A hamis játékok nagyjából 1,5 milliárd eurós (434 milliárd forint) éves bevételkiesést okoznak – derült ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának legfrissebb kutatásából. Ez a kiesés a játékszektor teljes forgalmának 12,3 százaléka. A kutatás elsősorban az olyan játékcsoportokat vizsgálta, mint a babák, az akciófigurák, a plüssállatok, a társasjátékok, a kártyák, a játék hangszerek és a kirakós játékok. A hamis játékszoftverek és konzolok okozta kárt nem vizsgálták.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a veszteség nemcsak a játékiparra, hanem egyéb szektorokra is hatással van. 2007–2012 között a hamis játékok 2,3 milliárd euró (710 milliárd forint) kárt okoztak az EU-nak, emellett 370 millió euró (115 milliárd forint) adóveszteséget is. A hamis játékok a munkaerőpiacra is hatással vannak, hiszen közvetlenül a játékiparban 6150-en váltak munkanélkülivé a vizsgált időszakban, egyéb szektorokkal együtt pedig 13 168-an vesztették el az állásukat. Főként a kisebb méretű cégek érintettek, hiszen a tanulmány szerint a játékszektorhoz kapcsolódó 5200 vállalkozás 99 százalékát olyan kis-és középvállalkozások adják, ahol átlagosan 8 főt foglalkoztatnak.

A játékhamisítás hazánkat is érinti, a kár nálunk évente 3,41 milliárd forint lehet. Az elmúlt években növekedett az EU határain belül előállított hamis termékek aránya, de még mindig Kínából érkezik a legtöbb hamis termék: az árumennyiség 66 százaléka. Bendzsel Miklós elnökhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az elmúlt években átlagosan 351 fő vesztette el munkáját a ha mis játékok miatt, ez a hazai játékipari dolgozók 16,5 százalékát jelenti. Az elnökhelyettes véleménye szerint a további elbocsátások ellen a fogyasztói magatartás megváltozása és az uniós tagállamok egységes fellépése lenne a megoldás. A hamis termékek vásárlója az esetleges minőségi panaszával nem tud kihez fordulni, mert a gyártó ismeretlen, így márkaképviselet sincs, a forgalmazók pedig rendszerint nem adnak számlát a vásárlásról. Ezeket az információkat kell a vásárlókban tudatosítani, hogy az eredeti termékeket keressék a hamisítványok helyett.

A HENT 2015-ös fogyasztói kutatása szerint a megkérdezettek 81 százaléka nem vásárolna hamis terméket, a gyakorlatban azonban mégis többen elcsábulnak. Például a megkérdezettek 20 százaléka vásárolt már hamis ruhát.

A hamis játékok az egészségre nézve is nagy kockázatot jelentenek. Az eredeti termékek előállítói rengeteg pénzt és munkát ölnek abba, hogy a termék ne legyen káros az egészségre, ami viszont a hamis termékekről nem mondható el. Megtörtént már az is, hogy a hamis játékokat hulladékból állították elő, vagy nem biztonságos technológiával. Előfordult például, hogy egy hamisított Rubik-kocka szétpattant kirakás közben, maradandó károsodást okozva a kéz mozgatóidegeiben.

– A legtöbb népszerű, a piacra erős marketingtámogatással – főként televíziós reklámmal – bevezetett játéknak szinte biztosan létezik hamisítványa a magyar piacon is – mondta Józsa Krisztina. A gyermekjátékokat forgalmazó Formatex Kft. marketingese hozzátette: a hamis játékok az eredeti márka forgalmazóinak is jelentős problémát okoznak. A játékboltok szempontjából sem szerencsés a hamisítványok készleten tartása, hiszen az alacsonyabb minőség miatt sokkal több vásárlói reklamáció érkezik az üzletekbe. A hamisítványok minősége általában meg sem közelíti az eredeti játékok minőségét, így sokkal rövidebb az élettartamuk. Az a veszély is fennáll, hogy ezek a játékok nem nyújtanak olyan játékélményt a gyerekeknek, mint amit az eredeti márka forgalmazói beharangoznak a reklámokban. Józsa Krisztina azt is elmondta, hogy vásárlóként nem könnyű felismerni a hamisított játékokat, hiszen csak apró eltérések vannak a játékok csomagolásán az eredeti csomagoláshoz képest. Az árak, illetve az értékesítési pontok lehetnek még árulkodóak – tette hozzá a marketinges.

Az EU játékhamisításból eredő teljes játékpiaci veszteségének 60 százaléka négy tagállamot sújt: Németországot, Spanyolországot, Olaszországot és Franciaországot. Az EU játékszektorának 10,6 milliárd euró lehet a forgalma (a konzolok, mobiltelefonos és PC-s játékok nélkül), és 53 ezer embert foglalkoztat.