Téma: A Büntetőtörvénykönyv módosítása nagy segítség a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben
Magyarországnak 10 százalék részesedése van az európai gyógyszerpiacból. A legtöbb hamis készítmény Ázsiából érkezik. Hazánkban régebben főként életmódszereket, potencianövelő és fogyasztó készítményeket, ma már viszont bármilyen típusú készítményeket hamisítanak. A büntető törvénykönyv módosítása az első jelentős lépés az illegális gyógyszer-kereskedelem elleni harcban – hangsúlyozta Ilku Lívia hozzátéve, hogy a szigorítással a jogalkotó követi azokat a jelenségeket, amelyekre a jognak reagálni kell.
Nagy mennyiségű, nyugtató, altató, daganat-ellenes gyógyszer és fájdalomcsillapító jutott ki a legális ellátási láncból és került illegálisan forgalomba Magyarországon és külföldön egyaránt. Az elmúlt három évben ez a mennyiség – a szakizgatási szerv adatai szerint – több, mint 20 millió tablettát jelent, s ez a korábbi értelmezések szerint nem minősült büntetőjogi szempontból illegálisnak ‒ közölte Ilku Lívia.
Fotó forrása: Pixabay.com
A szigorítás bünteti az előkészítői tevékenységet is, valamint kiegészült az indokolással is, ami fontos a jogalkalmazóknak, a bíróknak, és az ügyészeknek.
A szigorítás értelmében hamisított gyógyszernek minősül az olyan gyógyszer is, amelyet a legális ellátási lánc megszakításával, jogellenesen, kereskedelmi céllal értékesítenek. A Büntető Törvénykönyv módosítása rendezi a hazánkba illegálisan, nagy mennyiségben érkező gyógyszer előállítására alkalmas gyógyszer-hatóanyag megítélését, valamint büntetőjogi fellépéssel fenyegeti azokat, akik a gyógyszerésztől, gyógyszer-nagykereskedőtől az eredeti készítményeket nagy mennyiségben, szervezetten megszerzik és továbbadják.
A teljes riport az alábbi linken hallgatható meg:
Nyomtatás