SAJTÓKÖZLEMÉNY 35 milliót is érhet, ha a fiatalok tudatosabban vásárolnak

2021. május 25.

Iskolák, állami vagy magán szervezetek akár 35 millió forintot is nyerhetnek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által meghirdetett szemléletformáló pályázattal, amelynek célja, hogy a szellemi tulajdon fontossága mellett, a hamisítás által okozott károkra is felhívják a figyelmet. Az összesen 1 millió euró (több mint 350 millió forint) összértékű pályázatra állami vagy magánszervezetek jelentkezését várják június 8-ig.

A pályázat célja, hogy a kreativitást, az innovációt és a vállalkozói szemléletet kihasználva erősítse a szellemi tulajdon értékével kapcsolatos ismereteket. A pályázat legfőképpen a fiatalabb korosztály, így kiemelten a 15 és 24 év közöttiek, valamint a jelenlegi vagy jövőbeni tanárok és tudományos szakértőket célozza. Az EUIPO ezzel hosszú távon azt szeretné elérni, hogy a fiatal generációk tudatosabban vásároljanak és csökkenjen a hamisítás, valamint a „kalózkodás” népszerűsége is.

A 2021-es felhívás két altémára oszlik, amelyek célcsoportok szerint különülnek el egymástól: az első terület a közoktatásban résztvevő diákok (6-18 évesek) és tanárok szemléletformálására koncentrál, míg a második a fiatal fogyasztókat célozza meg. A pályázók között összesen 1 millió eurót osztanak szét. Az első kategóriapályázói 20-60 ezer eurós, a másodiké pedig 40-100 eurós költségkerettel számolhatnak.

„Sokan nincsenek tisztában a hamisítás okozta károkkal, pedig fontos lenne tudatosítani a vásárlókban, hogy a cégeknek és az országoknak okozott gazdasági kár mellett sajnos az emberi egészségre, valamint az élővilágra nézve is végzetesek lehetnek a nem ellenőrzött forrásból származó termékek. A változás érdekében már a legkisebbeknél érdemes elkezdeni a szemléletformálást” – emeli ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese. „Ezért is bátorítok minden kreatív szervezetet, hogy munkájával segítse tudatosságnövelő tevékenységünket, és vegyen részt az EUIPO pályázatán” – tette hozzá. 

Az EUIPO egy korábbi kutatásából kiderül, hogy az uniós tagállamok évente akár 15 milliárd eurót veszíthetnek a hamisításból eredő bűncselekmények következtében, az

A Megfigyelőközpont megtartotta tavaszi munkacsoport üléseit

2021. április 16.

Dr. Vass László Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője, beszámolt az egyik aktuális témájú munkacsoport, a „Szellemi tulajdon a digitális világban munkacsoport” ülésén elhangzottakról.

Az Observatory munkatársai tájékoztatót adtak a szociális médiáról, az online piactereken működő eladókról és a doménkalózkodásról (cybersquatting) szóló tanulmányok elkészültéről, valamint a kereskedelmi forgalomból kikerült műveket összegyűjtő weboldal, a jogszerű európai tartalomfogyasztási forrásokat rendszerező Agorateka portál és a blokklánc technológiák hamisítás ellenes felhasználásával foglalkozó Blockathon fórum fejleményeiről. A tanulmányokat 2021 második negyedévében fogják közzétenni. 2020 folyamán Magyarország, Írország, Románia és Spanyolország csatlakozott az Agorateka portálhoz.

A doménnevek szellemitulajdon-jog sértő használatával kapcsolatban bemutatásra került az Observatory készülő vitaanyaga, amely arra fókuszál majd, hogy hogyan lehet megelőzni a közvetítő szolgáltatókon keresztüli visszaéléseket. Ezt követően a belga doménnév regisztrátor szervezet, a DNS Belgium számolt be a szellemitulajdon-jog sértő domének elleni fellépés tapasztalatairól és a Nemzetközi Védjegyszövetség (INTA) ismertette az ICANN-nel közösen kidolgozott stratégiai javaslatait.

Az Observatory előzetesen ismertette a dinamikus blokkoló határozatokkal (dynamic blocking injunctions) kapcsolatos uniós tapasztalatokról szóló tanulmány főbb megállapításait. Ezt követően a francia szellemitulajdon-védelmi hatóság (HADOPI) képviselője elmondta, hogy a hatóság hogyan lép fel a sportközvetítésekre irányuló kalózkodás ellen.

Az első negyedévben megkezdődik a szerzői jogi és formatervezésiminta-oltalmi jogsértések és az új technológiák (mesterséges intelligencia, 3D nyomtatás) kapcsolatának vizsgálata. Az Observatory a kutatómunka elvégzésére az ENSZ kriminológiai és igazságügyi kutatóintézetét (UNICRI) kérte fel.

