Minden év júniusában változó időpontban tartják a hamisítás elleni világnapot. Először 1998-ban hirdette ezt meg a Global Anti-Counterfeiting Group.
„Az OECD, illetve EUIPO kutatásai alapján a világkereskedelem 2,5-5 százaléka közötti része érintett hamisítással. Magyarországon termékfüggő, gyógyszerek esetén a fogyasztók bevallása szerint 5 százaléknyi a hamis termékek fogyasztásának aránya. Ruházati termékek esetében azonban 17-20 százalék ez az arány az utóbbi években” – mondta a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkárhelyettese.
Mindent hamisítanak, amit megvesznek
Pál Roberta szerint szinte nincs olyan termék, amit ne hamisítanának.
Hozzátette, a hamisítások nagy része továbbra is a távol- vagy a közel-keleten történik, de egyre több készül uniós tagállamban is, annál is inkább, mert kisebb a lebukás veszélye.
„A mobiltelefontöltőktől a fogyasztószereken át sajnos az onkológiai, azaz rákellenes gyógyszerekig bármit elérhetünk. Másik nagy probléma a digitális tartalmak és a szerzői jogvédelem alatt álló alkotások – zene, filmek – illegális hozzáférhetővé tétele, különösen az interneten.”
A gyógyszerek közül különösen népszerű a potencianövelő-szerek hamisítása, amelyeket sok esetben extrém módon színeznek be.
„Gyakran akár betonkeverőket használnak egy tabletta kék színének eléréséhez, a sárga színű, szintén potencianövelő termékhez pedig útfestéket használnak.”
Az eladhatóság érdekében bármit
A hamisítványok minőségéről a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkárhelyettese azt mondta, tíz éve még egyértelműen szemet szúrt egy hamisítvány, ma már egyre jobb minőségűek.
„Ez nem azt jelenti, hogy megfelelő a minőségük és ne okozhatnának kárt, de ránézésre sokszor csak szakértő tudja megállapítani, eredeti vagy hamis termékről van szó. Ez azért is veszélyes, mert sok fogyasztó nem akarna hamisat vásárolni.
Még nagyobb csalódás lehet a vége.”
Pál Roberta felhívta a figyelmet arra, hogy gyógyszer esetében a hamisítvány akár tragédiát is okozhat.
Nyomtatás