Dr. Ilku Lívia gyógyszerészhallgatóként a SOTE-ra járt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte a felsőfokú marketing-, reklám-, PR-menedzser képzést, állam- és jogtudományi doktorrá pedig az ELTE-n avatták. 7 évig dolgozott a gyógyszeriparban, majd 7 évet a közigazgatásban: az egészségügyért felelős minisztérium jogi főosztályán, később pedig az Országos Gyógyszerészeti Intézetben főigazgató-helyettesként. Gyógyszerészként és jogászként mindig a két szakma határterületével foglalkozott. Jelenleg a MAGYOSZ igazgatójaként végzi a jogi és gyógyszerészi munka eredményes és egymást segítő összefésülését. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának megalakulása óta aktív tagja, segítője.

Alábbiakban a vele készült interjút olvashatják.

2008-ban dr. Bendzsel Miklós kezdeményezésére megalakult a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, melynek titkársága ma is a hivatalban működik. Mivel kezdődött kapcsolata a HENT-tel?

2011-ben, a MAGYOSZ igazgatójaként kerültem be a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjába. Mivel korábban az Országos Gyógyszerészeti Intézetben dolgoztam, a gyógyszerhamisítás először a gyógyszerszakmai veszélyei miatt érintett meg. Az első konferenciát a témáról az International Institute Against Counterfeit Medicines megbízásából a HENT-tel közösen szerveztük, meghívtuk a gyógyszerellátási lánc szereplőit (gyártókat, nagykereskedőket és gyógyszerészeket) és természetesen a hatóságok embereit. Abban az évben formálódott a gyógyszerhamisítás elleni európai szabályozás, a cél a lehetséges kimenetelek feltérképezése és a proaktív készülődés volt. Azon a rendezvényen mutatkoztak be a terrorelhárítás szakemberei, s bár hivatalosan nem hívtuk meg őket, mégis képviseltették magukat, mivel ezzel a területtel ők kiemelten foglalkoznak, tekintettel arra, hogy a gyógyszerhamisításból befolyt pénz ma már a terrorizmus anyagi támogatásának egyik fő bázisa lett. Ez volt az a pont, amikor a gyógyszerszakmai veszélyek mellett elkezdtem a téma büntetőjogi oldala iránt is érdeklődni.

Mi a jelen? 2015-ben mekkora problémát okoz a hamisítás a gyógyszeriparban?

 Ha Magyarországot nézzük, kétféle tendencia érvényesül. Magyarországon a legális gyógyszerellátási láncban (gyártó-nagykereskedő-egészségügyi szolgáltató) ez idáig nem találtak hamis gyógyszert. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a tradicionálisan nagyon erősen kontrollált minőségbiztosítási biztonsági lánc, ráadásul a gyógyszerek alacsony ára miatt hazánkban kisebb a hamisítás kockázatának kitett gyógyszerkör. Ugyanakkor virágzik az internetes hamis gyógyszer-kereskedelem, hiszen a világháló nem áll meg a határon, az internetes illegális weboldalak széles választékban állnak a fogyasztók rendelkezésére: vonzó áron, recept nélkül, gyorsan juthatnak a betegek a hamis készítményekhez. A gyógyszergyártóknak ez óriási problémát okoz. Azt mondjuk, hogy a gyógyszer azért különleges áru, mert nagyon magas szellemi hozzáadott értéket képvisel és egyféle különleges bizalmi jellege van. A hamis gyógyszer jellemzője, hogy mindkettőt lerombolja. Bár a betegben az a képzet él, hogy az igazi gyártó eredeti gyógyszerét veszi be, valójában egy hamisítványt fogyaszt el. A jelentkező hatástalanság, a mellékhatások, a másképp hatás rombolja mind az eredeti gyártóba, mind az eredeti gyógyszerbe vetett hitet. Nem beszélve arról, hogy a gyógyszerfejlesztés rengeteg időt és anyagi ráfordítást igényel, a forgalomba hozatali engedély kiadása szigorú feltételekhez kötött, a gyártás és forgalmazás szintén magas követelményeket kíván meg: ezeket a hamisítók mind-mind megspórolják. Az ismeretlen eredetű és összetételű szerek közegészségügyi kockázatát pedig nem lehet pontosan megítélni. Azt gondolom, hogy olyan egy hamis gyógyszer bevétele, mint az orosz rulett: ugyanúgy nem lehet tudni, hogy mi van a gyógyszerben, mint azt, hogy mikor következik a tárban a golyó.

Külföldön milyen tendencia érzékelhető ezen a területen? Mivel védekeznek a környező országokban a hamis gyógyszerek, étrend-kiegészítők elterjedése ellen? 

A gyógyszerhamisítás elleni 2011/62/EU irányelv megalkotásának oka a gyógyszerek hamisításának világméretűvé válása volt, ezzel az Európai Unió felvállalta ennek a problémának a visszaszorítását. Egy olyan területről van szó, ahol a hamisítás elleni stratégiák eredményességének növelése érdekében hatékony és fokozott nemzetközi koordinációra és együttműködésre van szükség. Az irányelvnek egyaránt szolgálnia kell a gyógyszerek legális belső piaca működésének védelmét, és egyúttal a közegészségügy magas szintű védelmén keresztül a gyógyszerfogyasztók védelmét is. A szabályozás a legális láncra koncentrál, és a már bevezetett rendelkezéseken túl felhatalmazást adott például arra is, hogy egy külön, 2016 közepén megjelenő európai uniós jogszabály részletesen rendelkezzen a gyógyszereken elhelyezendő biztonsági elemekről. Főszabály szerint a gyártónak minden vényköteles terméket olyan biztonsági elemmel kell ellátnia, mely segítségével dobozonként nyomon követhető a gyógyszer a gyártástól a patikai, kórházi expediálásig. A nyomon követésre központi informatikai adattárat hoznak létre, mely naprakészen tudja követni az adott gyógyszert. Azaz minden egyes doboz „bejelentkezik” a gyártás során és „kijelentkezik” a végső expediálásnál. Európai szinten évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszerről beszélünk, 4600 különböző gyártóhelyről és 177.000 expediáló-helyről. Európa eddigi legszerteágazóbb informatikai rendszere épül, melynek legkésőbb 2019 januárjától működnie kell.