2021. április 16.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír|Címkék: , , |

A hamisítvány már régen nem menő! – 5 ok, amiért nem érdemes megvenni a koppintott designer táskát

2021. március 3.

Nem újdonság, hogy a nagy márkák termékeit lemásolják. Ám az utóbbi években a hamis táskák gyártása már szinte külön iparággá nőtte ki magát, és elképesztő bevételre tesznek szert a tervezői darabokat sokszorosító szervezetek.

Talán még sokan emlékszünk a gagyi, hamisítvány Adidas zoknikra, amelyeken eggyel több csík volt, vagy a Nike edzőcipőre, amin fordítva volt a pipa. Bár az ár általában kedvező volt, a minőséggel kapcsolatos problémák mindig felvetődtek. A rosszul kivitelezett utánzatok lassan kikoptak a köztudatból, és átadták a helyüket a profin előállított replikáknak.

A replikák egy fokkal magasabb szinten helyezkednek el a hamisított termékek skáláján. Míg a rosszul kivitelezett táskák, ruhák esetében előfordul, hogy a dizájn csak nyomokban tartalmazza az eredeti termék kialakítását, addig a replikák szinte megszólalásig hasonlítanak a tervezői kreációkra. Mondhatni, tökéletes hamisítványok, és a rutintalan vásárlókat könnyedén megtévesztik.

A hamisítvány még sohasem volt ennyire népszerű

Manapság a hamis táskák piaca szinte virágzik, és egyre több helyen találkozhatunk a kamu cuccokkal. A tengerparton számos árus kereskedik különféle replikákkal, ám az aluljárókban is szép számmal találkozhatunk Louis Vuitton- és Chanel-retikülökkel. Az utóbbi időben pedig már az internetet is ellepték a koppintások, és a fiatalok körében egész kultusz épült köréjük. Bár az olcsón megvásárolt luxustáska elsőre ártalmatlan csekélységnek tűnhet, a valóságban ez mégsem ennyire egyszerű.

Gyermekmunka és kizsákmányolás

A replika táskákat sokszor gyermekmunkások készítik rossz körülmények között. A kizsákmányolásnak ezt a formáját a legtöbb országban büntetik, bizonyos területeken mégis virágzik a gyermekmunka. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának jelentéséből kiderült, hogy sokszor a táskákat előállító gyárak, valamint a kereskedők kapcsolatban állnak drog- és fegyvercsempészekkel. Így nagy eséllyel az olcsón megvásárolt kiegészítővel a szervezett bűnözést támogatják a kuncsaftok.

Az átlagos vásárló legtöbbször nem egy bűnbandától veszi meg a terméket, a pénz mégis ezeknél a szervezeteknél landol. A BBC egy

SAJTÓKÖZLEMÉNY Akár 1500 eurónyi támogatás a kkv-k szellemitulajdon-jogainak érvényesítésére

2021. február 24.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, unió területén működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. Ennek 2021. március 1-jén nyíló, 20 millió euró keretösszegű pályázata azoknak a kkv-knak segít, amelyek a szellemitulajdon-jogaikat szeretnék érvényesíteni. 

Az Ideas Powered for Business Kkv-alap szellemi tulajdonhoz kapcsolódó előzetes diagnosztikai szolgáltatásokkal (IP scan) és/vagy védjegyek vagy formatervezési minták bejelentéseivel nyújt segítséget a vállalkozások megerősödéséhez. 

A 2021. március 1-jén nyíló pályázat során egy-egy vállalkozás legfeljebb 1500 eurónyi visszatérítést nyerhet el. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok segítenek a szellemi tulajdont képező eszközök értékének meghatározásában (a szolgáltatás 75 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe). Ez a tevékenység segítheti a cégek jelenlegi és jövőbeni szellemitulajdon-jogi stratégiájának kialakítását. A másik szolgáltatás igénybe vételekor 50 százalékos kedvezménnyel van lehetőség bejelenteni a szellemi tulajdont nemzeti, regionális vagy uniós szinten.

Az online benyújtható pályázat kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, az ehhez hasonló támogatások valóban nagy segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak abban, hogy a saját ötleteiket, termékeiket, szolgáltatásaikat megvédhessék. „A 21. század egyik legfontosabb értéke a szellemi tulajdon és annak megóvása, hiszen ez versenyképessé teszi nemcsak az adott vállalkozást, hanem azt az országot is, ahol ez a cég működik” – emelte ki Pomázi Gyula.

Az uniós támogatás mellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Iparjog-pályázata, amelynek célja hogy akár ingyenesen levédethetőek legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A 200 millió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár 100 százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.

A kkv-alap pályázattal kapcsolatban további információk az alábbi oldalon érhetők el:

7 elképesztő magyar találmány, amely megváltoztatta kicsit a világot! Hogy is hívták a feltalálót?

