SAJTÓKÖZLEMÉNY Kevesebbet kalózkodunk az interneten

2022. november 23.

A magyar internethasználók 85 százaléka saját állítása szerint nem fogyaszt illegális forrásból származó filmes és zenei tartalmakat, ugyanakkor a megkérdezettek csupán 21 százaléka lenne hajlandó fizetni azért, hogy legális forrásból jusson online elérhető tartalmakhoz – mutat rá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei, reprezentatív kutatása. A válaszadók 70 százaléka szerint megfelelő a legális letöltési lehetőségek aránya, de még mindig vannak, akik „kalózkodnak”.

A két szervezet korábbi felméréseihez hasonlóan idén is arra volt kíváncsi, hogy mennyire van jelen a jogszerű internethasználat, mit gondolnak az internetezők az online térben található szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakról, valamint vizsgálták a letöltések körülményeit, indokait és az illegális letöltések legális alternatíváit is.

A felmérésből kiderült, egyre kevesebben vannak azok az internethasználók, akik nem tartják felismerhetőnek, hogy legális vagy illegális úton felkerült tartalomra bukkantak-e a világhálón, vagy bizonytalanok annak eredetét illetően. Idén a megkérdezettek 70 százaléka szerint megfelelő a legális letöltési lehetőségek mennyisége, ez 11 százalékos javulás jelent a tavalyihoz képest. A pandémia kezdetén, 2020-ban ez az arány még csak 58 százalék volt.

A jogvédett tartalmak közül továbbra is kiemelkedő fontosságú az úgynevezett torrentoldalakról letölthető filmek és zenék szerepe. Megfigyelhető, hogy miközben az oldalak továbbra is népszerűek, a torrentezést nyíltan vállalók száma alacsony; illetve akik bevallottan fogyasztanak nem jogtiszta tartalmakat, azok jellemzően nem egyszeri felhasználók. A tavalyi 79-81 százalékhoz képest idén már az internetezők 85 százaléka tagadta a nem jogtiszta filmes és zenei tartalom fogyasztását, emellett a tavalyi 15-ről 10 százalékra csökkent azok száma is, akik felvállalták, hogy illegális forrásból töltenek le filmeket és zenéket. A szoftverek és könyvek illegális forrásból való letöltését felvállalók aránya szintén emelkedett.

Fogyasztói attitűdök szempontjából az internetfelhasználóknak azon csoportjában, akik bevallottan letöltenek illegális tartalmakat, jól

SAJTÓKÖZLEMÉNY Igazságosabbá válik a szerzői jogi törvény

2021. május 7.

Június 1-jével új szabályok lépnek életbe a szerzői jogok terén. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás jelentősége abban rejlik, hogy több ponton is megkönnyíti a tartalmakhoz való hozzáférést és azok felhasználását, valamint megerősíti a szerzők és jogosultak helyzetét ebben a környezetben. 

A reform első lépéseként már tavaly megvalósult a digitális távoktatás szerzői jogi feltételeinek megteremtése. A módosítás többek között átláthatóbbá teszi a szerzők és előadóművészek díjazására vonatkozó szabályozást; tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználása tekintetében; lehetővé teszi, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények (pl. múzeumok, könyvtárak, levéltárak) a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető műveket könnyebben tudják használni, illetve erősíti a sajtókiadók helyzetét az online felhasználások kapcsán.

A jogszabályváltozás az uniós irányelvek átültetésével új szabad felhasználási módot vezet be a szöveg és adatbányászat tekintetében, továbbá bevezeti a paródia kivételt is (utóbbi azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatóak, „parodizálhatóak” lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is). A javaslat továbbá tartalmaz a szerzők és előadóművészek helyzetének erősítése érdekében hozott rendelkezéseket is. Eszerint a szerzők és az előadóművészek számára felhasználási engedéllyel és átruházással érintett jogaik területén gondoskodni kell a méltányos díjazás folytonosságáról, és a megfelelő szerződési pozíció megteremtéséről.

„A szerzői jogi törvénynek reagálnia kell arra, hogy ma már nem feltétlenül külön fogalom a tartalom-előállító és kultúrafogyasztó, hiszen a nagyközönség maga is tartalom-előállítóvá vált. A szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. A szabályok révén e szolgáltatók a rajtuk keresztül elért szerzői jogi tartalmak, vagyis zenék, videók után fizetnek majd az alkotóknak. A törvény új rendelkezései alapján például egyértelművé válik, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltő személyeknek nem kell fizetniük” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a változások kapcsán.

