2025. július 2., szerda

A szellemitulajdon-jogok megsértése komoly veszélyt jelent az uniós kkv-ra nézve

2023. február 2.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), a Szellemi Tulajdonjogok Megsértésének Európai Megfigyelőközpontja (European Observatory on Infringements of Intellectual Property Rights) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös jelentése szerint a szellemitulajdon-jogok megsértése komoly kockázatot jelent a kkv-k jövedelmezősége és túlélése szempontjából. „A hamisítványok tiltott kereskedelmének kockázatai a kis- és középvállalkozások számára” címmel 2023. január 31-én közzétett jelentés rámutatott arra, hogy azoknak a kkv-knak, amelyek szellemitulajdon-jogát megsértik, az 5 éven túli túlélési esélye 34 százalékkal csökken. Ez különösen a szabadalmak ellen irányuló bitorlással érintett és az olyan független kkv-k esetében jellemző, amelyek nem részei nagy cégcsoportnak. A jelentés szerint a kínai áruk a messze legelterjedtebb forrásai a kkv-k szellemitulajdon-jogát sértő hamisítványoknak – ezek az online értékesítéshez kapcsolódó lefoglalások 85 százalékát, az offline értékesítések globális lefoglalásainak 51 százalékát teszik ki.

A hamisítók által leggyakrabban megcélzott termékek az elektronikai cikkek (a lefoglalások 30  százaléka), a ruházati cikkek (18 százalék), az illatszerek és a kozmetikumok (10 százalék), és továbbra is a játékok (szintén 10 százalék). Ezek ráadásul a legtöbb esetben nem megfelelő minőségű, a fogyasztó számára gyakran egészségügyi és biztonsági fenyegetést jelentő áruk. Ami a felhasználás módját illeti, a jelentés rámutat arra is, hogy az EU határain lefoglalt, a kkv-k szellemi tulajdonjogát sértő hamis termékek körülbelül felét online vásárolták meg. A hamisítványok ellen a vállalkozások azzal tudnak a leghatékonyabban védekezni, ha minél több oltalommal bástyázzák körbe termékeiket, szolgáltatásaikat. Mindez segíthet nekik a jogérvényesítésben, vagyis fellépni a hamis terméket forgalmazók, terjesztők ellen. Szerencsére az oltalmak megszerzése ma már egyre egyszerűbb folyamat: a magyar kkv-k például ingyen vehetik igénybe az IP Scan-szolgáltatást, amellyel megtudhatják, milyen oltalmakat érdemes szerezniük, az uniós KKV-alap támogatással pedig kedvezményesen juthatnak hozzá például védjegy-, formatervezésiminta-oltalomhoz vagy szabadalomhoz.

Háttér A hamisított áruk tiltott kereskedelme

2023. február 2.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír, Célcsoport|Címkék: , , , , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több veszélyes hamisítványt értékesítenek online

2022. március 22.

Az Európai Unióba érkező, lefoglalt hamis termékek háromötöde online értékesítésből származik – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmányából. A leggyakrabban hamisított, veszélyesnek is minősülő árucikkek között a leggyakoribbak a parfümök, a kozmetikumok, a ruházati cikkek, a játékok, a gépjármű-alkatrészek és a gyógyszerek.

A hamisított termékek – természetüknél fogva – számos negatív következménnyel járnak. Az EUIPO és az OECD márciusban kiadott, globális piacot 2017-2019 között vizsgáló jelentése szerint a hamisítványok nemcsak gazdasági károkat okoznak, munkahelyek elvesztéséhez vezetnek, hanem komoly kockázatot is jelentenek a fogyasztók számára. Ide sorolhatók az egészségügyi kockázatok (például a hamisított gyógyszerek és élelmiszerek), a biztonsági kockázatok (például a hamisított gépjármű-alkatrészek és akkumulátorok), illetve a környezeti kockázatok (például hamisított vegyszerek és növényvédő szerek).

