SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több veszélyes hamisítványt értékesítenek online

2022. március 22.

Az Európai Unióba érkező, lefoglalt hamis termékek háromötöde online értékesítésből származik – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmányából. A leggyakrabban hamisított, veszélyesnek is minősülő árucikkek között a leggyakoribbak a parfümök, a kozmetikumok, a ruházati cikkek, a játékok, a gépjármű-alkatrészek és a gyógyszerek.

A hamisított termékek – természetüknél fogva – számos negatív következménnyel járnak. Az EUIPO és az OECD márciusban kiadott, globális piacot 2017-2019 között vizsgáló jelentése szerint a hamisítványok nemcsak gazdasági károkat okoznak, munkahelyek elvesztéséhez vezetnek, hanem komoly kockázatot is jelentenek a fogyasztók számára. Ide sorolhatók az egészségügyi kockázatok (például a hamisított gyógyszerek és élelmiszerek), a biztonsági kockázatok (például a hamisított gépjármű-alkatrészek és akkumulátorok), illetve a környezeti kockázatok (például hamisított vegyszerek és növényvédő szerek).

A tanulmány a vámhatósági lefoglalásokból származó és egyéb jogérvényesítési adatokat elemzi, és azt vizsgálja meg, hogyan jutnak el a veszélyes hamisítványok a fogyasztókhoz. Az unióba behozni kívánt veszélyes termékek esetében az összes lefoglalás 60 százalékát az online értékesített áruk tették ki. Ezek közül a leggyakrabban lefoglalt termékek a kozmetikumok voltak (46 százalék), ezen kívül jelentős még a ruházati cikkek (18 százalék), a játékszerek és társasjátékok (17 százalék), valamint a gépjármű-alkatrészek (8 százalék) mennyisége is.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese a tanulmány kapcsán kiemelte, csakis uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni. „Sajnos Magyarország is kiveszi részét a hamis termékek beszerzéséből. Az elemzésből például kiderül, hogy hazánk az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után a harmadik legnépszerűbb célország a Kínából érkező, lefoglalt hamis parfümök és kozmetikumok esetében” – mondta Pomázi Gyula.

A legtöbb veszélyes hamisítvány Kínából (az összes vámhatósági lefoglalások 55 százaléka), illetve Hongkongból (19 százalék) származott, ezek együttesen a

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisított márkás ruhát, parfümöt és illegális szoftvert vásárolnak leginkább a magyarok

2021. november 10.

Idén is a márkás ruházat, az illatszer és az illegális számítógépes programok a legkelendőbb hamisított termékek Magyarországon – mutat rá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. friss, reprezentatív kutatása. A magyarok többsége szerint hosszabb távon megéri eredeti árucikkeket vásárolni, ennek ellenére szinte minden hatodik ember beszerzett valamilyen holmit nem megbízható forrásból.   

Az idei felmérés eredményei az elmúlt évekhez hasonlóan alakultak. A hazai fogyasztók közel kétharmada (64 százalék) véli úgy, hogy idővel megtérül, ha eredeti terméket választ a hamisítvány helyett. A kutatásban megkérdezettek többsége (59 százalék) ugyancsak egyetért azzal, hogy a hamisítás miatt nem csak komoly bevételtől esik el az állam, miközben a bűnszervezetek gazdagodnak (58 százalék), de az ilyen termékek veszélyesek is lehetnek az egészségre (64 százalék). A válaszadók közel fele (45 százalék) emellett attól is tart, hogy a hamisítás következtében munkahelyek szűnnek meg.

„A termékhamistás évente akár 300 milliárd forint körüli kárt okozhat a hazai gazdaságnak. Az illegális forrásból beszerzett árucikkek, például ételek, italok vagy gyógyszerek akár veszélyt is jelenthetnek az egészségre. A világjárvány következtében a lakosság megengedőbbé vált a hamisítványokkal szemben, pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. A vállalkozásoknak azt javaslom, mindenképpen szerezzenek védjegy- vagy bármilyen egyéb oltalmat termékeikre, ezáltal sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a hamisítók ellen” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A magyarok 58 százaléka szerint a hamis termék nem olyan jó minőségű, mint az eredeti, mégis a lakosság 15 százaléka vásárolt idén hamisítványt, elsősorban (72 százalék) az alacsonyabb ár miatt. A korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbbek a hamisított márkás ruházati termékek (16 százalék) és az illatszerek (6 százalék), emellett gyakran töltöttek le a fogyasztók

SAJTÓKÖZLEMÉNY Vigyázzunk a parfümökkel és a locsolókölnikkel húsvétkor

2021. április 2.

Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök a súlyos egészségügyi károsodás mellett jelentős gazdasági károkat is okozhatnakhívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A HENT és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban szerencsére tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat.

A bőrpír és a viszketés mellett súlyos allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak a hamis kozmetikumok, hiszen ezek a termékek nem mentek át a szükséges ellenőrzéseken. A termék csomagolásának, üvegének megvizsgálásával megelőzhetjük az egészségügyi kockázatokat. Árulkodó lehet az ár is, hiszen bizonyos összeg alatt nem lehet eredeti parfümöt vásárolni. Eredeti termékeknél a celofáncsomagolás tökéletesen illeszkedik a dobozra, szorosan ráfeszül, nem csúszkál. Ha egyáltalán nincs celofán a dobozon vagy túl laza, gyűrött, elmozdul, akkor biztos, hogy hamisítványról van szó. Egy eredeti illat csomagolásán soha nincs hiba, elütés, nem csúsznak el a betűk, ahogy a betöltött folyadék színe, állaga is változhat hamis termékeknél, eltérhet az eredeti parfümtől.

Mindig ügyeljünk arra, hol veszünk parfümöt, de húsvétkor legyünk különösen óvatosak: a legmegbízhatóbb forrásnak a márkaboltok és az ellenőrzött üzletek, hálózatok számítanak. Nemcsak magunknak vagy szeretteinknek árthatunk a hamis termékkel, de az eredeti termékek gyártóit, hosszú távon pedig a gazdaságot is megrövidítjük, hiszen a hamisítók nem fizetnek járulékokat, adót, aminek ennek végül mi látjuk kárát” – emelte ki Pomázi Gyula.

A HENT és a TÁRKI  éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat. 2011-ben mindössze a válaszadók kétharmada (66 százaléka) mondta, hogy nem vásárolna illegális forrásból származó parfümöket, 2019-ben a fogyasztók 82 százaléka, 2020-ban 86 százalék utasítja el

Egyre kevésbé dőlünk be a hamisítóknak

2020. november 18.

A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis termékeket, azonban a magyarok egyre kisebb hányada ismeri fel azok egészségkárosító hatását, és a hamisított árucikket vásárlók felelősségre vonásáról is enyhébben vélekednek – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és Tárki legfrissebb éves fogyasztói kutatásából.

Az elmúlt tíz évben a 2019 és 2020 júliusa közötti időszakban volt a legalacsonyabb a hamis terméket vásárlók aránya (11 százalék) a HENT felmérése szerint, de a kutatás arra is rámutat, hogy a magyar lakosság 80 százaléka egyáltalán nem vásárolna hamis vagy kétes forrásból származó terméket. Biztató eredmény továbbá, hogy emelkedik a fogyasztói tudatosság a vásárlók körében: azok, akik alapvetően elzárkóznak a hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (97 százalék) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben.

Összhangban a korábbi évek eredményeivel, idén is a hamisított márkás ruházat volt a legkelendőbb az illegális termékek között, a válaszadók 14 százaléka szerzett be ilyen típusú árucikkeket 2020-ban. Hamis illatszert a válaszadók 5 százaléka vásárolt, illegális programokat szintén 5 százalékuk töltött le vagy fogadott el, nem megbízható forrásból származó élelmiszert 4 százalékuk-, CD-t vagy DVD-t és nem patikából származó gyógyszert egyaránt 1-1 százalékuk vásárolt idén.

A felmérés a demográfiai tényezőket vizsgálva arra is rámutat, hogy a fiatalabb korosztály (18-39 évesek), illetve a fővárosban élők vásároltak legnagyobb arányban hamis terméket a kérdezést megelőző egy évben.

Azok közül, akik az elmúlt egy évben vásároltak hamis terméket, a legtöbben (62 százalék) a beszerzett termék alacsonyabb árát jelölték meg fő motivációjuknak. Az árérzékenységre utal az is, hogy a tavalyi felméréshez viszonyítva 10 százalékponttal növekedett azoknak az aránya (72 százalékról 82 százalékra), akik eredeti terméket vásároltak volna, ha ahhoz olcsóbban tudtak volna hozzájutni. Az ár mellett fontos tényezőnek jelölték meg a minőséget is, 59 százalékuk ugyanis

Legyünk óvatosak a parfümökkel és a locsolókölnikkel húsvétkor

2020. április 9.

Egészségügyi kockázatot és hatalmas gazdasági kárt jelentenek a hamis szépségápolási szerek, többek között a hamisított parfümök az Európai Unióban. Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök akár súlyos egészségügyi károsodást is okozhatnak – hívta fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, Pomázi Gyula.