SAJTÓKÖZLEMÉNY Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

2021. március 29.

A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.

2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.

A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon

SAJTÓKÖZLEMÉNY Akár 1500 eurónyi támogatás a kkv-k szellemitulajdon-jogainak érvényesítésére

2021. február 24.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, unió területén működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. Ennek 2021. március 1-jén nyíló, 20 millió euró keretösszegű pályázata azoknak a kkv-knak segít, amelyek a szellemitulajdon-jogaikat szeretnék érvényesíteni. 

Az Ideas Powered for Business Kkv-alap szellemi tulajdonhoz kapcsolódó előzetes diagnosztikai szolgáltatásokkal (IP scan) és/vagy védjegyek vagy formatervezési minták bejelentéseivel nyújt segítséget a vállalkozások megerősödéséhez. 

A 2021. március 1-jén nyíló pályázat során egy-egy vállalkozás legfeljebb 1500 eurónyi visszatérítést nyerhet el. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok segítenek a szellemi tulajdont képező eszközök értékének meghatározásában (a szolgáltatás 75 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe). Ez a tevékenység segítheti a cégek jelenlegi és jövőbeni szellemitulajdon-jogi stratégiájának kialakítását. A másik szolgáltatás igénybe vételekor 50 százalékos kedvezménnyel van lehetőség bejelenteni a szellemi tulajdont nemzeti, regionális vagy uniós szinten.

Az online benyújtható pályázat kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, az ehhez hasonló támogatások valóban nagy segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak abban, hogy a saját ötleteiket, termékeiket, szolgáltatásaikat megvédhessék. „A 21. század egyik legfontosabb értéke a szellemi tulajdon és annak megóvása, hiszen ez versenyképessé teszi nemcsak az adott vállalkozást, hanem azt az országot is, ahol ez a cég működik” – emelte ki Pomázi Gyula.

Az uniós támogatás mellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Iparjog-pályázata, amelynek célja hogy akár ingyenesen levédethetőek legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A 200 millió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár 100 százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.

A kkv-alap pályázattal kapcsolatban további információk az alábbi oldalon érhetők el:

SAJTÓKÖZLEMÉNY EUIPO: az európaiak tisztán látják a szellemitulajdon-jogok fontosságát

2020. december 12.

Az EU-ban a fogyasztók összesen 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket a 2020. júniusát megelőző egy évben, de legtöbbjük felhagyna ezzel a tevékenységgel, amennyiben megfizethető áron juthatna hozzá az eredeti termékhez. Uniós szinten a vásárlók 80-, a magyarok 75 százaléka helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) idei kutatásából.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala 2013. és 2017. után idén ismét megvizsgálta az európai fogyasztók hamistáshoz fűződő attitűdjét. A kutatásból kiderült, hogy saját bevallásuk szerint a megkérdezettek 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket 2019. és 2020. júniusa között, valamint 8 százalékuk vállalta, hogy tudatosan illegális forrásokon keresztül jutott el online tartalomhoz ugyanebben az időszakban.

Bíztató eredmény, hogy az európaiak 80 százaléka általában helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat. Ebben a kategóriában a legerősebben a lengyelek teljesítettek (91 százalék), a legkevésbé tudatosnak a máltaiak bizonyultak (32 százalék), a magyaroknak pedig 75 százaléka tisztában van ezen jogok fontosságával. A felmérés rámutat arra is, hogy összefüggés áll fenn a jogszerűtlen tartalmakat és a hamisított termék vásárlását támogató fogyasztói magatartás között, ugyanis az illegális online tartalom mellett döntők közel harmada (30 százaléka) vásárolt hamisított termékeket is.

„A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen, hogy minél többen tisztában legyenek a szellemi tulajdon jelentőségével. Ez a mostani egy bíztató eredmény, hiszen azt jelenti, hogy a vásárlások során kevesebben szereznek be hamisítványokat vagy ritkábban vesznek igénybe illegális online forrásokat a tartalomfogyasztás során.” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. Hozzátette: bár a lakosság jelentős hányada értelmezi helyesen ezeket a jogokat, ez az érték 5 százalékkal elmarad az EU-s átlagtól. Hasznos visszajelzés számunkra ez a kutatás, hiszen rámutat arra, hogy nem volt eredménytelen az eddigi munkánk, de folytatnunk kell a

SAJTÓKÖZLEMÉNY Csalók próbáltak nyerészkedni az UEFA Szuperkupa szurkolóin

2020. október 12.

Közel 300 darab hamis maszkot és szurkolói sálat foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a budapesti UEFA Szuperkupa szeptemberi mérkőzésén. A törvényesen működő sportszergyártók mintegy 600 millió eurótól estek el a hamistás következtében 2013 és 2017 között – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) adataiból.

