Magyarországon mosta tisztára bevételeinek egy részét az a nemrégiben lefogott bűnszervezet, amely az Európai Unió több országában forgalmazott eredetinek mondott, valójában a Távol-Keletről, feltehetőleg Kínából vagy Indiából származó Viagrát. Ausztria volt a szállítmányok európai elosztó és átcsomagoló központja. Onnan postázták a vásárlóknak az interneten megrendelt árut. Nyugati szomszédunktól csak Spanyolországba néhány hónap alatt több mint 20 ezer Viagrát tartalmazó postai küldeményt küldtek. Több uniós tagállam is érintett az ügyben. A spanyol, az osztrák és az angol rendőrség az Europol és az Eurojust szakembereivel közös nyomozócsoportot állított fel. Magyarország jogsegélykérelem alapján kapcsolódott be a csoport munkájába. A magyar rendőrség hat személyt gyanúsított meg az üggyel összefüggésben pénzmosással. Lefoglaltak több értékes járművet, valamint jelentős összegű készpénzt forintban és euróban.

Az illegális szereket valódiként értékesítő osztrák webpatika esete nem példa nélküli. Egy felmérés szerint a világ száz országában 18 ezer illegális webpatika működik, amelyek rossz minőségű, ezért leselejtezett, valamint illegálisan gyártott szereket egyaránt forgalmaznak. Együttes forgalmuk volumene az utóbbi időben már megközelíti, egyes becslések szerint már utol is érte a drogkereskedelem nagyságát.

A kábítószerekkel ellentétben a gyógyszerek és gyógyszeralapanyagok célba juttatása kisebb kockázatot jelent, emiatt fajlagosan nagyobb haszonnal értékesíthetők. Épp ezért sok drogkereskedő és kábítószercsempész is beszállt az illegális dohányszállítások mellett a gyógyszer-kereskedelembe is. Dollármilliárdokat keresnek évente, a bűnügyi hírszerzési információk szerint e bevételek egy része – csakúgy, mint korábban a drog és a cigaretta esetében – a terrorizmus finanszírozására fordítódik.

Magyarországon 2012-ben volt a két legnagyobb hamisgyógyszer-lefoglalás. Akkor még az efféle ügyek felderítése a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) tartozott. A 2013. július elsejétől hatályos Btk.-módosítással egy időben került át a gyógyszerhamisítás és a hamis gyógyszerekkel való kereskedelem nyomozása a rendőrséghez. A NAV 2012 áprilisában a német hatóságoktól kapott információk alapján csapott le egy békéscsabai házaspárra, akik saját webpatikájukon keresztül 70 országba postáztak Kínából nagy tételben vásárolt Viagrát, összesen mintegy 300 millió forint értékben. Még ugyanabban a hónapban Ferihegyen elfogott a NAV több mint 220 millió forint értékű gyógyszerküldeményt; a közel 650 kilós csomag egymillió szem Viagrát tartalmazott.

Egy évvel korábban a NAV statisztikájába 30 hamisgyógyszer-lefoglalást jegyeztek fel. A lefoglalt gyógyszerek feketepiaci értéke közel félmilliárd forint volt.

A gyógyszerhamisítók és a hamis szerekkel kereskedők dolgát igencsak megkönnyíti, hogy még Európában sem alakult ki egységes gyakorlat arra, hogy büntetőjogilag minek minősüljön az illegális gyógyszer-kereskedelem. Van, ahol erre egyáltalán nem dolgoztak ki speciális szabályokat, máshol a szerzői jogok megsértésének tekintik, ha valaki lekoppintja a mások által kifejlesztett szereket.

Nálunk – mint azt Csákó Ibolya alezredes, az ORFK kiemelt főreferense elmondta – az élet és testi épség elleni bűncselekmények közé tartozik a hamis gyógyszerek kereskedelme. Az indok egyszerű: az ilyen szerek többszörösen is veszélyeztetik a fogyasztók életét. Egy részük azzal, hogy semmiféle hatóanyagot nem tartalmaz, így a betegnek esélye sincs a gyógyulásra. Máskor a csomagoláson feltüntetettől lényegesen elérő mennyiségű hatóanyagot tartalmaz a „gyógyszer”. Egy idén nyáron készült felmérés szerint azonban szinte valamennyi hamis gyógyszerre és gyógyhatású szerre igaz, hogy „tele vannak baktériumokkal”. Az erről szóló tanulmány készítője szerint, aki látta azokat a kínai és indiai gyárakat, ahol az efféle szereket előállítják, nem csodálkozik ezen. A hamis szerek nagy része ugyanis kisüzemekben készül olyan körülmények között, amihez képest a hazai sufnituning is a legmagasabb minőségbiztosítással rendelkező gyártónak számítana.

Az illegális webpatikák mögött nemhogy a minőségért garanciát vállaló, azt folyamatosan ellenőrző nagykereskedők nem állnak, de még csak egy létező patika sem, ahová be lehetne menni reklamálni. Így aztán, ha valaki nem megbízható helyről vásárol Viagrát, fogyasztó- vagy éppen izomtömeg-növelő szert, legfeljebb csak bízhat abban, hogy azt, vagy ahhoz hasonló hatást vált ki a tabletta, mint amire számított. Ha nem, hát így járt, és reménykedjen, hogy az orvosok ki tudják tisztítani a szervezetéből a „gyógyszerrel” bevitt mérgeket.

Magyarországon egy, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület által közzétett 2012-es felmérés szerint a lakosság négy százaléka, megközelítőleg 300 ezer ember vásárolt már valamilyen hamis szert. Ugyanakkor a lakosság 20 százaléka, minden ötödik ember nyitott az olcsó, hamis termékekre. Annak, hogy veszélyességük ellenére népszerűek a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek, számos oka van. A feketekereskedelemben döntően olyan anyagokat forgalmaznak, amelyek legálisan nem szerezhetők be, vagy csak korlátozott mennyiségben, illetve amelyeknek a megvásárlása legális üzletben „kínos” a vevők számára. A potencianövelők és társaik például ebbe a körbe tartoznak.

Elterjedt tévhit továbbá, hogy a hamis gyógyszerek valójában ugyanott készülnek, mint a „valódiak”, csak valamelyik apró (értsd: a hatásukat nem befolyásoló) hiba miatt a gyár megsemmisítésre ítélte őket, de „néhány kartondoboznyi leesett a kamionról”. Ezt Magyarországon a legtöbben életszerűnek tartják. Pedig Csákó Ibolya szerint a nagy gyógyszergyárak magánnyomozókkal és fegyveres őrökkel kísértetik a megsemmisítésre ítélt szállítmányokat, hogy a szerintük nem megfelelő minőségű termék semmiképpen se kerülhessen kereskedelmi forgalomba.