Az ország sajtipara, amelynek a tavalyi exportja 604 millió svájci frankra rúgott, DNS-ujjlenyomatokkal  küzd a hamisítás ellen. Az ementáli sajt gyártója szerint ez nagyjából 20 millió svájci frankba került nekik eddig, jelenti a Bloomberg.

A hamisítványok hozzájárulnak az iparág bevételeinek csökkenéséhez, amely amúgy is rossz helyzetben van a magas termelési költségek és a svájci frank árfolyamemelkedése miatt, ami miatt az országban előállított sajt drágábbá vált külföldön.  A szupermarketek polcain levő svájci emmentáliként címkézett sajtok mintegy 10 százaléka hamis, állítja a Svájci Sajt Marketing Szövetség.

”Ha a sajt egy gyengébb minőségű hamisítvány, az tönkreteszi a termék hírnevét”, mondta Agnes Beroud, a Tete de Moine termelői egyesület munkatársa. ”Számunkra fontos, hogy megvédjük a sajtkészítés hagyományos módját.”

A svájciak már legalább a középkor óta foglalkoznak sajtkészítéssel – az első írott említés 1115-ből származik. Manapság az ementáli, tete, gruyere és más sajtfajták készítőinek szigorú szabályozásnak kell megfelelniük, hogy garantálják a termékek tisztaságát. Ez megnöveli a termelési költségeket, tehát a fogyasztóknak is többet kell értük fizetniük.

Az olcsóbb hamisítványok számára is megnyitja az utat az a valótlan állítás, hogy azok Svájcban készültek az ország szigorú szabványainak megfelelően, ez pedig tovább gyarapítja a termelők előtt álló kihívásokat, akik már így is küzdenek a svájci nevekkel ellátott, máshol előállított olcsó sajtokkal.

A DNS-ujjlenyomatolás 2011-ben kezdődött az ementáli sajtok esetében, a legszélesebb körben exportált svájci sajtnál, miután olaszországi hamisítványok bukkantak fel. A Tete de Moine, ami egy kerek, félkemény sajt, melyet csupán nyolc tejfeldolgozó üzemben készítenek a Jura régióban, a múlt évben kapott azonosítót. A gruyere és sbrinz sajtok azonosítóin még dolgoznak a tudósok.

Ahhoz, hogy idáig eljussanak, egy csapat, a kormányzatnak dolgozó tudós egy évtizeden keresztül dolgozott a megfelelő baktériumtípusok azonosításán. A kihívás az volt, hogy olyan törzset találjanak, amely nem változtatja meg a svájci sajt ízét, állagát és illatát. A szintetikus azonosítók használata nem volt lehetséges, mivel tilos adalékanyagokat adni a sajtokhoz. A berni fagyasztóban levő 10000 baktériumtörzset egy évtizeddel ezelőtt tették el, még a tömeges antibiotikum használat előtt.

Ma csak regisztrált termelők rendelhetnek a baktériumokból. A kutatók három DNS-azonosítót váltogatnak, hogy ha egy hamisító valahogyan megkaparint egy csomagot, annak ne legyen sok haszna. Emellett helyszíni ellenőrzéseket is tartanak a szupermarketekben.

A tete-hez felhasznált tej kizárólag olyan tehénből származhat, ami a gyártási hely 20 kilométeres körzetében legel friss füvet és szénát. Mesterséges összetevőket, tartósítószereket tilos a gártás során használni. Az emmentáli és gruyere gyártási folyamata hasonlóan szigorú.

2005-ben egy sajtgyártót 200 darab, egyenként 90 kilós, hamis emmentáli sajttal fogtak el.

”Elrettentő hatású a DNS-ujjlenyomatolás, mivel az emberek tudják, hogy van egy módszer a hamisítványok azonosítására”, nyilatkozta Petra Luedin, az Agroscope projektmenedzsere. ”Az olaszországi hamisítványok száma csökkent.”

A hamisítás elleni küzdelem az iparág ügyfelekért vívott harcának egyik aspektusa, mivel a fogyasztók a recesszió sújtotta Európában gyakran választanak olcsóbb hamisítványokat. Az emmentáli exportja 18 százalékkal csökkent 2014 első negyedévében, míg a tete exportja 3,4 százalékot esett.

Első alkalommal júniusban nőtt a svájci sajtok importja, számolt be róla az NZZ am Sonntag nevű újság augusztusban.

”Ha más országok nem tesznek semmit a hamisítványok ellen, akkor persze tehetetlenek vagyunk”, nyilatkozta egy sajtkészítő.