Szintén fontos változás a

EUIPO: az európaiak tisztán látják a szellemitulajdon-jogok fontosságát

2020. december 12.

Az EU-ban a fogyasztók összesen 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket a 2020. júniusát megelőző egy évben, de legtöbbjük felhagyna ezzel a tevékenységgel, amennyiben megfizethető áron juthatna hozzá az eredeti termékhez. Uniós szinten a vásárlók 80-, a magyarok 75 százaléka helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) idei kutatásából.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala 2013. és 2017. után idén ismét megvizsgálta az európai fogyasztók hamistáshoz fűződő attitűdjét. A kutatásból kiderült, hogy saját bevallásuk szerint a megkérdezettek 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket 2019. és 2020. júniusa között, valamint 8 százalékuk vállalta, hogy tudatosan illegális forrásokon keresztül jutott el online tartalomhoz ugyanebben az időszakban.

Bíztató eredmény, hogy az európaiak 80 százaléka általában helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat. Ebben a kategóriában a legerősebben a lengyelek teljesítettek (91 százalék), a legkevésbé tudatosnak a máltaiak bizonyultak (32 százalék), a magyaroknak pedig 75 százaléka tisztában van ezen jogok fontosságával. A felmérés rámutat arra is, hogy összefüggés áll fenn a jogszerűtlen tartalmakat és a hamisított termék vásárlását támogató fogyasztói magatartás között, ugyanis az illegális online tartalom mellett döntők közel harmada (30 százaléka) vásárolt hamisított termékeket is.

„A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen, hogy minél többen tisztában legyenek a szellemi tulajdon jelentőségével. Ez a mostani egy bíztató eredmény, hiszen azt jelenti, hogy a vásárlások során kevesebben szereznek be hamisítványokat vagy ritkábban vesznek igénybe illegális online forrásokat a tartalomfogyasztás során.” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. Hozzátette: bár a lakosság jelentős hányada értelmezi helyesen ezeket a jogokat, ez az érték 5 százalékkal elmarad az EU-s átlagtól. Hasznos visszajelzés számunkra ez a kutatás, hiszen rámutat arra, hogy nem volt eredménytelen az eddigi munkánk, de folytatnunk kell a

Ha jót akarsz magadnak, nem lopkodod mások tulajdonát!

2019. szeptember 23.

Vannak olyanok napok, mikor rámosolyog a szerencse a bloggerre is és készen kapja az aznapi témáját, anélkül, hogy agyalnia kellett volna rajta. Így történt ez ma, mikor is beléptem a reblog kezelőfelületére és az az üzenet fogadott, hogy néhány blog olyan képeket alkalmazott a bejegyzéseiben, amik némiképp aggályosak, hiszen nem saját készítésűek és nem is szabad felhasználásúak. Megsértették a szerzői jogokat, anélkül, hogy tudtak volna róla. Így internetes dolgokkal foglalkozó blogger létemre, kötelességemnek éreztem kitérni a témára.

2019. szeptember 23.|Kategóriák: Hír, Fogyasztóknak, Diákoknak|Címkék: |

HÍR - NAV Továbbképzés az interneten elkövetett szerzői jogot sértő bűncselekményekkel szembeni fellépésről

2018. március 22.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért közös közreműködésével a Legfőbb Ügyészség szervezésében ötven ügyész vett részt az interneten elkövetett szerzői jogi jogsértésekkel kapcsolatos előadásokon.

CIKK - A legnagyobb siker az online kalózkodás ellen Összesen 20 520 domain nevet foglaltak le az ellenőrzések során

2018. március 19.

Az INTERPOL irányításával, az EU 27 tagállamának bűnüldöző hatóságai, az Europol (Európai Rendőrségi Hivatal) és az Amerikai Szellemi Tulajdon Koordinációs Központja (US National Intellectual Property Rights Coordination Centre) közreműködésével, 20 520 domain név működését függesztették fel, melyek hamisított termékeket kínáltak, úgy mint luxustermékek, elektronikai cikkek, gyógyszerek, kalóz oldalak, e-kereskedelmi platformok és közösségi oldalak.

ISKOLAPROGRAM Rendhagyó osztályfőnöki óra

2017. november 24.

A HENT az őszi időszakban is folytatta a korábbi években sikeresen működő interaktív osztályfőnöki órák programsorozatát, melynek nem titkolt célja, hogy felkészítse a különböző korú és eltérő érdeklődésű fiatalokat a tudatos vásárlóvá válásra.