A kényelem, a bőséges kínálat és a másolatok alacsony ára miatt Ázsia Csendes-óceáni térségében olyan „kalózkultúra” alakult ki, ahol a PC-k 70 százalékán hamis operációs rendszerek és alkalmazások futnak, olvasható a digitalmarket.asia-n. Egy tanulmány azt is megállapította, hogy az illegálisan másolt DVD-k 70 százalékán és a kéz alatt eladott PC-k felén rosszindulatú programok találhatók, amelyek lehetővé teszik a hackerek és bűnszervezetek számára a személyes adatok ellopását és adatvesztést is okozhatnak. A kalózkodás ilyen mértékű elterjedtsége mellett azonban sok felhasználó nincs tisztában a veszély mértékével és úgy gondolja, a kalózszoftverek előnyei miatt megéri kockáztatni.

A sok éve tartó kampányok, amelyek kettős kommunikációs stratégiája egyrészt igyekezett felhívni a felhasználók figyelmét az eredeti szoftverek előnyeire, másrészt tudatosítani az adott államban kiszabható büntetéseket, rendre kudarcot vallottak. A cél ennek a honlapnak az esetében ezért az volt, hogy felhívják a figyelmet a személyes érintettségre, azaz a kalózszoftverek valódi, mindenkit érintő veszélyeire.

A kivitelezés három fő szempont alapján történt. Elsőként a délkelet-ázsiai felhasználók növekvő internetes biztonsági aggályaira építettek. Másrészt elsődleges csatornaként használták a közösségi médiát azokon a területeken, ahol a legtöbb regisztrált felhasználó él. Végül egy történetmesélési módszert is ki kellett találni, ami a hitvilágon alapul. Mivel Ázsiában a természetfölöttinek nagy jelentőséget tulajdonítanak, ezért a “rossz szellem” ábrázolása központi szerepet kapott: ezeket viszi haza az ember, ha illegális szoftvert használ.

A Microsoft bemutatott egy diákot, egy szülőt és egy üzletembert, akiket rossz érzések gyötörtek, miután másolt szoftvert vásároltak. A rosszindulatú programokat gonosz szellemként ábrázolták, amint a kalózszoftver használóját kísértik. A videók olyan veszélyeket mutattak be, mint a webkamera fölötti irányítás átvétele, vagy banki adatok és információk ellopása.

A közösségi média csatornáit arra használták, hogy a felhasználókat a kalózszoftverek használata miatt keletkező költségeket bemutató weboldalra irányítsák. Készítettek ezen kívül standot, brosúrákat, szellemjelmezt és más elvihető reklámanyagokat is, bemutatókhoz.

Leginkább a közösségi médiából lehet megtudni, hogy Indonéziában és Thaiföldön hogyan reagáltak a fogyasztók a kampányra. Április 4-ig a YouTube-os nézettség 80.000-es volt. A Facebookon született 47.000 like, 1.000 hozzászólás és 1.000 megosztás.

Az üzenetet tovább terjesztették kiállítási helyszíneken és neves számítástechnikai műsorokban, valamint az elhaladó embereknek is levetítették a YouTube videót, laptopokról. Koreában a YouTube-os nézettség 171,892 fős volt.

Az eredmények felmérésére 4632 résztvevőt kérdeztek meg, többségük 21-40 éves volt. 73 százalékuk már a videó megtekintése előtt is tudta, hogy a kalózmásolatok veszélyesek. A megnézés után 46 százalékuk ijedt meg a veszélyektől. Az érdeklődőket a Microsoft honlapjára irányították, hogy ott többet tudhassanak meg az eredeti szoftverek előnyeiről. Az információkkal felfegyverzett vásárlók, akik meg tudják különböztetni a hamis szoftvert az eredetitől, a kalózkodásról alkotott képet is megváltoztathatják és segíthetik a Microsoft eladásait.