Az EUIPO legfrissebb felmérése szerint 2013 és 2017 között a sportszeripar értékesítésének 7,7 százalékát hamis termékek tették ki, azaz közel 600 millió eurótól estek el a jogszerűen működő sportszergyártók. Ezzel párhuzamosan megközelítőleg 200 millió eurós veszteséggel számolhattak az uniós tagállamok a sportszektorban és több mint 3000 munkahely (3286) szűnt meg az ágazatban az illegális termékek és kereskedelmük következtében a vizsgált időszakban.

„Az EUIPO kutatása rávilágít, hogy sajnos a sportszeripart érintő hamisítási tevékenység hatalmas terheket ró mind a legitim gyártókra, mind az Európai Uniós tagállamokra, de az ellenőrizetlen forrásból származó árucikkek súlyos egészségügyi kockázatot is jelenthetnek a gyanútlan vásárlókra.” – figyelmeztet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. Hozzátette: egészségünk megóvása és a gazdaság védelme érdekében különösen fontos, hogy sportszereket kizárólag márkaboltban vagy ellenőrzött üzletben, hálózatban vásároljunk.

A magyar hatóságok aktívan részt vesznek a hamis sporteszközök visszaszorítását célzó akciókban, így a 2020. szeptember 24-én a Budapesten megrendezett 46. UEFA Szuperkupa mérkőzésen is nagy számban képviseltették magukat a rendőrség, az önkormányzat, valamint a vámhatóság járőrei. A nap folyamán összesen négy rajtaütésre került sor, ahol a vámtisztek százas nagyságrendben foglaltak le hamis – UEFA, Supercup, Bayern München, Sevilla, valamint Adidas logókkal ellátott – maszkokat és szurkolói sálakat.

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több igazgatóságáról vettek részt pénzügyőrök a budapesti Szuperkupa labdarúgó mérkőzéssel kapcsolatos biztosítási és ellenőrzési feladatokban. Az egyenruhás pénzügyőrök jelenlétének célja az állampolgárok biztonságérzetének fokozása, a szellemi tulajdonjogokat sértő, hamisított, rossz

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisítás Elleni Világnap: 15 milliárd eurótól esnek el évente az Uniós tagállamok a hamisítás következtében

2020. június 10.

Évente több mint 83 milliárd euró veszteség érte a jogszerűen működő gyártókat, az EU-tagállamok pedig 15 milliárd eurót veszítettek és közel 700 ezer munkahely szűnt meg a 2013–2017 közötti időszakban a hamis árucikkek és azok illegális kereskedelmének következtében, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) a Hamisítás Elleni Világnap alkalmából kiadott jelentéséből. A problémát fokozza, hogy a szervezett bűnözői csoportok egyre szorosabban bekapcsolódnak a hamisított áruk kereskedelmébe.

A fiatalok negyede szándékosan mellőzi a hivatalosan hozzáférhető tartalmakat Az ár csábít illegális letöltésre

2020. január 9.

A 15 és 24 év közötti fiatalok negyede használt már legalább egyszer illegális online forrást az elmúlt egy évben. Ezzel nemcsak a gyártót, de saját online adataikat is veszélyeztetve. - írja a Kisalföld című napilap.

Legális tartalmak gyorsan és könnyen: elindult a hungaroteka

2019. december 18.

A magyar fiatalok több mint negyede nem tudja eldönteni, hogy egy online tartalom esetében valóban legális a felület vagy sem. A portál segít abban, hogy a felhasználók ezentúl könnyebben találják meg a törvényes online tartalomszolgáltatásokat, adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. szeptember 24. EUIPO: közel félmilliárd hamisított árut foglaltak le az uniós hatóságok 2013-2017 között

2019. szeptember 27.

• a becsült kár csaknem 12 milliárd eurót tesz ki Leginkább ruházati kiegészítőkből, játékokból, rögzített CD-k/DVD-kből és cigarettákból áll az Európai Unió határain lefoglalt árucikkek többsége, ugyanakkor a termékek összértékének mintegy 70-85%-át a nemzeti piacokon belüli lefoglalások teszik ki, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

Tanulmány EUIPO-kutatás az online szerzői jogot sértésékről

2018. október 1.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által működtetett Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja összeállított egy tanulmányt „ROSSZINDULATÚ PROGRAMOK AZONOSÍTÁSA ÉS ELEMZÉSE KIVÁLASZTOTT, FELTÉTELEZETTEN SZERZŐI JOGOT SÉRTŐ WEBOLDALAKON” címmel.

2018. október 1.|Kategóriák: Kutatások, News, Hír, Fogyasztóknak, Jogalkalmazóknak|Címkék: , |

RENDEZVÉNY Jogérvényesítési konferencia Kisinyovban

2018. július 9.

Az AGEPI (State Agency on Intellectual Property of the Republic of Moldova), a WIPO és az Európai Unió szervezésében régiós jogérvényesítési konferenciát tartottak 2018. Június 6-7 között Kisinyovban. A konferencia alapvető célja az európai unió szellemi tulajdon jogérvényesítésével kapcsolatos jogszabályi rendszer és keret bemutatása, másrészt a régió jogérvényesítéssel foglalkozó szakembereinek, képviselőinek tapasztalatainak megosztása.