Sajnos az internet elterjedésével növekszik a hamis termékek kereskedelme is. Mit lehet a gyógyszerhamisítás kapcsán az internet szabadságával kezdeni?

Az európai szabályozásnak az illegális weboldalakkal kapcsolatosan kevés eszköz áll rendelkezésre. Ezt a területet a tagállamok megpróbálják saját lehetőségeik szerint kezelni: Nagy-Britanniában például az MRHA – a Brit Gyógyszereket és Egészségügyi Termékeket Szabályozó Ügynökség – sikeresen működik együtt a domain regisztrátorokkal, hitelkártya-társaságokkal, az Interpollal, a Youtube-al, az Amazonnal, és az eBay-el, hogy azonosítsa a kereskedőket,  eltávolíttassa weboldalaikat,  ”bezárassa” fiókjaikat. Mindenhol jellemző, hogy a bűnszervezetek egyre aktívabban használják a közösségi médiát. Így alacsony kockázattal és költséggel adnak el hamis gyógyszereket, óriásit nyerészkedve a nemtörődöm vagy gyanútlan vásárlókból. Minden egyes befektetett euróból 200-500-szoros hasznot húznak.

Beszéljünk a jövőről. Milyen további lehetőségeket lát a MAGYOSZ és a HENT együttműködésében, mint a gyógyszerhamisítási munkacsoport új vezetője? Milyen lépésekkel szorítható vissza a gyógyszerhamisítás, hogyan akadályozható meg a hamis szerek terjedése?

Ahhoz, hogy a gyógyszerhamisítás elleni harcban sikeresek tudjunk lenni, a különböző szabályozások összehangolása és az érintettek, azaz a gyógyszergyártók, nagykereskedők, gyógyszerészek, a gyógyszerügyi és piacfelügyeleti hatóságok és a bűnüldözési szervek komoly közös munkája szükséges. A HENT egyik legnagyobb előnye, hogy egy koordinatív jellegű testület, azaz képes a különböző területeken érintetteket közös gondolkodásra és tevékeny fellépésre késztetni. Minden területről a leginkább képzett szakembereket fogja össze, akik tudásuk és elhivatottságuk legjavát adva, közösen, egy irányba haladnak a cél érdekében, ennélfogva nagyon optimista vagyok. Fontosak tartom az összehangolt fellépést és az információcserét a már elindult konkrét nyomozati eljárásokban is, természetesen addig a szintig, ami még nem veszélyezteti az eljárások gyors és eredményes kimenetelét. S talán a legfontosabb még: a lakosság edukációja, különösen a fiatalabb generációra koncentrálva, akik aktív életet élnek a közösségi médiában és akiknek az internetes kommunikációs és vásárlás teljesen megszokott dolog. A hamis gyógyszer-kereskedelem ugyanis klasszikus szabályokat mintáz: akkor van aktív kínálat, ha kereslet is van, sajnos ezen a téren még van tennivalónk. Azt szeretném, ha a fellépéseink életszerűvé válnának, itt az ideje, hogy az elméleti építkezés után a gyakorlati eszköztár irányába induljunk el. 

A 2015. január 1-jén hatályba lépett új Gyógyszertörvény rendelkezései elegendőek-e ahhoz, hogy megállítsák a hamis gyógyszerek illegális kereskedelmét?

Nagyon nagy reményeket fűzök az új szabályozáshoz. A MAGYOSZ-hoz is naponta érkeznek olyan illegális tartalomszolgáltatók által kínált gyógyszerekre ajánlatok, melyek nyilvánvalóan hamisak. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény eddig csak a gyógyszer-forgalomba hozatali engedély jogosultjának, vagy annak felhatalmazása alapján engedte meg, hogy felhívhatja a tartalomszolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. A hozzánk érkező weboldalak illegálissá minősítése „sajnos” számunkra nem okozott problémát, ugyanakkor minden olyan elemmel ellátott oldalakról beszélünk, melyek egy laikus fogyasztónak akár valósnak is tűnhetnek. Sajnos elég gyakori a közösségi oldalakon megjelenő „gyógyszerpiac” is, azaz „megmaradt ilyen vagy olyan gyógyszerem, szívesen eladom”. Ez megengedhetetlen. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet új jogosítványa miatt gyorsan és hatékonyan tud fellépni a potenciális gyógyszerhamisítókkal szemben. A hamis gyógyszert áruló weboldalak ideiglenes hozzáférhetetlenné tételével visszaszorítható a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek kereslete a legális, ellenőrzött forgalmazási láncba. Hogy mennyire tud egy új szabályozás teret nyerni, azt mindig monitorozni kell, s ha szükséges, hozzá kell nyúlni, módosítani kell. Azt gondolom, hogy a HENT tényleges segítséget nyújthat az OGYI-nak abban, hogy hogyan tud minél hatékonyabban élni a törvény által nyújtott lehetőséggel. Ez mindannyiunk közös érdeke és bízom abban, hogy elsődleges fontosságú lesz a gyógyszerhamisítási munkacsoport számára is.