2020. december 22.

A világ és persze a hétköznapi élet hemzseg a magyar találmányoktól. Rubik-kocka, golyóstoll, csak hogy a legismertebbeket említsük.

Íme hét híres magyar találmány, amelyek tényleg segítettek az emberiségen, kicsit megváltoztatták az addigi világot.

Ezzel a pár perces agytornával kívánunk hamisításmentes ünnepeket és egy boldogabb új évet!

Indulhat a kvíz!

Jogérvényesítési konferencia – benyomások

2020. december 14.

Idén sok minden máshoz hasonlóan a jogérvényesítési konferencia is másképp zajlott, mint az előző években, mi is átköltöztünk az online térbe. Összegyűjtöttük munkacsoport vezetőink véleményét a rendezvényről.

Dr. Bérczes László, jogérvényesítési panel:

Az első online jogérvényesítési konferencia nélkülözte ugyan a személyes közvetlen élő kapcsolatot a résztvevők között, ugyanakkor szemben a hagyományos konferenciákkal, úgy tapasztaltuk, hogy a résztvevők nagyobb figyelmet tudtak szentelni az előadásoknak, amelyet a chat-oldalon megküldött kérdések számából láttunk. Az előadóknak pedig – a konferencia-adminisztrátor aktivitásának köszönhetően is – pedig volt idejük minden feltett kérdésre vagy szóban, vagy írásban részletesen válaszolni. Az online konferenciának ugyanakkor kétségkívüli előnye, hogy a résztvevők utazási időt és költséget takarítottak meg azzal, hogy munkahelyükről vettek részt a rendezvényen.

Dr. Horváth Péter, szerzői jogi panel:

A szellemitulajdon-jogi jogérvényesítésnek szentelt konferencia a járvány krízis közepette is meg tudta őrizni hagyományait, értékeit. A rangos előadók és a szervezők remek együttműködésének, gondosságának köszönhetően a technika ördögének sem volt esélye, így a nagyon fontos, hasznos előadások eljutottak az on-line csatlakozó közönséghez. A digitális konferencia praktikumait nem alul becsülve reméljük, hogy 2021-ben a személyes találkozás adta szinergiákról sem kell lemondanunk.

Dr. Ilku Lívia, gyógyszerhamisítás panel:

A konferencia egyik témája a covid elleni védekezést vagy a diagnózis felállítását segítő hamis orvostechnikai eszközök forgalmazása és az azzal kapcsolatos akciók voltak. Az egészségügyi termékek hamisításával kapcsolatos eljárásban részt vevő hatóságok nem csak beszámoltak eddigi közös aktivitásukról, hanem workshop jelleggel a további, még sikeresebb közös együttműködés alapjait is lefektették. Mint megállapították: ez a közös fellépés, melynek aktív résztvevője a HENT is, alapvető fontosságú a járvány elleni védekezésben azért, hogy kiszűrjék a lakosság és az egészségügyi szolgáltatók felé értékesített hamis, rossz minőségű, védekezésre alkalmatlan egészségügyi termékeket.

Reméljük jövőre a folytatás már Galyatetőn lesz, várjuk a személyes találkozást!

Sajtóközlemény A fenntarthatóságról és a digitalizálásról is szól idén a Szellemi Tulajdon Világnapja

2020. április 27.

Világszerte huszadik alkalommal szervezik meg a Szellemi Tulajdon világnapját. Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) április 26-án így hívja fel a figyelmet arra, milyen fontos a világ fejlődéséhez hozzájáruló műszaki alkotók és művészek eredményeinek védelme. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 2020-as világnap alkalmából a digitalizáció fontosságára figyelmeztet. Az idei világnap egyik lényeges momentuma, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a szellemi tulajdon védelme a COVID-19 elleni védekezésben is megkerülhetetlen.

RENDEZVÉNY HENT IP Day – Filmvetítéssel egybekötött interaktív osztályfőnöki óra

2019. május 9.

Vannak dolgok, amelyeket nem tanulunk az iskolában, mégis fontos információk - elengedhetetlenek ahhoz, hogy tudatos és felelős döntést hozhassunk. Ezért is került megrendezésre a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szervezésében az EUIPO támogatásával az IP-DAY a szellemi tulajdon világnapján. A rendezvényre 110 középiskolás kapott meghívást a Sugár Mozi rendezvénytermébe.

2019. május 9.|Kategóriák: News, Hír, Diákoknak, Rendezvény|Címkék: |

Április 26. a szellemi tulajdon világnapja

2017. április 27.

Ez a nap a hamisított termékek veszélyeire figyelmeztet. A visszaélések több száz milliárdos nagyságrendben okoznak károkat a gazdaságban. Rádi Bernadett és Marksz András összefoglalója a Kossuth Rádió Krónika c. műsorában.