A tanulmány a vámhatósági lefoglalásokból származó és egyéb jogérvényesítési adatokat elemzi, és azt vizsgálja meg, hogyan jutnak el a veszélyes hamisítványok a fogyasztókhoz. Az unióba behozni kívánt veszélyes termékek esetében az összes lefoglalás 60 százalékát az online értékesített áruk tették ki. Ezek közül a leggyakrabban lefoglalt termékek a kozmetikumok voltak (46 százalék), ezen kívül jelentős még a ruházati cikkek (18 százalék), a játékszerek és társasjátékok (17 százalék), valamint a gépjármű-alkatrészek (8 százalék) mennyisége is.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese a tanulmány kapcsán kiemelte, csakis uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni. „Sajnos Magyarország is kiveszi részét a hamis termékek beszerzéséből. Az elemzésből például kiderül, hogy hazánk az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után a harmadik legnépszerűbb célország a Kínából érkező, lefoglalt hamis parfümök és kozmetikumok esetében” – mondta Pomázi Gyula.

A legtöbb veszélyes hamisítvány Kínából (az összes vámhatósági lefoglalások 55 százaléka), illetve Hongkongból (19 százalék) származott, ezek együttesen a

2022. március 22.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Munkacsoportok, Sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Gyermekeink egészsége is a tét, nem éri meg hamisított játékokat venni

2021. május 31.

Gyermeknap közeledtével jellemzően megnő a kereslet a különböző játékok, például babák, állatfigurák, társasjátékok iránt, ezért érdemes számolni a hamis, vagy illegális forrásból származó termékek tömeges megjelenésével. Ezek az árucikkek sajnos többféle módon károsíthatják a vásárlókat, és emellett a magyar gazdaságot is.

A hamisított játékok forgalmazása igen jelentős részét teszi ki az Európai Uniót célzó illegális kereskedelemnek. Az Európai Bizottság adatai szerint 2018-ban csaknem 740 millió euró értékben, körülbelül 27 millió hamis terméket foglaltak le az unió külső határain, és a lefoglalt árucikkek mintegy 14 százalékát a játékok tették ki. Ezzel a cigaretta után a játék volt a második legnagyobb számban lefoglalt árucikk abban az időszakban.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) támogatásával 2020. október 19-én vette kezdetét az Europol LUDUS kódnevű akciója, amely célja a hamisított gyermekjátékok szállításának és tárolásának felderítése volt. Az idén januárban lezárult művelet során közel 5 millió hamis játékot foglaltak le, több mint 16 millió euró (több mint 5,6 milliárd forint) értékben. Az akció keretében mintegy 4800 ellenőrzést hajtottak végre összesen 24 országban, köztük Magyarországon is. Az Europol akciójának eredményeként 125 bírósági eljárás indult, továbbá 11 csalót tartóztattak le, és számos ország indított vizsgálatot a gyermekbiztonságot veszélyeztető bűnügyi hálózatok felszámolására.

Legnagyobb számban játékautók, társasjátékok és népszerű gyermekműsorok szereplőit ábrázoló bábuk szerepeltek a lefoglalt tárgyak között. Ezeket a termékeket rendkívül nehéz megkülönböztetni az eredeti játékoktól, pedig szinte minden esetben komoly egészségügyi kockázatot jelentettek a gyermekre nézve, ugyanis nem estek át a törvény által előírt szigorú biztonsági vizsgálatokon.

„A probléma Magyarországot is minden évben érinti, ezért a hatóságok folyamatosan, a LUDUS-hoz hasonló, összehangolt akciókkal dolgoznak azon, hogy visszaszorítsák a hamis játékok piacát. A vásárlásaink során ezért is fontos, hogy mindig tájékozódjunk, honnét vásárolunk. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben és

2021. május 31.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport|Címkék: , , , , , |
Olvass tovább

SAJTÓKÖZLEMÉNY Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

2021. március 29.

A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.

2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.

A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

„„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon

2021. március 29.|Kategóriák: Tudatosságfejlesztési munkacsoport, Vállalkozásoknak, Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport, Sajtóközlemények, hírek, Munkacsoportok, Ipari és kereskedelmi szekció, Jogalkalmazóknak|Címkék: , , , , , , , , |
Olvass tovább