállalásoknak vagy a csomagoláson nem volt megfelelő a tájékoztatás. Két minta az Európai Unióban tiltott adalékanyagokat tartalmazott, például brominált növényi olajat, amelyet gyulladásgátlóként használnak és patkánykísérletek eredményei szerint nagy dózisban viselkedészavarokat okoz.
Továbbra is jelentős probléma az Egyesült Királyságban a hamis vodka, amelyet többnyire kisebb boltok árulnak. Egy esetben kiderült, hogy a vizsgált “vodka” nem mezőgazdasági termék felhasználásával készült alkoholt, hanem izopropil-alkoholt tartalmazott, amelyet fagyállóként és ipari oldószerként használnak.
Maria Eagle, az ellenzék környezeti ügyekért felelős szakértője szerint a helyzet elfogadhatatlan. “A fogyasztóknak tudniuk kell, mit vásárolnak, és esznek meg, a kormánynak pedig nagyobb figyelmet kell fordítania az élelmiszerek megtévesztő címkézésének megszüntetésére”, mondta a politikus.
Az élelmiszerek bevizsgálása a helyi hatóságok feladata, azonban a költségvetési elvonások miatt számos önkormányzatnál nem végeznek ilyen vizsgálatokat és mintákat sem gyűjtenek. 2012 és 2013 között 7, tavalyelőtt pedig 18 százalékkal esett vissza az ellenőrzések száma.
Az olcsóbb alapanyagokkal történő helyettesítés visszatérő probléma a hús- és tejtermékek esetében. Ez sokszor annak a következménye, hogy a darálógépet nem tisztítják meg megfelelően két adag hús ledarálása között, azonban sok esetben szándékosan történt a helyettesítés. A marhahúsból vett mintákban sertést, baromfit vagy mindkettőt lehetett találni, míg a marhát (drágább) bárányhúsként adták el, főleg a gyorséttermek és a nagykereskedések.
Egyes sonkafajták a vizsgálat szerint húsemulziót – adalékanyagokkal kevert, finomra darált húst, amelyben zsírt oszlatnak el – és mechanikusan lefejtett húst is tartalmaztak – ez a csontokról gépi úton lekapart maradék húsból álló olcsó adalékanyag –, amelynek sonkában történő használata nem engedélyezett.
Sokszor hamisítják a sajtot is (növényi zsírok hozzáadásával), valamint előfordul, hogy a fagyasztott tengeri halak, rákok tömegét hozzáadott vízzel növelik meg.
Nemcsak a fogyasztók megtévesztése jelent azonban problémát, hanem élelmiszerbiztonsági aggályok is felmerülnek – ahogyan például a mellékhatásai miatt a piacról kivont gyógyszert tartalmazó tea esetén láthattuk. A tapasztalatok szerint a hatóságok ennek ellenére nem mindig lépnek fel a megtévesztő termékek és gyártóik ellen.