Jelenleg a Gyógyszerhamisítás Elleni Munkacsoport vezetőjeként vesz részt a Testület munkájában. Mikor és hogyan kapcsolódott be a munkába?

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának megalakulása óta aktív tagja, segítője vagyok, a vezetői szerepet pedig Székely Krisztina halála után, 2015 januárjában vettem át. A HENT akkor úgy gondolta, hogy ez a gyógyszerészi és jogi határterületen lévő feladat beleillik az én tevékenységembe, úgymond „profilomba” és egyben szerették volna, ha az ipar még aktívabban vállal részt a hamisítás elleni munkában. Nagyon megtisztelőnek éreztem a felkérést és egyértelmű volt, hogy vállalom a feladatot. 

Ha meg kellene ítélni, a hamisítás elleni fellépés az Ön területén hatékonyabb a Testület 2008-as megalakulása óta? Miért? 

Azt gondolom, hogy sokat haladtunk előre. Egyrészt azért, mert tudatosan újragondoltuk és ennek megfelelően újraszerveztük a munkacsoport összetételét. Külön hangsúly fektettünk arra, hogy az ellátási lánc összes szereplője képviseltesse magát, vagy, hogy legyen tudományos hátterünk is, így vesz részt a munkában a Pécsi Tudományegyetem is, akiknek ez az egyik kutatási területük. A hatékonyság másik oka az is, hogy ez terület szakmailag az utóbbi időben nagyon komoly fejlődésen ment át, nem véletlenül. Elmondhatjuk, hogy a gyógyszeripar szerte a világban az egyik leginnovatívabb ágazat, ha csak hazai piacot nézzük: a gyógyszergyártók hagyományosan a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosát fordítják kutatás-fejlesztésre, 2015-ben ez 67 milliárd forintot jelentett Magyarországon. Ezért fontos az innováció, a szellemi tulajdon védelme ezen a területen, de ugyanolyan hangsúlyosan vezérel minket, mikor gyógyszerhamisítás elleni fellépésről beszélünk az emberi élet és egészség védelme is. 

Milyen eredményekről tud beszámolni? 

Vannak számokban mérhető eredmények: 2015-bena HENT kiemelten kezelte a gyógyszerhamisítás területét. Ennek egyik kézzelfogható eredménye az, hogy 2015-ben már a lakosság 60%-a találkozott a gyógyszerhamisítás veszélyeivel foglalkozó hirdetéssel. Ugyanez az arány 2014-ben még csak 26% volt, vagyis radikálisan megemelkedett a lakosság körében a probléma ismertsége.

 Beszéljünk a jövőről. Milyen további lehetőségeket lát a gyógyszerhamisítás elleni fellépésben a HENT keretében? 

Továbbra is a Z generáción tartjuk a fókuszt, továbbá nagyon szeretnénk fókuszba állítani a gyógyszerbe és a gyógyszerészekbe vetett bizalom megerősítését. Ez is közös összefogást igényel, s ebben megint segítő szerepe lehet a HENT-nek. Jellemzően azt látjuk, hogy a betegek az öngyógyszerezés és az alternatív terápiák felé fordulnak, mert megingott a klasszikus egészségügybe és a gyógyszerekbe vetett bizalmuk. 

Miben inspirálja Önt személy szerint a Jedlik Díj, változott-e valami, nőtt-e az elvárás, esetleg Önmagával szemben, a díj átvétele óta?

Mikor értesültem arról, hogy jelöltek, megnéztem a korábbi díjazottakat és úgy éreztem, hogy nagyon-nagyon magas a léc. Annál is inkább, mivel a jogérvényesítésben kifejtett munkáért keveseket jelöltek eddig. Ami még szembetűnő volt: nagyon kevés a díjazott nők száma. Így érthető módon: bár már a jelölést is nagyon megtisztelőnek éreztem, meglepődtem, mikor megkaptam az értesítést arról, hogy díjazott leszek. A családom és a kollégáim is velem örültek, elérzékenyülten vettem át a díjat. A laudáció helyett készített film végén azt hangzik el, hogy az évtizedek óta tartó különleges munkámért jutalmaztak, úgy érzem, hogy ez a munkám nagyon fontos, külső elismerése.