Az International Data Corporation (IDC) statisztikái ijesztőek lehetnek ugyan, sokan azonban így sem ismerik az ilyen programok használatával együtt járó veszélyeket, írja cikkében az itnewsafrica.com.

A nagy cégektől kezdve , a közszférán keresztül a fogyasztókig azonban mindenki megérzi az illegális szoftverek használatának hátrányait, mivel azok az egész gazdaságra hatással vannak. Ezért is fontos a tájékoztatás, ami felhívja erre a figyelmet és így segíti a jogsértő tevékenységek elleni harcot.

 John Gantz, az IDC vezető fejlesztője szerint “sokan spórolni akarnak a hamisítványok használatával, de a velük együtt megjelenő káros programok hatása miatt végül mindenki rosszul jár, a fogyasztó és az ipar egyaránt.”

 A legnagyobb veszélyt ugyanis ezek a “malware”-ek („rosszindulatú szoftver”) jelentik: az ilyen illegálisan használt szoftvereket ugyanis a terjesztés valamelyik állomásáról szerzik meg, ezáltal könnyebben kerülhetnek rajtuk keresztül vírusok és kémprogramok is a számítógépekre. Afrikában egyre nagyobb teret hódít a szélessávú internet is, az ezen keresztül tartalmakat letöltők pedig nehezebben tudnak meggyőződni arról, hogy igazi, vagy hamis programokat töltenek-e le.

 Egy, a Microsoft által idén megrendelt és az IDC által elvégzett felmérés szerint háromból egy illegális szoftvernél lehet káros programokra számítani otthoni felhasználók esetében, míg céges használatnál ez az arány tízből három. Az FBI ezzel kapcsolatban arra is figyelmeztet, hogy az ilyen programok segítségével bűnözői csoportok támadásokat is indíthatnak a számítógépeink felhasználásával más hálózatok ellen.

A világon összesen másfél milliárd órát töltenek és 22 milliárd USD-t költenek a felhasználók az ilyen kártékony programok általokozott károk azonosításával és javításával évente, míg a világcégek 114 milliárd USD-t költenek az ilyen programokkal véghezvitt támadások kezelésére. Ezáltal a jogsértő szoftverek használata nemzeti-és világméretű problémának egyaránt tekinthető, amely a társadalom minden szintjét érinti.

 Ezen kívül ezek a tartalmak a szellemi tulajdont létrehozókat is olyan helyzetbe hozzák, hogy már nem érdekük az értékteremtés, amely hozzájárul az innováció lelassulásához.

 A jelenség ellen azonban lehet eredményesen harcolni. A Microsoft a mauritiusi példát hozza fel ennek szemléltetésére: 1994-ben az országban használt szoftverek 90%-a hamis volt, 1998-ra ez 78%-ra csökkent, a kormány és a rendőrség munkájának köszönhetően pedig ez az arány ma 57%.